Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-06 / 1. szám

24 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1 r, tottam, kegyelmes asszonyom; azt hittem, ő jön majd az én temetésemre.* Még alig hat hete, hogy hazajött Bécsből, tréfálva mondogatta id. Ráday Gedeonnak : ,Te Gida! az ősi kripta Pécelen már teli és én gondoskodtam újról. Vettem magamnak az ikladi temetőben egy elég nagy helyet kriptának, ha meghalok, engem már oda temessetek.* Délben érkezett a gyászoló özvegy az árvákkal és társalgónőjével egy kocsin, mire a megye négy huszárja kivont karddal teljes díszben elfoglalta állását a ravatal körül. A gyászszertartást Siposs Pál pestíregyei ref. esperes rövid imával kezdte n eg, mely alatt a gyászoló özvegy eddig visszafojtott könnyei újra megeredtek. Az ima után Gönczy Benő' gödöllői lelkész igazán megható búcsúztatót mondott. Elmondotta, hogy az elhunytban nemcsak nagy embert vesztett a nemzet, nemcsak egyik hü tamaszát a trón, de egy kesergő özvegy vesztette el benne a legszeretetreméltóbb férjét, az árvák a legjobb apát, ki midőn a katonaságtól visszavonult, hogy családjának élhessen, annak a családnak, mely neki a szeme fénye volt, nem maradhatott soká a nyugodt révben, nem maradhatott meg a közönséges emberek sorában, hanem erényei, éles esze és királyának nagy bizalma kiragadták őt ismét a közönséges emberek sorából és vitték őt a magas polcra, melyről ide taszította őt a rideg halál. Most ismét itt van köztünk, hogy soha többé el ne hagyjon. A búcsúztató után a főurak leszedegették a koszorúkról a szalagokat és az érckoporsót maguk vitték a kert mögött levő kriptába, hol Erdélyi József veresegyházi lelkész mondott zokogástól elfojtott hangon sírbeszédet, melyben elmondotta, hogy engedje meg neki is a család, hogy ő könnyeit hullassa a drága halott fölött. Hiszen — úgymond — ha ti a drága férjet, a feledhetlen családfőt vesztettétek el benne, én egyetlen pártfogómat, jótevőmet és mindenemet veszítettem benne. Nekem azt k; nem pótolja a földön semmi. Nagy volt és nemes egész lénye. Magyar főúr a szó szoros és legnemesebb értelmében. Ide hoztuk őt, hol még nem pihen a nemes grófi családból senki, de különben hát jele az, hogy a Radayak mindenütt otthon vannak a hazában ! És most menj drága halott! Pihenj nyugodtan és álmodjál boldogabb szebb hazáról, tartósabb boldogságról ! Alig hogy e szavak elhangzottak, a grófné elaléltan dölt a mellette álló id. Ráday Gedeon karjai közé, az árvák ráborultak a koporsóra és elbúcsúztak tőle örökre ! * Zwingli születésének négy-százados évfordulóját a békés-sámsoni ref. gyülekezet ünnepélyesen ülte meg. Somogyi Lajos r. lelkész Sid. XIII. 7. alapján sikerült alkalmi beszédet mondott. * Hibaigazítás. A mult évi utolsó számban az 1683-ik hasábon 18. sorban Zsolt. CXXVII helyett CXXXVII olvasandó. * Gyászhirek. Központi leányiskolánk régi s érdemdús tanítójának Gyóji Miklósnak e hó 28-ka viradóra hunyt el hosszas szenvedés után Lajos nevű fia, ki legutóbb a borsodmegyei Nemes-Bikk községben fitanitó volt. Tanulói pályáját Vásárhelyen kezdette, folytatta Debrecenben, majd végre Sárospatakon tanult, innen lépett ki a pályáról Nemes-Bikkre. Kevés ideig vitte azonban tanitói hivatalát, kénytelen volt hazajönni Gyulára, betegsége miatt nem taníthatván. A szülei oltalom, ápo'ás mellett ismerősök körében úgy vélte, visszatér még az ifjú erő, egészség tagjaiba.De ez hiú remény vala; semmi szer, gondos ápolás, a szülék és testvérek önfeláldozó nemes törekvései, meg nem tarthatták az életnek, mély bánatukra elhunyt ifjanta, elhagyta a földi hazát 22 éves korában, elköltözvén ez évi junius elején elhalt Mihály öcscse után. Béke és nyugalom fedezze hamvait ! B.-Gyula, 1883. dec. 28. Rác János. — Szentpétery Sámuel pelsőci ref lelkészt, közéletünk ezen nagyérdemű harcosát, súlyos csapás érte. Derék fia, Szentpétery Béla hites ügyvéd, gömörmegyei árvaszéki ülnök, s a görr.öri ref. egyházmegye világi tanácsjegyzője, m. hó 25-én rövid szenvedés után elhunyt. Á boldogult 1852. dec. 25-én született Pelsőcön. Iskoláit Pelsőcön, Rimaszombatban, I^lón, a jogi tanulmányokat Sárospatakon végezte. Kevéssel azután meghívták sárospataki főiskolai tanárnak, ő azonban a meghívást nem fogadta el, hanem előbb Tornallján, majd Rimaszombatban ügyvédi irodát nyitott. 1878-ban árvaszéki ülnöknek választották egyhangúlag, s halála előtt 5 nappal, dec. 20-án ismét megválasztá őt a megye ugyanazon tisztségre 6 évi mandatummal. Temetése dec. 27-én közrészvét közt ment végbe Rimaszombatban. Adjon az ég enyhülést a súlyosan látogatott szülőknek s rokonoknak ! — Bíró András daróc-bogártelki ref. pap neje, szül. Gibbon Ida, angol származású nő, életének 32-ik, boldog házassága 8-ik évében, csaknem 7 hóig tartó kinos szenvedés útán, dec. 22-én jobb létre szenderült. Férje s 3 kis árvája siratja a boldogultat. — Ince György kovásznai ref. lelkész 61 éves korában, uj év napján elhunyt. — A marosvásárhelyi ev. ref Collegium gondnoki és tanári kara mély fájdalommal jelenti Urr György ren des tanárnak élete 54-ik és tanársága 25-ik évében, 8 havi súlyos betegség után f. hó 29-én reggel 8 órakor bekövetkezett szomorú halálát, A hosszú időn át végzetesen emésztő kór rég elkészített már e gyászos kimenetelre, de még sem állhatunk megdöbbenés nélkül a ravatalná1

, melyre a nevelés hű és buzgó munkájának, egy nagy család egyetlen támaszának hűlt tetemeit látjuk kiterítve. Temetése folyó hó 31-én délelőtt 10 órakor fog a kazincy-utcai szállásán tartandó fryász ima után megtörténni. Marosvásárhelytt, 1883. dec. 29-én. Béke lengjen porai felett! NECROLOG. j ifj^gr^ (Budapest, 1883. dec. 29 ) Kevély halál, te ugyan kegyetlenül érezteted veünk hatalmadat s akarsz hozzászoktatni diadalaidhoz Ránk öltöd a koporsó minden fulánkját, hogy szíven találj velők. Elérted célodat; ezer sebből vérzünk s rettegés fog el, ha irtózatos arcodra tekintünk. Szüntesd csapásaidat, szűnjél dúlni legderekabbjaink közt s a hazának és az egyháznak, mindkét Niobénak, legkedvesebb gyermekeit nyilazni le, karjaik közül. »Megtöröm a bölcset és a bírót, az erős hadakozó férfiút, megtöröm a fiatalt!« A nép bűneiért méltán boszus Jehovának, az erős haragú istennek e szavai nem illetnek meg tégedet ; te nem vagy Isten, te csak az istennek egyik szolgája vagy; mi okból dühösködöl annyira ? Mert sz. h. gyülekezet .1 a halál diadala nem az, mikor az anyaölből kiveszi a csecsemőt, megfagyasztja gyügyögő ajkain az első mosolyt s bölcső helyett ko-