Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-04 / 5. szám

nyozza s magát az evangel. egyházzal is érintkezésbe téve, terjeszszen a jövő konvent elé javaslatot. Ezen bi­zottság tagjaiul gr. Ráday elnöklete alatt kineveztettek-Kovács Alb., Kolozsváry s Körmendy. A fegyencek lelki gondozása s oktatása ügyében már 1879-ben felirat intéztetett a kormányhoz, a melyre, miután 1880-ban megsürgettetett, a f. év tavaszán ér­kezett miniszteri válasz, melyben előadatik, hogy a na­gyobb fegyintézeteknél rendes fegyházi lelkészek gon­doskodnak az oktatásról, más fegyházaknál pedig nem alkalmazhat a kormány egyik vallásfelekezet részéről sem rendes lelkészt, miután 40000 frt áll csak rendelkezésére az összes fegyházi lelkészek és orvosok díjazására. Ha­nem ha a lelkészek némi teendőket végeznek, ezekért az államügyész által esetről esetre bizonyos dij utalványoz­tatik. A leirat tudomásul vétetett. A fegyházi lelkészek ügyére vonatkozólag kimonda­tott, hogy azok azon e. megyébe kebelezendők be, me­lyeknek területén az illető fegyház van, hogy ennek folytán az ily lelkészek is részesei azon jogoknak és vi­selői azon terheknek, melyekben az e. megye többi lel­készei részesek, 3 hogy papi hivatal üresedése esetén ezek is ajánlhatók, hogy az illető esperesnek a fegyen­cek vallás-erkölcsi életéről jelentést tenni tartoznak ; más­félől az igazságügyi ministerhez azoknak jobban díjazása és nyugdijképesekké tétele iránt felirat intéztetett. Január 27-iki ülés. Először is a tábori lelkészet ügyében leérkezett mi­niszteri leirat vétetett tárgyalás alá, melyben az előbbi években tartott konventek felirataira válaszoltatik, hogy a tábori lelkészek száma nem szaporítható; református katonaság alig fekszik oly helyeken, hol református lel­kész ne volna, s ott, hol nincs, a budapesti tábori lelkész látogat el. A hol a katonák körül polgári lelkészek papi teendőket végeznek, ezért rendes fizetést ugyan nem húznak, de mint eddig, ugy ezentúl is bizonyos díjban részesittetnek, s a bérkocsi dijat felszámíthatják. Síri be­szédet csak tisztek felett tartanak, ezért annak családjá­tól dijaztatnak. A katonáknak eddig is meg volt hagyva az istenitiszteleten való megjelenés, ezentúl még szigo­rúbb kötelességükké tétetik. A leirat tudomásul vétetett. Több kerület óhajtása az volt, hogy a konvent által kerestessék meg az állami hatóság egy minden fe­lekezet lelkészei által kötelezőleg használandó országos anyakönyvi minta készíttetése iránt, nehogy ennek hi­ányában valamely lelkész önhibája nélkül az adatok ki­szolgáltatása folytán a büntető törvény által sujtassék. Ezért tárgyalás alá vette a konvent ezen a zsinat által hozzá áttett ügyet. Török P. indítványára, a ki kifejté, hogy az állam még akkor nem is gondolt anyaköny­vekre, mikor a prot. egyház már ilyeneket használt, s hogy az anyakönyvek nekünk mily drága kincseink, kö­vetkezőleg azokat kezeink közül kiadnunk nem szabad, elhatároztatott, hogy a jövő konventre mindegyik kerü­let terjeszszen fel egy-egy anyakönyv mintát a nála használatban levőkből, s ezeket összevetve készíttessék egyöntetű anyakönyv. A váci siket-néma intézetre vonatkozólag határozta­tott, hogy a jövő konventre mindegyik kerület terjeszsze fel az általa az emiitett intézet részére időnkint tett ala­pítványok s adományok jegyzékét, hogy azután ezek alapján a most már egy testületet alkotó ref. egyház élvezhesse azon intézet alapszabályai értelmében aján­lási jogát. A néli. Nemeth István tábornok hagyatéki ügyé­nek figyelemmel kisérésére s a négy ref. kerület érde­keinek megvédésére Szilágyi Sándor ügyvéd ur bíza­tott meg. A zágrábi emlékiratra vonatkozólag elfogadtatott a két prot. egyház püspökeiből és főgondnokaiból ala­kult értekezletnek azon határozata, hogy a Horvátor­szágban és Szlavóniában levő prot. egyházak továbbra is az anyaországi kerületek- és megyékbe maradjanak be­kebelezve, s egyszersmind a dunántúli ker. késznek nyi­latkozott — habár áldozatába kerül is — a zágrábi egyházat kerületébe bekebelezni. A konventi ügykezelés és ügyvezetés iránt beadott bizottsági javaslat némi módosítással elfogadtatott. Eh­hez képest a konvent tagjaiból a különféle természetű tárgyakhoz képest öt szakbízottság alakittatik; mind­egyiknek elnökét s előadóját a convent választja meg. A konvent ügyeit az egyházi elnök, tehát ez idő sze­rint Török P. kezeli, minden konventi ügy ehhez nyúj­tandó be, és pedig az ülés előtt egy hóval ; a később beérkezettek tárgyaihatása felett a konvent határoz. Az elnök feljogosittatik, hogy maga mellé egy titkárt ve­gyen, s azt a teljesítendő munkához képest díjazza. Az évenkint egyszer tartandó rendes konventi ülés idejéül november utóbbi fele tűzetik ki. A mig ezen ügyek tárgyaltattak, megtörtént a conventi bíróságra háromszor ismételten beadott szava­zatok összeszámítása. Megválasztattak: Beöthy, Nagy P., Kerkapoly, Révész, Kiss Á., Hegedűs, Filó, Ritook, Fe­jes, gr. Degenfeld, Kovács Ödön, Vallyi és Balogh I. A fentebb említett öt szakbizottság pedig a más­napi ülésen következőképen alakíttatott meg : 1. A közigazgatási bizottság : elnök gr. Degenfeld, előadó Fejes, tagok: Vállyi, Véghelyi, Szász Domokos, Szentpétery, gr. Ráday, Beöthy, Révész. 2. Közjogi bizottság : elnök gr. Lónyay Menyhért, előadó Kolozsváry, tagok : Ritoók, Beöthy, Pap, Mocsári, Szilágyi Dezső. 3. Iskolaügyi bizottság : elnök Kiss Aron, előadó Kovács Ödön, tagok : Szász Béla, Tóth S., Filó, Csonka, Hegedűs L. 4. Missió bizottság: elnök Kun Bertalan, előadó Körmendy, tagok: Szász Béla, Szabó János, Peterdi, Kántor S. 5. Egytemes nyugdijalap bizottság: elnök Ker­kápoly Károly, előadó Kovács Albert, tagok: Benkő, Baksay, Balogh I.

Next

/
Thumbnails
Contents