Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-11 / 6. szám

Bombay közönség előtt oly élénk benyomást tett, hogy vagy féltucat nő vetélkedve nyilvánította dicsőítését az ő tudós testvéröknek.* Nálunk a nőkérdés leghűbb bajnokai sem számolhatnak ilyen sajátságos, de kellemes tüntetésre. A Renaissance után Hetessy Viktor, lelkész. IRODALOM. Előfizetési felhivás a belényesi ev. ref. egyház történetére. A belényesi ev. reform, egyház, temploma fennállásának ioo-ik évfordulójáról 1882 aug. 6 án lélekemelő ünnepélylyel emlékezett meg. Nemzetiség és felekezeti különbség nélkül számosan jelentek meg templomunkban úgy helyből, mint vidékből. Eljött a tiszántúli egyli. kerület köztisztelet és szeretetben álló püspöke, Révész Bálint ur is, hogy az evangyéliom szövétnekét lobogtassa a különböző felekezetek és nemzetiségek közt, hogy buzdítson keresztyén szeretetre, békességre, hogy fennszárnyaló szép imájával minden lelket felemeljen ,»mindnyájunknak édes atyjához* a magasságos Istenhez, hogy kérje e gyülekezet boldogságát a Seregek Urától, hogy megáldja az Ur nevében e gyülekezet nagyjait, kicsinyjeit! E felemelő ünnepély hatása alatt határoztam el magamban, hogy egy szerény emléket eme- I lek e napnak, koszorúba fonva ez örömünnep szellemi virágait, átnyújtván azt a nagy közönségnek ; s a 3 század homályából tőlem telhetőleg kikutatom az egyház történetét, s életre hivom a kegyes, ma már testileg porló ősök szellemeit, nemes tetteik felmuiatásával ; szóval megirom lehető híven az egyház történetét. Midőn ezt teszem, nem önzés vezet célom felé, hanem főkép egyházam érdeke. A nagyérdemű közönség, midőn a szerény munkát megveszi, mig egyrészt némileg szellemi élvezetei is talál magának, másfélül adakozik egy szép célra, a nevelés előmozdítására. A tiszta jövedelem fele ugyanis, a belényesi ref. egyházban felállítandó takarékmagtár alapjául tétetik le, mely magtari jövedelem a tanítói fizetés javítására, és a szegény, s árva gyermekeknek könyvekkel, s később ruházattal ellátására fog fordíttatni. A füzet tartalma leend. I. Vázlatok Belényes város történetéből. II. A belényesi ref. egyház története Szegedi Kis Istvántól, az egyház alakulási korától, fény és hanyatlási koráig (1553—1760). III. Az egyház újra ébredése. (1760—1822). IV. Az egyház legújabb korszaka. (1822—1882 aug. 6-ig.) V. Belhivatalnokok nevei s rövid életrajzuk. VI. Ujabbkori adományozások s a jelenleg meglevő egyházi vagyon. VII. Az egyház kormányzó testülete s az adó/ó egyháztagok névsora 1882-ben Függelékül közölve lesznek az 1882 aug. 6-án tartott órömünnepélyen elmondott imák, beszédek és énekek. I. Előima Nagy Dániel esperestől. II. Alkalmi egyházi beszéd Sipos Imrétől. III. Bezáró beszéd és ima Révész Bálint püspöktől. IV. Énekek Sipos Imrétől. A munka megjelenik 1883. március elején, színes borítékban, fűzve. Egy példány ára 60 kr. A t. gyűjtőknek 10 előfizető után I t. példánynyal szolgálok. Az előfizetési pénzek febr. 15-éíg a ref. lelkészi hivatalhoz küldendők. Vdllaji Sipos Imre, belényesi ev. ref. lelkész. Győrmegyei Tanügy cím alatt indult meg a győrmegyei kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye, Vargyas Endre tanfelügyelő szerkesztése és kiadásában. Ezen hivatalos tanügyi közlöny időhöz nem kötve, a szükséghez képest időről időre fog megjelenni. Megkapja a győri tankerület minden tanügyi hatósága, minden iskolaszék, minden népiskola, valamennyi miniszterileg kinevezett iskolalátogató s minden község elöljárósága hivatalból ingyen. Célja csupán az, hogy részint a miniszteri időközi rendeleteket, részint a megyei és városi közigazgatási bizottságok határozatait, részint pedig a kir. tanfelügyelőségi kóirratokat ezen hivatalos közlöny utján hatékonyabban, és egyöntetűen juttathassa az illető közegek tudomására. A magyarországi protestans-egylet kiadásában, a Protestáns Theologiai Könyvtár XVI. kötete gyanánt megjelent: A középkori keresztyén egyház. Irta dr. Baur Ferdinánd Christian. A második német kiadás után fordította dr. Kovács Ödön. A 377 oldalra terjedő igen díszesen kiállított kötet, a keresztyén egyház történetét a VII. század elejétől fogva, egész a reformációig tárgyalja. Azon időnél kezdődik, midőn a keresztyén dogma lényeges tartalma már egészen ki volt fejtve és meg volt állapítva s a hittani fejlődésnek megfelelően a hierarchiai szervezet is kifejlesztetett. E nagyszerű organizáció működését tárgyalja a munka azon időig, midőn a reformáció egész uj állapotokat teremtett. Szintén e héten jeleni meg, ugyanezen vállalat XVII. kötete: A magyarországi ág. hitv. evangélikusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatal. Irta Haan Lajos, békéscsabai ev. lelkész s egyetemes egyhá/i főjegyző. Jelen munka a magyar ev. egyház szervezetének egyik nevezetes mozzanatát a központi kormány, vagyis az úgynevezett egyetemes gyűlések és egyet, világi felügyelői hivatal keletkezését és történeti fejlődését önálló kutatasok alapján adja elő. A hazai ág. ev. felekezet első egyetemes gyűlését vagyis azt, melyben a haza mind a négy superintendenciája képviselve volt, Mária Terézia királynő engedelmével 1774-ben tartotta. Azután elmondja e könyv a különböző egyetemes gyűlések történetét egész 1881-ig, s egyszersmind közli az egyetemes gyűlések keletkezése óta működő egyetemes felügyelők életrajzát. A 183 oldalra terjedő munkát igen díszesen ál'itotta ki a Franklin társulat nyomdája Sámi László, tavaly elhunyt kolozsvári ref. collegiumi tanár irodalmi dolgozatait Hegedűs István kolozsvári ref. tanár, a boldogultnak egykor szeretett tanitvá nya, később kebelbarátja, immár sajtó a'á rendezte. Társadalmi elmélkedések, bes/édek, tudományos értekezések és tárcalevelek lesznek a kötetben, melyet Gyulai Pál és Hegedűs Sándor, Kolozsvárt, Stein János nyomdájában fog kiadni.