Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-11-18 / 46. szám

Káté-ügy a dunántúli ref. egyházkerületben. A dunánt. ref. egyházherületnél régóta él már azon óhajtás, hogy a jelenleg népiskoláinkban használt „Tóth Ferenc kis katechizmusa* helyett egy all a'masabb vallástani kézikönyv készíttessék. Ezen óhajtásnak egyházkerületünk az 1877. ősszel tartott kerületi gyűlésen pályázat utján kívánt eleget tenni Érkezett is több pályamű, de a bírálók véleménye szerint, (1878. októberi gyűlés jkönyv, 277. sz.) egy sem volt elfogadható. Találkozott azonban egy, melyre a birálók leglényegesebb kifogása az volt, hogy nem a Ilelvetica Confessió alapján áll. E munka visszaadatott szerzőjének Kerecsényí János urnák, azon utasítással, hogy idomítsa művét a H. Confessio alapelvei szerint, mely ha sikerülne, az egyházkerület hajlandó lesz azt kézikönyvül elfogadni. Szerző e kínálatra vállalkozott, s a következő 1879, évi tavaszi gyűlésen (jegyzőkönyv 113. sz.) Kátéja s Agendája bírálatára egy nagyobb bizottság kinevezését kéri. A megszaporított bíráló bizottság Váli Ferenc elnöklete alatt kineveztetett. Az 1879. évi őszi kerületi g) ülésen V. F. jelenté, (jkönyv 320. sz.), hogy a bírálat a jövő évi tavaszi gyűlés elé fog terjesztetni. Erre azután rögtön az a határozat hozatott, hogy a kerület által kinevezett bizottság által készítendő bírálat, felülvizsgálat végett, még mielőtt a kerületi gyűlés elé érkeznék, jó eleve a kerületi tanügyi bizottságnak kiadassék. Azonban mielőtt a bírálat elkészült volna, tehát elébb mint akár az egyházkerületi tanügyi bizottságnak, akár más valakinek átadathatott volna, Kerecsényí János ur saját műveit Váli Ferenc úrtól visszakérte s a térről lelépett. A következő kerületi gyűlésen az ügynek eképen lett vége felől a kerület értesíttetett, ami azonban jegyzőkönyvbe nem lett felvéve. Ezen sorok szolgálj inak válaszul Panique urnák a Prot. Egyh. és Isk. Lap folyó évi 44-ik számában, a dunántuli ref. egyházkerület viselt dolgairól megjelent, egy egyházkerületet móresre tanitó s különös szaggal végződő cikkére. A kerület ismét Tóth Ferenc kátéjához fordult, annak újbóli nyomtatását elhatározta, s igy jelent meg harmincadik kiadása 1880-ik évben. De ezen kiadásba oly botrányos sajtó hiba csúszott, hogy az 1881. évi tavaszi gyűlés alkalmával annak további árulását rögtön beszüntetni, a példányokat megsemmisíteni kellett Egyúttal egy esperes és egy egyházi képviselő azonnal megbízatást nyert, hogy a szóban levő kátét még a gyűlés alatt átnézzék, a feleslegeseket belőle kihagyják, s újra kijavítva sajtó alá bocsássák. Mivel többször volt hangoztatva, hogy csak a Tóth Ferenc kiskátét kell átalakítani, annál jobbat ugy sem nyerhetünk stb., bizonyos érdeklődéssel néztünk a már sokszor nevezett káté uj kiadása elé, vártuk, mire fog vállalkozni a szabad törléssel felruházott bizalom. Várakozásunk, mi tagadás benne, csalódott, alig egy pár kérdés kihagyását látták szükségesnek azok, kik ez átalakításra kineveztettek. E sorok további célja ezennel kijelelni azon kérdéseket, melyek a kéz alatt levő vallástani könyvből véleményünk szerint, az ügy megkárosítása nélkül kihagyhatok volnának, s tájékozást nyújtani az iránt, hogy a kik a keresztyén vallást ezen kézi könyvből tanítják, melyik kérdéseket hagyhatnák el, a nélkül, hogy a vallás jól felfogott érdekének ártanánk. Tehát nem célunk a könyv hittani álláspontjához | nyúlni, nem bíráljuk keresztyén elvüségét s annak sze| rencsés vagy szerencsétlen kivitelét ; csak vesszük iro! dalmi értelmi szempontból a tételeket, mellőzve mindazt, mit ujabbkori keresztyén felfogás szerint, ezen tantételek ellen talán felhozhatna a kritika. Ily szempontból áHitjuk, hogy az i-ső vagy hittani részből a következő kérdések kimaradhatnának : 9. k. mert felette nehézkes, a gyermek felfogási tehetségén túljár, még sem mond többet mint a 8-ik k.; 18. k. vezérkönyvbe, tanitó ajakára vagy egyházi beszédbe való ; 21. k. nem kell a kétkedést s kötekedést ilyenek tudakozásával akaratlanul is előidézni, elég szép és kerek a 20. k ; 22. k. ily bizonyitgatás tudományos értekezésbe való vagy ha ez felveendő, akkor még sok mást is kellene e könyvben irni. 24. k. benne van a 23. és 25. k.-ben. 26. k. elég ennyi „Az angyalokról.* 27. 28. k. vezérkönyvbe valók. 32. 33. 34.35. k. gyermeki felfogáson fölül járnak, vezérkönyvben helyök van, s előadva vallásos érzésre buzdítanak, mindegyik a 31-nek értelmezése, a mi a tanítót illeti; 39. k. más szavakkal, de benne van a 38. k.-ben. 40. k. az ilyenek fenyegetése a vallásos kedélyt inkább megzavarja ; 49. k. kimaradhat ez: „mint a maga testének4

; 53. k. ehhez tenni kell, kimaradt belőle, hogy a megtiltott fa gyümölcséből ne egyék. Ennek kihagyásával az 54 k. következetlenség hibájaba esik. 60. k. az 58. k. már ugy is emiitette. 61. k. vezérkönyvbe való. Egyébiránt kimaradhatna az 59, 60, 61, 62. k. anélkül, hogy az ezt támogató hittani vélemény csorbulna. 58. k. igy igazítandó: „Természeti bűnnek vagy természeti rosszra való hajlandóságnak4

. 63 k. „készebbek a bűnre" igy igazítandó : készek a bűnre; 64. k. papi vizsgára való. 72. 73. k. valamelyik kihagyandó, mert végeredményben egyet állítanak ; 74. k. Mária nevétől a s/.űz epitheton elmaradhat; ily szavakkal beidéztetnek az iskolába olyan beszédek, mik ha ott volnának is, ki kellene zárni. 83. k. egyházi beszédbe való, ez a bizonyitgatás felesleges, ennek kihagyásáról 82. után 84. k. sokkal következetesebb. 86. k. ilyen tudakozódás ezen kérdés nélkül senkinek sem jutna eszébe. De akármennyi egyházi beszéd ezen kérdésről másképen tanit. 89. k. felesleges, keresztyén embernek elég a 90-dik kérdés. 91. k. igy lenne igazítandó: Elég keresztyén embernek csak hinni a Krisztusban ? 93 k. egyházi beszédbe való. 95. 96. k. csak értelmezés, egyházi beszédben megjárja. 102. k. ilyen kérdés kételyt támaszt, feldúlja a vallásos kedélyt, az érdemlő ok felfogása túlhaladja a gyermek értelmét. 104. k. ez a canonicus vísitatorok öiökös járszalaga, mit a legelső gyermek csak elmond, de meg nem ért, mert szellemi látkörét túlhaladja; ezt tudni nem is neki kell.