Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-04-06 / 14. szám

395 218 kért mondandó könyörgések igen alkalomszerűek, buzgóságot keltők s vigasztalast nyújtók. Van még egy pár nem oly fontos kifogásom. Nevezetesen a 299 ik lapon van egy imádság, melyet a beteg keresztyénnek akkor kell elmondania, mikor az orvosságot beveszi. Önkénytelenül is a másik levélre fordítottam, hogy ezután azt az imádságot olvassam, melyet a gyógyszer hatása utan vagy közben kell mondania. Az ilyen imádság nevetségessé teszi a szent foglalkozást. Van s lehet étel előtti, étel utáni imádság, de gyógyszer bevétele alkalmával az imádságot hivni segítségül a gyógyfüvek mellé, kissé túlzott, s az imádkozást megfosztja a maga ünnepélyes méltóságától, sőt az ilyes imádkozás a babonaság látszatát veszi fel. Olyanformán válik ez babonává, mint mikor a rajongó minden kicsinységet ezzel kezd meg: »Uram Jézus segíts meg« 1 Fát kezd vágni, ott az „Uram J.4

tüzet rak, — ott is ott van, beteszi a kenyeret a kemencébe, keresztet vet rá, kiveszi, akkor viszont. Az imádság lelkének mindig ott kell ugyan lebegni felettünk, ott kell ihletének lángolni szivünkben, de külön-külön alkalmazóit imádságot mondani minden egyes előforduló csekélységeknél, ez már túlzott valami s az álszenteskedés és másfelől a babonás hiedelem tápanyaga, mitől pedig a józan protestánst óvnunk kell. Ezeket a könnyen kisimítható hiányokat leszámítva Csiky L. imáit a legjobb lelkiösmerettel ajánljuk s meg vagyunk a felől győződve, hogy nemcsak belső tartalmuknál fogva, de a mű jutányos volta miatt is nagy kelendőségre számithat. S a meglepően csínos kiállítás dicséri a kiadó nyomdát. Még egy gyakorlati előnyét kell felemlítenem. Népünknek szokása, hogy a csaladi életben előforduló nevezetesebb eseményeket bibliája vagy imádságos könyvének tiszta lapjaira jegyezgeti föl. E végből hat tiszta levél van a műhöz csatolva „Családi Emléklapok« cimén, hol a születés, házasság, halálozás s más nevezetesebb családi esemény folytatólag jegyezhető fel. Ilyen családi emléklapokat még egy imádságos könyvünkben sem láttam. Méltó e könyv, hogy protestáns népünk megszerezze ; ennél alkalmasb ajándékkal nem igen lepheti meg szerelmeseit. Bizony 1 ideje is volt már, hogy Hornyánszky nyomdájából ily munka is kerüljön ki, mert egy idő óta özönmódra árasztotta el a népet oly fércmüvekkel, melyeket a rajongó nazarénusok mint mérges magvat hintegettek népünk közé. Ámultunk és bámultunk, hogy az olyan kósza vándortéritők a Hornyánszky nyomdájából dobtak világgá a nép igazi hitét megrendítő téveszméket. Vajha a vallásos iratokat terjesztő tarsulat ezentúl ily magvas és értékes művek kibocsátásával igyekeznék az igazi vallásosságot terjeszteni, minő Csiky L. imádságos könyve. Könyves Tóth Kálmán. BELFÖLD. A magyarországi reform, egyház egyetemes konventje. (Vége.) Márc. 20-iki ülés. A 33 s következő pontok kerültek szőnyegre, melyekben a zsinat által alkotott középiskolai szervezet és a középtanodai országos törvény között lévő egyezés és eltérés van feltüntetve. A munka könnyítése végett az előző napi ülés, Fii ót megbízta ezen pontok előleges áttanulmányozásával. Az e napi ülés azután csak azon pontokat tárgyalta, melyek a két szervezet közötti eltérést mutatják fel; az eredmény az lett, hogy a konvent lehetőleg alkalmazkodott az országos törvényhez. Igy kimondatott, hogy űj nyilvános középtanodák felállításánál kötelesek a felállítok szándékukat a vallásügyi miniszternél legalább 4 hónappal az intézet megnyílta előtt bejelenteni s az intézet szervezeti szabályait s tanrendjeit felterjeszteni. A helyettes tanárokúi alkalmazott egyének kötelesek a tanári vizsgát letenni nem két, hanem az országos törvény rendelete szerint három év alatt. A hány az osztályok száma, annyi tanár alkalmazandó, de az igazgatón kívül, mint az országos törvény kívánja, nem pedig azzal együtt, mint a zsinati törvény mondja. Csonka S. felemlítette ezen pontnál, hogy ne alkalmaztassanak külön val'ástanárok, mert ez nagy terhet ró intézeteinkre, annyival is inkább, mert nálunk több a vallástanra szánt óra mint az állami intézetekben ; hanem osztassék fel a vallástan az egyes tanárok között. Ezzel szemben Pap Gábor megjegyezte, hogy középtanodaink legnagyobb részében a vallástanárok egyszersmind más tárgyakat is tanítanak és igy a Csonka által emiitett teher nem oly súlyos. A zsinati szervezet szerint: 2

A tanárképesités módját az egyetemes konvent szabalyrendeletileg allapitja meg4

, az országos törvény szerint pedig csak a magyar egyetemeken történhetik a tanárképesités. Arra nézve egy értelemben volt a konvent, hogy a prot. egyház nem mondhat le a tanárképesités jogáról; de az is igaz, hogy jelenleg nincs tanái képe/.dénk, azért a káposztát is meghagyta a konvent, a kecskét is jól tartotta, elfogadván Tóth Sámuelnek azon indítványát, hogy miután már a mult évben megbi alott az egyetemes tanügyi bizottság egy prot. tanárképezde tervének elkészítésével ; de miután az ezt még mindekko:ig nem készítette el s ilyet a konvent elé nem terjesztett : azért ezúttal a tanügyi bizottságnak a zsinati s az országos törvény közötti éltéi és kiegyeztetése iránt felterjesztett javaslata csak tudomásul vétetik. A külföldön nyert tanári oklevelek érvénye felett az országos törvény szerint a kormány van jogosítva határozni ; ehhez képest a zsinati szervezet IOO ik §-a, mely szerint a felett esetről-esetre az egyet, konvent határozott volna, töröltetett; mert felemlítetett ugyan Kovács Öd. altal, hogy ha a kormány a külföldi oklevelet nostrificálja is, még azért mi protestánsok azt nem vagyunk kötelesek tanárválasztásnál magunkra nézve kötelező erejűnek tekinteni ; de — mint Filó mondá — a felekezetnek nincs joga a kormány eljárását felülbirálni; hanem van joga az illetőt meg nem választani. A tanárok meg erősítéséről szóló pontnál Körmendy S. méltánytalannak s gyakori összeütközést okozónak nyilvánította azon zsinati intézkedést (101. §), hogy az egyes egyházközségek, pártfogóság és egyházmegyék által fenntartott intézetek tanárainak a megerősítésére is az egyh. kerület jogosittatik fel, holott ez azok fizetéséhez semmivel sem járul. Nagy Péter felszólalása után az eredeti szöveg meghagyatott. A 104-ik §-nál Kovács Öd. indítványozta, hogy ha már a zsinat ovakodott a tanári fizetések minimumát megállapítani, hát legalább a konvent ne elégedjék meg az egyet, bizottság azon javaslatával, hogy a kerületek felhivandók miszerint terjeszszék ki gondoskodásukat a tanítók tisztességes fizetésének eszközlésére ; hanem tétessék kötelességükké a kerületeknek a tanari fizetések jegyzékének a beküldése, hogy igy a konvent megítélhesse, hogy a tisztességes fizetés eszközlésére vonatkozó felhívásnak mennyiben tétetik elég. A konvent ezen indítványt