Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-04 / 5. szám

felhivás lesz kibocsátandó, ennek készítésével Török indítványára Filó bízatott meg, s mielőtt ez szétküldetnék a négy püspök jóváhagyása alá bocsáttatik. Egyszersmind kimondatott, hogy mig a végrehajtó bizottság megalakittatnék, addig a püspökök és főgondnokok ezen ügyben mindazt megtehessék, a mit célszerűnek látnak. Ezután volt még több, kevésbé fontos tárgy, melyeket a zsinat a conventre bízott, mint p. o. a mezőberényiek fellebbezése, a hódmezővásárhelyi iskolai alapítványok megadóztatása, a közigazgatási bíróság, a vadházasságok, a diakonatus ügye, melyek a közigazgatási bizottságnak, és az egyet, tanítói gyűlés emlékirata, mely a tanügyi bizottságnak adattak ki. Hosszabb eszmecserét idézett elő az ismeretes 53-ik §. az illetéktelen keresztelés kérdése. Végzés lett : hogy miután gyökeres orvoslását ezen bajnak jelenleg nem várhatni, az illetéktelen keresztelési esetek jelentessenek be, és közigazgatási úton orvosoltassék. Szász Domokos indítványára és szíves meghívására a közelebbi rendes konvent helyéül Kolozsvár tűzetett ki. Ezzel a 8 napi ülésezések véget értek, az utolsó j.-könyv 31-ikén hitelesíttetett, a midőn Török P. buzgó imájával s Pap Gábornak az elnökség irányában kifejezett köszönő beszédével a convent ülései berekesztettek. Megjegyezvén, hogy a világi elnökséget b. Vay Miklós csak az első napon viselte, ezután bekövetkezett gyengélkedése miatt, folyvást a lankadatlan buzgalmú gr. Degenfeld Imre által helyettesittetett. Farkas József. A székes-fejérvári ref. egyház tisztújító közgyűlése. A jelen század harmadik évtizedében alakult sz. fejérvári ref. egyházban, mely a legutóbbi népszámlálás szerint 1693 lelket foglal magában, az újonnan alkotott egyházi törvények szerénti tisztújítás f. évi jan. 21-ére tüzetett ki, de ekkor az átmeneti intézkedések által kívánt számú szavazó képes egyháztagok nem jővén össze, második határnapul f. é. jan. 28-ika tűzetett ki azzal, hogy törvény értelmében, az ekkor megjelenendő tagok, számra való tekintet nélkül, határozat- képesek lesznek. A közgyűlést az egyház világi elnöke, a főgondnok nyitotta meg, s a bizalmat megköszönvén, úgy maga, mint tiszttársai nevében állásáról leköszönt, s miután kifejezést adott azon óhajának : vajha az új törvények alapján választandó presbyterium működése oly sikeres lenne, hogy az egyház mihamarabb a virágzás magas fokára emelkednék, az elnöklést a közgyűlés lelkész elnökének engedte át, mint aki az átmeneti szabályzat szerént egyedül van jogosítva a választás vezetésére. Az egyház lelkésze mindenekelőtt azon indítványt tette, hogy a lelépett tiszti karnak buzgó működéséért köszönet szavaztassák, melynek egyhangúlag történt elfogadása után előterjeszté, hogy a választók névjegyzéke már előbb összeállítva és felolvasva levén, az ebben foglalt egyház-tagok vannak jogosítva a választás gyakorlatára, hogy továbbá a zsinati törvények meghatá- í rozzák ugyan, kik birnak választási joggal, és hány tagból alakítandó a presbyterium, de a választás módozatáról, vagyis arról: felkiáltással avagy titkos szavazással történjék-e az, nem intézkednek ; a lelkész-választási szabályok 199 §. azonban, melyet az életbeléptetési törvény iránydóul rendelt, mindkét módozatot megengedik, felhija tehát a közgyűlést, hogy mindenek előtt a választás módjára nézve hozzon határozatot. A közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a választást felkiáltás utján kívánja foganatosítani, melynek megtörténte után felolvastatván az előbb tartott értekezletekben készített névsor : az egyház fő- és algondnokául az eddigiek, presbyterektil szintén az eddigiek közül valzsztatott meg a törvény által rendelt 20 tag közfelkiáltással. Megjegyeztetik, hogy eddig ezen egyházban a presbyterek száma 36 volt. Ezután választatott 12 póttag s kimondatott, hogy esetleges alkalmazásuknál a választás sorrendje fog irányadóul szolgálni, vagyis az első izben megüresült helyet az első helyen megválasztott póttag foglalja el, és igy tovább. A választás befejezte után az újból megválasztott főgondnok megköszönvén a bizalmat, székfoglaló beszédében előada, hogy a legnagyobb rendben, minden rázkódás nélkül lefolyt s a régi kipróbált ügybuzgó férfiakat ért választásból kettős tanúságot merit. Egyik az: hogy a törvény életbe léptetése alkalmával az egyházkerületen többek részéről táplált azon aggodalom, hogy az egész presbyterium újból választása könnyen rázkódást idcz elő, mert olyanok választathatnak meg, kiket nem az egyház java, hanem önérdek vezérel, legalabb ezen egyházra nézve alaptalannak bizonyul, mert itt ismét azon kipróbált férfiak jutottak a presbyteriumba, kik buzgóságuknak s áldozatkészségüknek számtalanszor kitűnő jelét adták, s ezzel bebizonyult az is, hogy az egyháztagok az önkormányzatra, az alkotmányos jogok gyakorlatára elegendő érettséggel bíznak. Másik tanúság : hogy az ismételten megválasztott férfiak a bizalmat kiérdemelték, mert különben azzal ujolag megtisztelve nem lettek volna. A nagyra becsült bizalom újból nyilvánulása csak nagyobb erőt fog adni arra, hogy a megválasztott tisztikar tevékenységét az egyház javára igyekezzék fordítani. De a fáradozásnak sikere csak úgy lehet, ha a presbyterium erkölcsi és auyagi támogatásban részesül, mit az egyház közönségétől vár, kivált midőn a legközelebbi időben oly nagy feladat lesz megoldandó, mint az iskola felépítése. Kettő közt lehet választani, t. i. vagy feladni az iskolát, vagy a kor igényeihez képest átalakítani, mert a jelenlegi állapotban tovább nem maradhat. Meg van győződve arról, hogy egy tag sem fog találkozni, ki szavazatával oda járuljon, hogy az iskola az egyháztól, rnint édes anyjától elszakittassék. Az elnöklő lelkész nt. Tatay Imre úr annak