Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-10-14 / 41. szám

hek alól felszabadulva, Töröknek is szabadabb mozoghatásra nyilt tér és idő. Itt fordulóponthoz ért Töröknek élete. Minden eddigi fáradozása jövő alkotásokat lehetősitő előkészület és alapvetés volt azon művekhez, melyeket ma már a valósulás végstadiumához közel bámulattal szemlél a vizsgáló. Az 1839-ben Fáy'András által megpendített, s 1841-ben eszközlésbe vett felállítása a pesti prot. főiskolának, (melyről hazánk egy nagy fia 1841-ben a ,Pesti Hirlap*ban ezt irá: , talán hogy épen ezen főiskolának jutand a tősgyökeres magyarok részére közvetíteni: hogy a magyar európaias legyen ; s az mit európainak nevezünk e honban mindig magyar maradjon:€

) az 1849-ki katastropha által, mint sok más félbenmaradt vállalat a szivek fenekére visszaszorított pia desideriák közé hullott, melyek létesítésével többé senki nem gondolt. Török fölvette egymaga az ügyet és kieszközölvén 1855-ben a felsőbb engedélyt — a mit sokan vártak, de kevesen hittek — az intézet még azon évben ősszel megnyílt s azon idő óta folytonosan gyarapodván, jelenleg a segéd tanárokon kivül abban 4 rendes tanár működik összesen 6000 frt. fizetéssel. Négy évvel később a főiskola egy másik alkatrészének, a gymnáziumnak tétetett le alapja; ezzel egy időben az ellemi fíuiskolá 4 osztályúvá alakíttatott, s ettől a leányiskola elkülönittetett. A gymnáziumi tanárok fizetésére ez idő szerint évenként 4857 frt, az elemi iskolákéra évenkint 2230 frt fordittatik. Szóval a Török munkássága által 1855 óta Pesten létrejött intézetek fentartására, a mellékes költségeket is ideszámítva évenként 14,000 frt fordittatik, a mi 280,000 frt tőkét képvisel. — Ehhez járul, hogy a gymnazium létesithetése tekintetéből a szükséges helyiségekről is kellvén gondoskodni, a paplak egy emelettel fölebb vitetett, később a gymnázium megalakultával a bölcsészeti osztályokat is kellvén létesíteni és ehhez nagyobb s több épület kívántatván, uj nagyszerű építkezésbe kellett bocsátkozni. A két épületre tett összes költség 55000 frt volt. Mindezek mellett, midőn 3 évvel ezelőtt a magyar prot. egyházra nézve oly nagyfontosságú gr. Rádayféle könyvtár megszerzése jött szóba: Török nem késett e vállalatnak is élére állani és fáradhatlan munkásságának köszönhető, hogy az e célra megkívántató 21,000 frt is kevés híján beszereztetett és a könyvtár dobozokban már Pesten lévén, nem sokára fel fog állíttatni. E vállalatok történetét megirni a jövő feladata; mi csak az eredményeket akartuk bemutatni és bámulatunk azokon annál nagyobbá lesz, ha meggondoljuk, hogy épen legnagyobb és hitbuzgó egyházainknak, rendszerünk természetéből folyó féltékenysége és különködő helyi érdekek melletti küzdelmük a helyett, hogy olyan nagy horderejű vállalatokat elősegítenék, ellentörekvéseik által azoknak inkább szárnyukat szegik; továbbá szem elől nem tévesztendő, hogy Török oly egyházi elveket vall, melyeknél fogva még most is, midőn már mint pro- , testáns pap a lehető legmagasabb polcon áll, ő más hatalommal nem rendelkezik, mint a melyet a szellemi felsőbbség elismerése önként nyújt s ezért mindig egyedül szellemi eszközök igénybevételéhez van utasítva-Csak a szeretetben munkás hit, mely békességtürést s a békeségtiirésben tökéletes cselekedetet szül, csak az adhatott Töröknek bátorságot oly nagy dolgok megkezdésére s erőt s kitartást azok véghezvitelére. Török a nagy eredmények kivívásában nem kevesebbet köszönhetett tűrni tudásának, mind cselekvőségének. A legnehezebb körülmények közt ő szándokai közhasznúsága és akaratának tisztaságába bizva nem csüggedett és mig mások tűnődtek, addig ő cselekedett. Hallgatag tűi te évekig az ellene szórt legkeményebb vádakat és mint Themistokles személyét vetette oda az ellenfél ke zébe, hogy addig a kőfalak fölépüljenek. Mikor ő végre a , Korrajzok*-ban felszólalt, műve már annyira biztosítva volt, hogy ellenfeleinek nem maradt egyébb hátra, mint becsületes alkura lépni, hogy ezentúl mint közös művet közösen gyámolitandják, s ma ők magok áldják a férfi türelmét, ki inkább kívánta a jónak létrejöttét, mint annak bebizonyítását, hogy neki van igaza. Ha már most az utóbbi nyolc év alatt mintegy maga kezére véghezvittekhez hozzásorozzuk az egyetemes prot. egyház ügyeiben másokkal közösen kifejtett munkásságát, ha tekintetbe vesszük a miket a képviseleti rendszer életbeléptetésében, az egyházi közpénztár létesité.-ében, az egyetemes tanügyi bizottmány munkálatában, mint egyik elnök, a gymnazium, a bölcsészeti, a theologiai kar és a lelkészi vizsgák rendezése tárgyában tett: akkor épen nem csodálkozhatni, ha a haza ily sikerrel koronázott bámulatos munkásságot tekintve benne kiválólag a kivitel emberét csodálja és a gyakorlati téren kivívott annyi érdem mellett Török, a szónok majdnem feledékenységbe ment, holott ő e téren is jelesebjeink soraiban foglal kitűnő helyet. Ki Törököt csak közönséges egyházi szónoklataiból ismeri, előadását inkább áradozónak, ismétlések miatt hosszadalmasnak mondhatja; de mi, kik hallottuk őt Wesselényi Miklós felett szónokolni, s bámultuk beszéde művészi fordulatait és megható ékesszólását; kik tanúi voltunk a Széchenyi István requiemén rövid de fényes szónoklata által előidézett köz-elragadtatásnak: mi a szónoklat geniusa felavatottjának is hisszük őt állithatni, csakhogy a mint egy nagy hazánkfia magáról megjegyzé : nincs mindig ideje rövid lenni. A zöld asztal mellett Török nem bőbeszédű, de midőn felszólal, a nyugodt hang, a gondolatok szoros logikai rendje és a vitatárgy minden oldalróli megvilágítása ugy tüntetik fel őt, mint ki a pártszenvedélyek felett túlemelkedve nem annyira a diadal mint a közhaszon után látszik törekedni, egyedül az ügy érdeme által látszik vezettetni és ez ád beszédének meggyőző erőt és hatást. Török érdeméről mint egyházfőéről akarva hallgattam eddig, hogy egyénisége e legfényesb oldalát itt említhessem, hol elhallgatok. Az érdemnek nem mindig mellőzés a díja s Törökről mondhatni, hogy a tisztelet kereste őt, nem ő a tiszteletet. Őt a dunamelléki egyházkerület mindjárt beléptekor, 1839-ben tette tanácsbirájává, 1947-ben a pesti egyházmegye alesperesévé, 1851 ben főesperesévé; 1860-ban pedig superintendenssé lett. Itt hivatalos köre minden részleteinek ismerete, ritka mérséklet párosítva erélyességgel, tanpintatosság, rend- és igazságszeretet jellemzik eljárásait. A 315,938 lélekből és 243 anyaegyházból álló superintendentia dolgait ugy végzi, mintha csak azoknak élne, mintha semmi más foglalatosságai nem lennének és egyébb terhek vállait nem nyomnák, elnöki székében pedig olyan, mintha csak elnöknek teremtette volna az Isten. Rendező kezei alatt a legbonyolodottabb ügyek kibontakoznak és fényes világosságba állíttatnak. Igazságszeretetéről pedig semmi sem tehetne szólóbb bizonyságot mint az, hogy rendesen a vesztes fél is megelégedve távozik a tanácsteremből. Török életpályája, habár ma már jóval túl