Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-04 / 5. szám

templom közepére, s nem intett öklivel (a Debrecenben még csak : ujjaival) az imádkozó diáknak, hogy jöjjön le. Nem is jött tehát le a diák a szószékről, (hiszen, ha olyan buzgón imádkozott, mint a reporter ur írja — ezt sem a Debrecen után, de saját inspiratiójából — talán észre sem veszi a harangozó gesticulatióját) s még kevésbé igaz az, hogy „a diák abbahagyva az imát, végig várta a halotti prédikációt s aztán — mintha semmi sem történt volna — folytatta imáját®, (a mely tényállást a Debrecen egyszerű szavaiból kiexegetálni mindenesetre ügyes munka volt). A tény mindössze annyi, hogy míg az egyik tanuló imádkozott, a harangozó odament az éneklő diákhoz s azt súgta neki, hogy félbe kellene hagyatni az imádságot, mert temetési menet közeledik, de ezen ajánlatot az éneklő igen természetesen és nagyon bölcsen visszautasította A halottas nép pedig az istenitisztelet rendes végezte után jóval ért föl a templomba. Ha ez botrány, akkor igen ártatlan dolgok lehetnek megírva azon chronique scandaleuse sötét lapjain 1 Gsiky Lajos, gyakorlati theologiai tanár. * Válasz a helyreigazításra. A föntebbi cikkecske olyasmiért támad meg engem, amit sohasem követtem el. A j, helyreigazításnak4

ugyanis, személyemre nézve, legsértőbb, s a t. szerkesztő úr által méltán zokon vett része, az, mintha én egy vidéki lapnak a hírét, kiforgatva, túlon túl túlozva, mint eredeti hirt közöltem volna e lap különfélék rovatában. Holott a dolog úgy áll, hogy én magán úton értesültem a dologról, s nem a »Debrecen-«ből, mely nem is jár a Prot. Egyh és Islc. Laphoz. Nem ismerhetem tehát el, hogy ferdítettem volna, csak azt ismerem be, hogy magán tudósítóm né* mileg túlzott. Erre vall Csiky úr felszólalásán kivül még egy magánlevél, melyet szerkesztő úrtól vettem át, s mely ekkép rektificálja a dolgot : »Nálunk hétköznap délutáni istenitiszteletet, mely könyörgés és énekből áll, egy I vagy 2 éves theologus és egy képezdész végzi. De ez istenitisztelet elviarad mindannyiszor, mikor az illető templomban temetés van, mely rendesen 2, l

/4

3 órakor kezdődik (a téli félévben.) A szóbanforgó esetnél is temetés volt bejelentve; azonban a harangozó elfeledé ezt tudatni a deákkal, amint kötelessége lett volna, és a deák, ahelyett hogy haza ment volna, az ének után természetesen felment a katedrába, s kezdett imádkozni. A harangozó most vette magát észre, s csendesen, minden botrány nélkül, és semmi esetre sem az öklével intett a deáknak, hogy jöjjön le. Ez azonban, igen okosan, figyelembe sem vette a harangozót, folytatta imáját, be is végezte azt, és a szokás szerint uri ima és áldás elmondása, tehát feladata teljes bevégzése után jött le a katedrából. Ha történt valami »botrány * az egyedül abban állott, hogy a harangozó párszor integetett a diáknak." Újdondász. * A besztercei ev. leányiskola nagy örökséget kapott a múlt héten. Jan. 24-én ugyanis elhunyt Dahinten Berta 6 éves leány, kinek részére nagybátya, Nussbácher Károly 5000 frtot hagyományozott, azon föltétellel, hogy ha 24 éves kora előtt meghalna, azon összeg évi kamatjának g\ 10-ed része évenként uj évi ajándékul osztassék ki az ev. leányiskola tanítói között. A kamatok i| io-ede pedig tőkésitessék mindaddig, mig 25.000 frtnyi tőke gyűl össze, s attól lógva az egész tőke öszszes kamata osztassék ki az ev tanítók közt. A kis leány elhunyta folytán jan. 26-án fölbontották az alapítványi oklevelet, s abban a föntebbi intézkedéseket találták, valamint annak meghatározását, hogy az alapítvány Nussbácher Károly és Lujza nevét viselje. * Hunyadmegyei Piskiben, e nagy ipartelepen, a lakosság V,-a ref., 2

/3

-a r. kath., mely utóbbiak egyházat alakítottak. E példán felbuzdúlva, a reformátusok fiók-egyházzá szervezkedtek, s Dr. Nagy Gusztáv orvos és egyházi főgondnok kezdeményezésére, a bácsi atiyaegyhá/.tól elszakadva, Dévához csatlakoztak. Jan. 28-án tartá a dévai ref. lelkész, Szőcs Sándor, beköszöntő beszédét a népiskola nagy termében. Ez alkalommal — mint a Magy. Polg. irja — Kirinyi Lajos földbirtokos és bányafelügyelő 200 frtot adományozott a fiókgyülekezetnek. Este, az egyházi elöljáróság szépen sikerült bált rendezett az építendő ref. templom javára. * Gyászhirek. Sebesztha János nagykőrös-városi műkertész, és a ref. tanítóképezde segédtanára elhunyt. Temetésén a praeparandia énekkara részt akart venni, de a plébánus, kihez ez ügyben az elhunyt r. kath. vallása miatt folyamodni kellett, nem engedte meg a kálvinista énekkar közreműködését! — Iványos Sámuel, markóci praeorans-tanitó, a felsőbaranyai ref. egyházmegye tanitói karának Nestora, jan. 27-én elhunyt. Szépen irt bő necrologját jövő számunkban közöljük. Béke poraikra ! * Szerkesztői mondanivalók. S. K. Megkésett ugyan, de azért köszönettel vettük ; s ha csak lehet a jövő számban adjuk. Sz. J. belmissió ; a jövő számban. ip^LYAZÍ^TA tettleges szolgálatban levő tábori lelkészi karnál egy ágostai hitv. evang. tábori lelkész állomása betöltendő; másod osztályú evang. lelkész illetményeivel. Állomási helye Nagy-Szeben. A pályázóktól megkívántatnak : 1. A német-, magyar s valamely szláv nyelvnek teljes ismerete. 2. Hogy már mint felszentelt lelkész működött legyen. 3. Az egyházközségeknél alkalmazásban levőknél, illető superintendenseik nyilatkozata, hogy kineveztetésök esetére elbocsáttatnak. 4. A hadsereg kötelékéhez nem tartozóktól orvosi bizonyítvány, hogy physikailag alkalmasak a tábori lelkészi szolgálatra. 5. Feddetlen előélet. 6. Betöltött 24-ik s túl nem lépett 35-ik életév. A német nyelven szerkesztett és sajátkezűleg irott kérvények mellékleteikkel együtt folyó év március 15-ig a 4-ik hadtest parancsnokságához Budapesten intézendők. 1—3 Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Dr, Bsilla^i ü^vdlor. DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapesten.