Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-11-25 / 47. szám

értesültem — a berlini és göttingai egyetem is. A berlini egyetem következő tudósokat részesített a tiszteletbeli tudorságban: Kirchhoff egyetemi rektort, Kleinert dékánt, a kultusminisztert, Sydow elnököt, Frommel udvari lelkészt, az eislebeni Luther-ünnepély ismert szónokát, Grell, Pfannschmidt és Lomatsch tanárokat. Az ünnepi beszédet Kleinert theol. dékán tartotta. Gottingában Dr. Ritschl hírnevesebb theol. tanár tartotta Luther felett az ünnepi szónoklatot. Reuter dékán olvasta fel a theol. tudorsággal megajándékozottak neveit, ide tartozik: Este generalsup., Ebeling és Wendt tanár Kiéiből. A halle-wittenbergi egyetem az ünnepélyre ünnepi iratot is adott ki — épen, mert Wittenberg is a neve — melyet Jacobi tanárom, egyetemünk képviselője, az eislebeni Luther-tinnepélyen az ottani Lutherünnepéiyt rendező bizottságnak is nyújtott át. Az iratot Dr. Hering tanárom szerkesztette, címe: »Luther tana a felebaráti szeretetről 1519—1521. 4 Az egyetemi Luther-ünnepély programmját az egyetemes diákcommers fejezte be, melynek nagy érdeket kölcsönzött az a tény, hogy azon egyetemünk jelesebb tanárai mellett részt vett mint ünnepi vendég Fliedner madridi lelkész is, az ismert spanyol evangelista, ki nov. io-én estve jött az eislebeni Luther-ünnepélyről Haliéba. Azon vonattal jött vissza Eislebenből e sorok írója is. Tanáraink közül jelen voltak a commersen : Dr. Boretius rektor, Köstlin, Riehm, Beyschlag, Hering és Tschackert theol. tanárok, Haym. Ackermann és Schum bölcsészek és orvosok, végül Franke licentiatus theol. — A rektor »Luther érdemeiről a tudomány körül« értekezett. Tschachert »Doktorbeszédében« Luther szellemében azon 5 kérdésre felelt: tMit tesz diáknak lenni»Mit tanuljunk?*; »Miért tanulunk ?*; xHogyan tanuljunk s >Hol tanuljunk ?€

. — Az egyes kérdések megfejtésében szellemesen járt el. Riehm az ,uj doktort4

Tschackert tanáromat éltette. Haym. bölcsész pedig Köstlint az ünnepelt Luthertudóst, kinek kisebb Luther-biographiája e napokban érte a 21 ik kiadást, s angol nyelvre is fordíttatott. (Luther magyar életrajzainál is Köstlin műveit kellene fölhasználni, mint azt igen helyesen Baltik tette ,Zsivot Dr. M. Luther® c. művében.) Köstlin tanárom Fliedner lelkész érdemeire utalt, mire Fliedner hosszabb érdekfeszítő beszédében a spanyol evangy. protestánsokról s azoknál szerzett tapasztalatairól értekezett. Ackermann tanár »Luther érdemeit a természettudományok" körül méltatta. Természetes, hogy a »Lutherb est-Commers« folyamában az agg német császárt, evangy. hitünk védőjét is éltették. (Wir haben keinen römischen, sondern einen deutschen Kaiser !g s így megy tovább.) Az evangyélmi protestantismus két derék vedöjehez Dr. Schlottmann*) és Beyschlag**) tanáraimhoz gyönyörű szavakat intézett egy egyet, hallgató. Föl jegyzésre méltónak találtam e sorokat: »Schlottmann, Beyschlag und i'ir Andern, Die ihr stolz sein Banner tragt, Euch ein Hoch zum Weiterstreiten ! Bleibet frisch und unverzngi.« Legyen szabad végül az egyetemi Luther-ünnepély mellett még Halle városi ünnepélyekről is röviden megemlékeznem. Nov. n-én délután diszmenetet, estve pedig „Luthvr-Fest-Concert *-et rendezett a hallet" pol*) »Erasmus redivivus.« »A német lelkiismereti harc a vatikanismus ellen.« **) »Ó-katholicismus.« »Berlini beszéd.« »Deutsch-Evangelische Blätter.« gárság a Luther-jubiláumi év emlékére. A díszmenet, miután a sűrűn föl lobogózott város főbb utcáit bejárta, a Markttéren állíttatott fel. A rendező-bizottság közel a Liebfrauenkirche mellett foglalt állást, hol Luther-emléktábláját leplezték le. Staude polgármester a német trónörökösnek a wittenbergi Luther-ünnepély alkalmával mondott s az evangy. protestantismus lényegét helyesen kifejező nevezetes szavaira hivta föl az ünneplőket. Förster sup. a felszentelési beszédet tartotta. Az emléktáblán, melyre számos koszorút helyezett a kegyelet, következő feliratok díszlenek : »Gottes Wort und Luthers Lehr'.« »Dr. Martin Luther A+ il Gottes Wort bleibet in Ewigkeit.« »Des Christen Ilerz auf Rosen geht., »Wenn's mitten unter'm Kreuze steht.« »Errichtet zum Gedächtniss der Reformation, der Kirche bei der 400-jähngen Wiederkehr seines Geburtstages am 10. Nov. 1883.« Még az nap estve Halle városa egyik nagyobb helyiségében »Luther reformátori működését* tüntették föl 10 élő képben. Mesteri rendezője ez ünnepélynek Dr. Richter tanár, a hallei prot. egylet derék elnöke. Láttuk Luthert Eisenachban, az erfurti zárdában, 1520. dec. 10-én Wittenbergben a pápai bulla megégetéséné', a wormsi birod. gyűlésen, a Wartburgon, barátai s családja körében, végül Halléban. Az egyes jeleneteknél természetesen ó-német costiimben jelentek meg a résztvevők. Luthert és Melanchtont oly személyek — mint hallom — weimári udv. színészek képviselték, kik föltűnő hasonlatosságot mutatnak a reformátorokkal. E jelenetek élénken lelki szemeink elé idézték Luthert mint reformátort. A prologot s az egyes jelenetekhez a szöveget maga Richter irta s kitűnően el is szavalta. A hallei közönség kívánatára nov. 14-én még egyszer lett előadva a Luther-ünnepi játék, melyhez hasonlót Jénában ís rendeztek. A belépti dijakból befolyt összeg a tervezett Luther-templom alaptőkéjének gyarapítására fog fordíttatni. A lipcsei városi tanács 15 ezer, a berlini 100 ezer markot szavazott meg a lipcsei ,egyetemes Lutlier-alap* javára, ezenfelül 50 ezeret a tervben levő berlini Lutheremlékszobor javára. Facta luquuntur! Még egyet. A Luther-ünnepélyek ugy nálunk magyar hazánkban, mint a német földön különösen, bizonyságot tesznek arról, hogy az evangyelmi protestantismusból még nem veszett ki az érzék, van még benne élet! Nagy reformátoraink tanítványai között Wittenbergben dicső ,magyar reformátoraink1

1

is szerepeltek, p. o. Dévay, Erdőssy stb. stb. Emlékezetüknek ne szentelnénk mi is hálaünnepet ? ! Halle. 1883. nov. 16-án. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Protestáns uj képes naptár 1884 ik szökő évre. Szerkesztette Dűzs Sándor, tanár. XXX. évfolyam. Budapest. Franklintársulat. Ara 50 kr. A prot. naptár legrégibb a Franklin társulat összes naptár-kiadványai között. Keletkezése 1854-ben azon korra esik, a midőn I egyedüli képviselője volt a prot. irodalomnak, tehát úttörő s egyszersmind hézagpótló, nem lévén még akkor sem prot. egyházi folyóirat, sem egyéb protestáns irodalmi vállalat. Alapitójának dr. Balllagi Mórnak szerkesztése mellett 18 évig folytatta pályafutását, ezután két éven át Dömöter János szerkesztette, jelenlegi szerkesz-I tője Dűzs Sándor már 10 éve vezeti szerkesztését, kitár-