Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-03-23 / 12. szám
Huszonhetedik évfolyam. 11. SZ. Budapest, 1884. március 23. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy-utca 29. sz. !. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. IfGtT Teljes számia.péld-áiELyoMssil m.In.d.igr IPQT Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetősök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Báró Vay Miklós conventi elnök megnyitó beszéde. Főtiszteletii és méltóságos egyetemes convent! Engedjék meg a főt. és mlgos convent mélyen tisztelt tagjai, hogy elnöktársammal együtt sziveink mélyéből üdvözölhessük, s magam részére, kinek főgondnoki hivataloskodásom alatt, Isten kegyelméből ma a tizenegyedik conventet van megnyithatni szerencsém, aggkorommal járó gyengeségeim iránti kíméletes kegyességüket kikérhessem. Ugyanis, noha megfogyott erőm érzetében, de mégis tisztemnek tartám, — bizva a mlgos és ftii convent annyiszor tapasztalt kegyességében — résztvenni ez alkalommali több fontos tárgyakra kiterjesztendő tanácskozásaiban, annyival inkább pedig, mert fájdalom, nem csekély különben is azoknak száma, kiket részben egyetemes egyházunk, részben közvetlenül maga konventünk, rövid idő leforgása alatt kisért örök nyugalomra; ime alig csukódott le 13 hónap előtt a tiszántúli főt. egyházkerület érdemdús főgondnoka gróf Degenfeld Imre gyászkoporsója s ma a velünk utolsó conventünkön, mint annak egyik elnöke, még egyesült erővel működött, de különben is megannyi nevét megörökítő monumentális emléket maga után hagyott Török Pál püspök urat vagyunk kénytelenek fájdalmasan nélkülözni! De lehetetlen ez alkalommal meg nem emlékeznünk, a nevezetteknél sokkal fiatalabb, nem rég elhunyt két tagjáról is hittársadalmunknak, ugy mint gróf Teleky Gyuláról, ki mig egészsége engedé, a dunántuli egyházkerületnek volt buzgó főgondnoka s a patentális időkben bátor védője autonom jogainknak és ifj. gr. Ráday Gedeon m. kir. honvédminiszterről, ezen vallásához élete bár mennyire változatos helyzetében mindig ritka hűséggel, hogy ne mondjam, szívóssággal ragaszkodott hitsorsosunkról, ki megannyi benne méltán helyezett szép reményeinket vitte sirba magával. Hogy pedig az enyészet fejeink felett ennyiszer összecsoportosult fellege még közelebbről vesse árnyékát reánk, a mult hó végével szenderült váratlanul jobb életre Hegedűs László tagtársunk, kiben mit és mennyit vesztett a magyar reformált egyház, nálamnál jobban s mélyebben senki sem érezheti, nem fájlalhatja. Kidűlt még e napokban sorainkból a szelíd, sok éveken keresztüli tagtársunk, Kántor Sámuel ur is, ki élete végéig példás hűséggel és buzgósággal viseltetett egyháza, hite s vallása iránt. Mondjunk áldást ezen egymásután elhunyt jeleseink emlékére s örökítsük meg neveiket egyházunk évlapjain a vajha nyomdokaikba lépendő, példáikat követendő — maradék számára. Ezeknek előre lett bocsájtásuk után kötelességemnek tartom a következők előterjesztését: Megfosztatván conventünk néhai főt, Török Pál püspök ur halála által egyházi elnökétől, zsinati törvényeink értelmében mtgos és főt. Nagy Péter erdélyi püspök ur volt szives ügyeink közvetlen vezetését átvenni s azon időtől fogva együtt s egyetértőleg igyekezénk közös kötelességeinknek eleget tenni, — aminthogy legelébb is a conventi egyik jegyző, n. t. Tóth Sámuel ur segedelmével az utolsó convent által elrendelt feliratokat ereszténk illetőségeikhez útra; ezeknek pontonkénti elősorolásával annyival kevésbbé kívánom untatni a mlgos és fot. conventet, mivel válasz azokra mindeddig csak részben érkezvén, esetleg a scontró felolvasásánál ugy is elé fognak fordulni. Ez után legsürgősebb teendőnknek véltük lenni annak lehetővé tételét, hogy az elnökétől megfosztott egyetemes tanügyi bizottság a kolozs-21