Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-12-23 / 51. szám

sem hagyták békén, máglyán égették el s porait is szerteszórták. — De a protestáns keresztyénség az ő szellemét örökölte s annak osztályosa. Mi, az általunk szerkesztett, Vasárnap januáriusi füzetében, Zwingli arcképét, életrajzát Farkas József pesti hittanártól, hymnust Szász Károly koszorús köl­tőnktől közöljük s ez által a Zwingli emlékének méltó megünnepléséhez hozzá járulunk. Tisztelettel értesítjük azon hitrokonainkat, kik a Vasárnapnak nem előfizetői, hogy ha karácsonig jelent­keznek, a Vasárnap azon számát, mely Zwingli emlé­kének lesz szentelve 10 kiért megküldjük, s az egész tiszta jövedelmet nyilvános kimutatás mellett egy Zwingli néven alakuló magyar evangyéliomi irodalmi társulat ala­kítására felajánljuk. Az Ur kegyelme velünk! Felsőbánya Decz. 14. 1883 Czelder Márton KÜLFÖLD. Ünnepély a bécsi evang. egyháznál. Alig néhány hete, hogy Luther Márton, e nagy reformátor születés napjának 400-ik évfordulója alkalmá­val rendezett — e nagy emberhez valóban méltó ünnepélyek véget értek. Még mintegy hallani véijük a hanoverai miivész Labor József nagyszerű orgonajátékát, még élénken él az emlékezetben a szép beszéd, melylyel (Trautenbourg) briinni pap, Luther szenvedéseit, küzdel­meit, vitáit, a protestantismus terjedését vázolta, és ritka szónoki hévvel előadta, s a bécsi evang. egyházra, ismét egy nevezetes ünnepnap következett. 1883. decemb. 2-án vagyis Advent első vasárnapján vo!t száz éve annak, hogy a még ma is fennálló díszes templomban az első evang. szertartású istenitisztelet megtartatott. Hogy ez annál ünnepélyesebbé tétessék, sárga-fe­kete, és piros-fehér zászlók lenglek az épület tetőzetén zöld galyak fonták körül a bejáratot s az ablakokat. A templom belseje szintén ünnepies szint öltött, az oltár, a szószék igen szépen voltak feldíszítve. Az istenitiszte­let mint rendesen, ugy ez alkalommal is, d. e. 10 óra­kor vette kezdetét, a templom zsúfolásig tömve volt kö­zönséggel. Az alkalmi ének eléneklése, az ima — s ezután következő ének elhangzása után Kanka, szent­széki tanácsos és lelkész lépett a szószékre — s rövid előfohász után felolvasta János ev. I. r. 21 s következő verseit, mit alapigéül vett fel. Gyönyörű szónoklatával, a hallgatóság figyelmét egészen lebilincselte, s a közönség tetszését méltán ér­melte ki; beszéde az egyházra vonatkozó adatok ügyes csoportosítása, a nevezetesebb események egymás utáni elsorolása, s különösen szép nyelvezete folytán, a leg­remekebbek közé tartozott. Elég bőven előadta a pro­testantismus Bécsben folytatott küzdelmeinek s templom­szerzésének történetét, mit rövid kivonatban e követ­kezőkben bátorkodom ismertetni: 1781 október 13-án mondotta ki II. József császár a megváltó szót, a vallási türelmet. Mindaddig a bécsi protestánsok vallásukat sza­badon nem gyakorolhatták »mert állami biztosság oká­ért, folytonosan rendőri felügyelet alatt állottak, és még magán életmódjukban is ellenőrizve voltak.4 De azért az isteni gondviselés gondoskodott róluk is, és jelölt ki számukra helyet, hol összegyűlve buzgón imádkozhat­tak a mindenhatóhoz. Ugyanis az evang. vallásúak is­tenitiszteleteiket a dán és svéd követség épületeiben, a reformátusok pedig a hollandi követségében tartották, hol a keresztelések, esketések, és minden egyéb egy­házi szertartások kiszolgáltattak. Egy oly vallás, mely­nek követői nagyon csekély számmal voltak és idegen hatalmak védelme folytán tartották fenn magukat,II Jó­zsef messzelátó Ítéletében sem volt igen jogos ; mert ez egyrészről idegen hatalmak tényleges beavatkozása volt királyi hatalma és jogaiba, másrészről pedig egyoldalú pártfogása egyes alattvalóknak. A nemes császár tehát vallási szabadalmaival, idegenek beavatkozását alattvalói ügyeiben is, szándékozott megszüntetni. 1782-ik év junius 3-án miután egy előbbi kísérlet nem sikerült, Botzenhard Emánuel egy felhívást intézett a bécsi evang. hívekhez, a melyben tudomásukra hozta, hogy az evang. vallásúak Schartéba (Ffelső-Ausztria) ez év március 4-én egy imaházat állítottak, tehát nagyon célszerű s mintegy kötelességük a bécsi ev.-oknak is ha­sonlókép cselekedni, annyival inkább, mivel mint előre tudja, erre nézve az udvar engedélyét is megnyerik. E tárgyban a tanácskozások junius 3-ik és 13 kán tartattak Koith Christián Henrik urnái Regensburger­hofban, a mely alkalommal, mint császári megbízott gr. Grávenitz volt jelen, ki az udvari tanács ügynöke Fi­scherrel együtt megválasztatott a bizottságba, melynek feladata volt az épület megvételért szükséges alapot meg­szerezni Egy összejövetel alkalmával elhatároztatott: i-ör adakozás végett minden evang. vallású felszólitassék. 2-or a külföldi protestáns fejedelmekhez, iendekhez, vá­rosokhoz, községekhez és fiókegyházakhoz kérvény intéz­tessék. Ez intézkedés oly helyes volt, és annyira sike­rült, hogy már 1783. újévre 22,378 frt segélypénzt tud­tak kimutatni. A szükséges pénzösszeg részben meglevén, most már azon tanácskoztak, hogy miféle épületet és hol ve­gyenek, melyik lesz imaháznak célszerűbb ? Kezdetben a Seizerhofra vetették szemöket és remélték, hogy a re­formátusokkal egyetértőleg ezen épület megvételére ké­pesek lesznek; a dolog azonban nem sikerült. 1783-február 16-án Grásser közölte az elöljárósággal »misze­rint a kormány hajlandó a Königs-Klostert átengedni, és megengedi, hogy annak egy részét az akatholikusok mint imaházat hasznaihassák. Kezdetben az elöljáróság, ez ellen kifogásokat tett, később azonban ez épület megvételébe beleegyezett. A március 13-án tartott árverés alkalmával, az evang. község a 2-ik .számú épületet templommal, és 7 szobá­val együtt 27,750 frtért vette meg, a reformátusok pedig a 3-ik számút, gazdasági épületekkel együtt, melyeket leron­taniok kellett, az épület többi részét gr. Fries vette meg. Hild építőmester eszközölte a belső berendezést és átalakítást, az oltár felallitásával Kohl szobrász bíza­tott meg, a szép oltárképet »Krisztus a kereszten4 , mely ma is az oltárt diszití, Lindtner festész 500 frtért készítette. Orgonát is már akkor szerzett a község, a beszüntetett „Nikolai4 zárdáét vette meg, és javíttatta ki 150 frtért. A dán király a községnek szent edényeket (vasa sacra) s szép könyvtárt ajándékozott, és megengedte, hogy a követségi épületet szt. Mihály napig templomul, paplak és iskolául bér nélkül használhassák. Hasonlókép a svéd udvar is oda ajándékozta, a megszűnt követségi kápolnában levő tárgyakat és tőkéket az egyháznak. A kolostorok között, melyek II. József által be­szüntettek létezett egy, mely a Szent Klára apáca rendé volt és a mely egy szabálytalan négyszög alakú épület­tel bírt. (Ezt vették meg a bécsi protestánsok, s az ev.

Next

/
Thumbnails
Contents