Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-12-02 / 48. szám

5-ör. Mivel az esperesi vagy tanácsbirói te­endők helyes teljesítéséhez a vérnek bizonyos fo­kig való lecsöndesülése, s a tapasztalásnak széles gazdagsága kívántatik, csak olyan választandó esperesül vagy tanácsbíróul, aki már legalább 3 évig viselte a lelkipásztori hivatalt. Ez természe­tesen nem azt teszi, hogy a felismert genieknél előbb is ne alkalmaztatnék a példabeszéd: nulla regula sine exceptione. De bizonyos, hogy ennyi idő alatt felismerhető az egyénben, hogy szakitott-e a heves iíjui kor nagyon természetes s okos ember előtt bünül sem róható könnyelműségeivel; s ha voltak: igyekezett-e helyrehozni az ifjúság botlásait. . ? mert ha igen, ugy az ilyen emberben kétszeres erélynek és jó akaratnak kell lenni,. . minek mondjam ? hisz mindenki ismeri Jézusnak a megtérő bűnös feletti öröm nyilatkozatát; ennyi idő alatt felismerhető, hogy igyekezett-e magát képezni; a korral haladni, egyházát szép és ékes rendben tartani; magának köztiszteletet szerezni, stb stb. A kiben a jelzett tulajdonságok megvannak, képtelenség, hogy az az esperesi vagy tanácsbirói tisztet is ne a közhaszonra alkalmasan viselje. Ezen a választásoknál méltán figyelmet ér­demlő elvekhez nem lesz felesleges' még egyet csatolni; azt t. i. hogy egy olyan terjedelmes ter­renumu egyházmegyénél, mint a f.-baranyai, — a választandó tanácsbirókat ugy kell megosztani, hogy közöttük legyen a tractus minden részéből, mert akár azt véve fel, hogy igy a deputationa­lis kiküldések könnyebben eszközölhetők; akár azt, hogy igy a zöld asztal körül olyan egyének fognak ülni, kik egyenként az egyes vidékek egy­házainak helyi viszonyait, lelkészeinek, tanítóinak magaviseletét, érdemeit vagy érdemtelenségeit személyesen ismervén, a terjedelmes tractusnak egész teste lesz bennök képviselve. Ez a célszerű megosztás áll a tanácsbirákra; de áll az esperesi és helyettes esperesi hivata­lokra is. Ha behozatik, épen azért bozatik be Felső-Baranyában a helyettes esperesi intézmény, hogy annál könnyebben lehessen administrálni. — De ez a könnyebbség csak az által lesz elérhető, ha a két esperes a terrenumon megosztozik; az­az egyik legyen a tractus egyik, a másik, másik részén. Egyik legyen Siklós vidékéről, a másik Szigetvár vagy Drávafok környékéről. Egyébaránt Felső-Baranyában, mióta a már egykor nem is takargatott személyeskedés jó rész­ben kiküszöböltetett, s épen a leginkább szemé­lyeskedett, de már elhunyt lelkész frivol szavait használva az Augiás istállója nagy részben kitisz­togattatott, —azóta elég tisztességesen folydogál az egyházi élet csöndes patakja; mert azt felróni nem lehet, ha ennek a 64 felé kanyargó patak­nak sima felülete olykor-olykor egy-egy kavics vagy szemét belehullás által meg is zavartatik. Reményijük, hogy a megválasztandó uj tisz­tikar nemes buzgósággal, egész odaadással szives örömest, nem pedig kénytelen-kelletlen fogja az egyházmegye páncélos fregattaját kormányozni, Jó Akarat. ISKOLAÜGY. A „Somlyóvidéki Evang. Tanitóegylet" veszprém­nagy-szőllősi közgyűlése. Érdekkel vártuk nevezett egylet nov. 14-én tartott közgyűlését! Ennek oka a közgyűlés tárgyainák fontos­ságában, továbbá a bejelentett indítványokban keresendő. A tagok érdeklődést tanúsítottak; a tiszteletbeli tagok szokás szerint kettő kivételével távol maradtak 1 A meg­jelentek figyelemmel hallgatták végig az előirt tárgya­kat, s higgadtan bocsátkoztak minden tárgynak és in­dítványnak megvitatásába. Alapos fejtegetések az egyes tagok részéről, bölcs és tapintatos vezetés az elnök ré­széről, érdekessé tették e gyűlést, mely V21 0 órától, d. u. V2 3-ig tartott! A gyűlésen mint tiszteletbeli tagok és vendégek jelen voltak: Kalmár Pál kertai, és Kiss Lajos nagyalá­sonyi ev. lelkészek; Németh György pölöskei, és Kő­bőr János nagyszőllősi 1*. k. tanitók 1 A közgyűlés buzgó ének és imával vette kezdetét, mely után Szalay Sándor n.-szőllősi ev. lelkész és egy­leti elnök tartott egy gondolatokban gazdag elnöki meg­nyitó beszédet, a mely beszéd felölelte az egylet életé­ben történt minden nevezetesebb mozzanatot; híven ecsetelte azokat az eseményeket, melyek a mult gyűlés óta az egylet kebelében történtek 1 Végül a beszéd utol­jára a nagy hitujitóról, Lutherről emlékezett meg ; a kinek négyszáz éves jubileumát m. hó 10. es il-én ünnepeitea protestáns világ! A szép tartalmú és kitűnően előadott megnyitó beszédet a közgyűlés lelkesen megéljenezte. Majd következtek a gyakorlati tanítások. Elsőben Borbély Sándor érdemkeresztes tanitó ur állott elő, hogy a IV. osztályban a magyar nyelvtanból tanítson. A tan­anyagból sokat, három-négy leckét is felölelt! Második tanitó Kovácsics Gyula volt a számtanból. Tananyag: az 1—30-ig terjedő számkör; osztály az első. A gya­korlati tanítások bírálata egy indítvány folytán elmaradt. Sokan sokféle véleménnyel vannak a gyakorlati tanítá­sok célja és anyaga felől, melynélfogva, ha érdemleges bírálatba bocsátkozott volna a közgyűlés, legalább 2—3 órát kellett volna a különben is rövid időből a bírála­toknak szentelni! A hol nemcsak a gyakorlati tanítások menete és eredménye, de maga a gyakorlati tanítások célja és anyaga a kritika tárgyát képezte volna: ott hosszadalmas, mindazonáltal érdekes, de szenvedélyes esz­mecsere fejlődött volna ki annyira, hogy ezen két bírá­latért a többi tárgytól elvonatott volna az idő. A mult gyűlés jegyzőkönyve felolvasás és elfoga­dás után hitelesíttetett ! Megemlítem itt azt is, hogy Buthy Márton az »Emlék-Lapok«-ból egy dísz példányt készített az egyleti könyvtár számára; mely fáradságos munkájáért, de különben is az egylet érdekében kifejtett nagy buzgalmáért a közgyűlés neki hálás köszönetet szavazott!

Next

/
Thumbnails
Contents