Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-12-16 / 50. szám

ez által egyletünk is évről évre minél több szerencsétlen vak embertársunk keserű könnyeit letörölhesse. Midőn Szt. Lajos, Francziaország kegyes királya 1260-ban, Párizsban 300 vak számára alapítványt tett s annak nagy jótékonyságáról életbe lépte után meggyőző­dött igy kiáltott fel: »tettem életemben némi jót, de ennél jobbat alig« 1 Mi is azt mondhatjuk, hogy a kik filléreikkel meg­emlékeznek egyletünkről, bizonyára istenes dolgot cselek­szenek. Felhívásunkhoz tisztelettel mellékelünk egy aláírási ivet is kegyes figyelembe vétel végett. A begyült összeget kérjük a gyüjtő-ivvel együtt a „vakok orsz. önképző- segély és nyugdijegylele* címe alatt a vakok orsz. intézetébe küldeni. Budapest, 1883. november hó 14-én. A »vakok orsz. önképző-, segélyző- és nyugdij-egylete« nevében. Dr. Báró Hornig Kár oly, v. püspök, esztg. kanonok, vallás s köz. m. kir. oszlálytanácsos, az egylet elnöke. Buzogány Aron s. k. az előkészítő időben volt elnök. Dr. Mihályilc Izidor s. k. az orsz. vakok intézete igazgatója s az egylet alelnöke. Gutheil Ádám, egyleti pénztárnok. Megyeri Károly, egyleti jegyző. Nagyfontosságú két ülés. Dec. 4-én gr. Lányai Menyhért elnöklete alatt az orsz. közalap végrehajtó bizottsága tartotta második ülését, melyre a tárgyak nagyobb fontosságánál fogva a rendes tagokon kivül a póttagok is megjelentek. Az 5 kerület rendes képviselő tagjai: gr. Lónyay M., Nagy Péter erdélyi püspök, Beöthy Zsigm., Kiss Áron, és Mocsáry Lajos. Gróf Lónyay, ki súlyos betegsége dacára is a nala már megszokott legmelegebb érdeklődést ta­núsította, a közalap pénzét legcsekélyebb százalék mel­lett kezelendő magy. földhitelintézet és a közalap közt tervezett egyezményt terjesztette elő, mely a személye­sen megjelent egyik földhitelintézeti igazgató Lukács Antal ur gyakorlati magyarázata s felvilágosításai után, a közalap érdekeinek teljes megóvása mellett helyben is hagyatott. Gr. Lónyay felen.litve súlyos betegségét s a fővárostól való hosszabb távol maradasát, egy szük­ségessé vált közalapi alelnök választásat hozta javaslat­ba, s ezen alelnöki állásra Beöthy Zsigmond kir Ítélő­táblai tanácselnök ur választatott meg egyhangúlag, ki­nek elnöklete alatt a következő napokon még két ülés tartatott, melyekben több eljárási szabály s különösen a a segélykérés formai kellékei állapíttattak meg, és ugy azok mint a bizottsági jegyzőkönyvek is, az illetők tu­domása és alkalmazkodása végett 2200 példányban fog­nak kinyomatni. Egyházi közéletünk másik fontosabb mozzanata a Baldácsy-alapitványnak dec. 8-án megtartott közgyűlé­sében nyilvánult, melyben részt vettek a 11 prot. egy­házkerület képviselő meghatalmazottai. Az egyház kitű­nőbb oszlopembereit láttuk ott, köztük Péchy alsóházi elnököt, br. Prónay Dezső ev. egyetemes főfelügyelőt, több ref. és evang. püspököt s országgyűlési képvise­lőt, hol azonban gr. Lónyay helyettes elnök betegsége miatt meg nem jelenhetvén, Péchy ő nmlga Beöthy Zs. urat kérte fel a tagok helyeslése közt a közgyűlés el­nökségének vitelére, ki azt a bizodalom megköszönése mellett átvévén, megható szavakban rajzolta a nagy veszteséget, mely az alapítványt gr. Degenfeld Imre elnök s Török Pál püspök és bízottsági tag halálával súj­totta, kiemelve mindkettőre nézve a rendkívüli buzgó­ságot és tevékenységet, s különösen Török Pál fárad­hatlan buzgalmát az alapítvány létesítése körűi, ugy hogy szónok a boldogultat méltán az alapítvány értelmi szer­zőjének nevezheti, s indítványozta, hogy a boldogultak fölötti fájdalomnak jegyzőkönyvileg is kifejezés adassék s érdemeik jegyzőkönyvben örökittessenek meg. Ezen indítvány közrészvéttel s egyhangúlag elfo­gadtatott s azután következvén a titkos szavazás, elnök­nek megválasztatott báró Kemény Gábor közlekedési miniszter, bizottsági rendes tagoknak pedig a hiányzók helyébe : Ont ffy Pál, Gönczy Pál és Mocsáry Lajos. B. Kemény Gábor ő nmlga a közgyűlés elnöke által levélben rendeltetett értesíttetni megválasztatásáról. Végre egyhangúlag, a mi a határozatnak nagy ér­téket kölcsönöz, Czékus püspök ur inditványára elhatá­roztatott, hogy b. e. Török Pal püspök ur özvegyének 8000 frt kegyadomány fizettessék ki az alapítvány jö­vedelméből", megkeresendők levén az illető egyházkerü­letek, mint az alapítvány tulajdonosai, hogy a fentebbi összeg adományozását szavazzák meg a boldogultat méltán megillető azon hálás kegyeletből, hogy az ő költséges és faradhatlan munkássága folytán jött létre azon ritka alapítvány, melynek jótékonysága egyrészben a püspö­kök javadalmazásának javítására is kiterjed. A domestika. Arad marad. Rég lehetett ez igaz. Ma már igy mondjuk, mert így igaz: Arad halad. Es ha Arad ha­lad : bizonyára Ágya sem lehet nyughelye a tétlen he­verésnek. Nem is az. Miben, s hogy haladunk ? most ennek leírásával nem fárasztom magam, sem az olvasót. Erről majd máskor. Most csak azt tüntetem fel, hogy miképen halad itt a domestika nagy fontosságú ügye. Szeptember hóban, Róni. 15 : I, 2 alapján, rövid beszédet tartottam, melyben a domestika célját ismer­tettem meg, ami szerintem, az apostol ez utasításában elég világosan van kifejezve : tartozunk mi, leik erősek vagyunk, azzal, hogy az erőteleneknek erőtlenségöket hor­dozzuk ! Ez alkalommal felolvastam a törvény azon §-ait, melyek az országos egyházi közalapra vonatkoznak, va­lamint a konventi „Felhívó szózat*-ot és az „Utasítás" néhány pontját is. Ugyanakkor felhívtam az illető csa­ládfőket, hogy 8 nap alatt jelentkezzenek a papi lakon s ott az e célra megküldött nyomtatott ivre írják fel sajátkezüleg neveiket. Es lőn az eredmény, hogy egyet­lenegy családfő sem jelentkezett 1 Ez ugyan nem nagy haladás, mondod ugy-e nyá­jas olvasó. Nem ám ! — csakhogy még ezután jőnek a haladást mutató cselekvények. A 8 nap letelte utan presbyteri gyűlést tartottam, melyben 16 presbyter közül, 9 jelent meg. Határoztatott: miután a jelentkezésre ünnepélyesen felhitt család­fők nem jelentkeztek: minden lakó fizet 10 krt, minden csak házzal, vagy házzal és egy zsellér-illetőséggel biró (5 vékás föld) 20 krt, minden két vagy több zsellér-il­letőséggel vagy épen egy fertály földdel biró (9 hold föld) 30 krt, minden egy fertály földnél többet, vagy épen két fertály földdel biró 50 krt. Az, a kinek több van két fertály földjénél, 70 krt. Ilyen csak 8 van itt összesen s ezek közt is csak egy van, akinek 3 fertály földje van (27 hold föld). A lelkész és jegyző fizetnek egy-egy frtot s a tanítók 50—50 krt. E határozat alapjan ellenőriztettem másnap az ösz-

Next

/
Thumbnails
Contents