Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-10-07 / 40. szám
25-iki volt a fő. Képviselve volt ott a megye és társadalom minden osítalya. Az első felköszöntőt a superintendens mondotta a királyra és a királyi családra. Az azután következettek között figyelmet érdemel Schramm ezredes német nyelven mondott felköszöntője. A többiek közül eszmegazdagság és előadás tekintetéből Szentpéteri Sámuel, Terhes Barna, Nagy Pal, Mondok kanonok, Zombori Gedő, Makkai D., Oremus Dániel beszédei magaslottak ki, sőt némelyik e genrében műremeknek mondható. A lelkes ungváriaktól vendégszeretetökért a legjobb emlékkel vált meg az egyházkerület. Ungvár csinos város. 11 ezer lakosa 4 magyar lapot tart fenn. A város nagyrésze a kincstár tulajdona. Fűrészmalma, Árpád előtti vára, székesegyházának Mária-Therézia idejéből való freskói, gőz- és ásványfürdője híresek. Az itt emelkedő bércekkel megszűnik a magyar szó ; de Ungvár lelkes népénél nincs a magyar állameszmének erősebb vedvára. REGISEGEK A kecskeméti Codex. — Előljáró beszéd. — Csak igy kell neveznem jelen ismertetésemet, mert a kecskeméti Codexet tüzetesen, apróra, úgy a mint én az ilyen vén könyvekkel elbánni szoktam — nem vizsgálhatám meg, s igy csakis töredékes i nertetést adhatok róla! Az időből ki-koptain, csak egy délutánom volt már e Codex átnézésére, mely az akad. könyvtárban: »Régi magyar énekeskönyv* cím alatt, „ivrét 144. sz.* jelzéssel található. Hogy ez ismertetést adom róla, csak azért teszem, hogy érdekes voltára felhívjam azok figyelmét, kik mindennap hozzá juthatnak, s van idejük napokig, vagy ha kell, hetekig foglalkozni vele. Érdekesnek mondom, mert Toldy Ferenc azt irta bele, hogy 1637 —1638-ból való. Igy tehát nem másolata a nyomatott Gradudlnak, mert azt 1636-ban nyomtak, s mig Gyula-Fejérvárról a 200 óriás példányt elszállítottak, az akkori szállítási viszonyok miatt nagy idő kellett hozzá. A buzgó Rákóci fejedelem minden példányra sajátkezrileg irta (az ő előbeszéde alá), hogy mely egyháznak küldi, ezen kivül rájuk irá »Nec volentis« jelmondatat is. Már mig egy példány eljutott például Pozsony alá Somorjába (mely most a debreceni koll. könyvtaré), bizony nem kis idő kívántatott arra! Tegyük fel, hogy még 1636-ban megkapta minden egyház, akkor is két év nem elég egy ily másolat elkészítésére. A béllyei Graduál (debreceni koll. ktár R. 507. sz. lasd tőlem a Debreceni prot. lap 1882. é. f. 5. 6. sz.) a buzgó Angyalosi által II. év alatt Íratott le, — azon túl a hozzáértő vizsgáló azonnal megláthatja, hogy e Codex nem másolata a nyomatottnak, méltán számithatjuk tehát az irott és nem a másolt Graduálok közel Miért nevezik kecskeméti Codexnek? holott a kecskeméti ekklának épen semmi nyoma rajta, sőt a bele irott jegyzetek nyilván Pozsony vidékire, vagy a Csalóközre vallanak, nem tudhatom. Kérdést intéztem a név iránt, azt mondták, hogy azért nevezik igy, mert köcsköméti dialektus szerént van irva. De lássuk Toldy Ferenc reá vezetett írását, mely igy van: E hymnariumot, mely régi kath. énekek mellett protestánsokat is tartalmaz, Batizi, Szegedi Gerg., Sztárai Mihály, Szántó Ferenc stb.-tői összeírta 1637-ben (1. pag. 231. és 273 ) és 1638-ban (p. 75.) Szegtői István barátja MezőSzilassy Vazul számára. A közbe eső tiszta leveleken, több későbbi beíratok találtatnak, így: a) pag. 113 — 119. Verbói Istvántól 1677 bői Lamen tatio Adami, és b) p. 120. ismeretlen kéz gyermekei születését jegyzette be 1654. 61. 63-ban. c) egy harmadik kéz p. 221—227 két éneket, d) ismét Verbói 1681-ben p. 217. egy feltámadási éneket. e) Egy negyedik kéz p. 476—8 két éneket, f) egy ötödik p. 608-612 litániát g) egj hatodik p. 205—208. B. K. 1652 ben egy éneket de passione S. Steph. (Sancti Stephani) h) Verbói egy éneket p. 209. i) egy uj kéz, nyolcadik, privát jegyz. 1715-ből pag- 37-k) egy hetedik kéz tódott egy éneket p 37.' Ezeket irta e Codexre Toldy. Emlékezik e Codexről ugyancsak Toldy. »A magy. költ. tört.1 második kiadás, Pest 1867. c. műve 185, 1. eképen : „Van még néhány (a nyomatott gyűjtemények elsorolása után mondja ezt) a tizenhetedik század első felében készült kézirati gyűjtemény is, mik nagyobb része ugyan az emiitett nyomatott énekeskönyvekben foglaltakat tartalmaznak, némit azonban közölnek, mi azokba be'é nem ment; ilyen az úgynevezett lipcsei codex a XVII. század elejéről,*) Lugossy codexe 1627/33-ból s az akadémia kecskeméti kótás karkönyve 1637-ből.4 Hogy e Codexet itt Toldy nyilván ref. karköny vül vallja, bizonyos, mert a ref. gyűjtemények után s egészen ezekhez csatolva adja, miért nevezi mégis rávezetett iratában hymnariumnak? meg nem foghatom, hisz ő neki jól kellett azt tudni, hogy a karkönyv és hymnarium, két egymástól egészen kűlömböző valami. A karkönyv vagy Graduál a rituális ceremóniákat foglalja magában, a hymnarium vagy Cantionale pedig a nép kezében levő énekeskönyv, amabból a miniszter, cantor, chorus gajdoltanak, emebből a nép énekelt, mikor a ceremónia közben vagy után rá került a sor, az akkori istenitisztelet rendi szerént! Azt mondja Toldy, hogy régi kath. énekeket is tartalmaz! Mik voltak ezek ? bőven kifejtettem e t. lapok hasábjain nem rég, a Bogisich ur székfoglalójára mondottakban, így tehát nem csudálkozom a Toldy Ferenc mondásán; de igenis felettébb csudálkozom azon, hogy az a Toldy Ferenc, ki mind ezt a Codexet, mind a nyomatott Graduált, mind a Batthyányi és s.-pataki codexeket ismerte, a Batthyányi és s.-patakiakat hogy nevezheti X VI. százi kath. karkönyveknek ! ! ! Akkor, midőn e Codexszel röviden foglalkoztam, megkértem az acad. kézirattár őrét, t. Jakab Elek uratp lenne szíves Toldy hibás rájegyzését kiigazítani, mert e Codex nem egyéb, mint ref. Graduál-töredék ! De nevezett úr, kételkedni méltóztatott állításomon, ím, most eléggé meggyőződhetik, mind az általam felhozottakból, mind különösen Toldy fentebb idézett helyéből, hogy e Codex csakugyan ref. Graduál ! A c) alatt emiitett két ének egyike ez : Paradicsomnak te szép élő fája, Ó kegyes Jézus, istennek báránya stb , versfőkből: Pecseli Királi Imre, ismeretes a *) Ha valaki tultomra adná, hol van ez? nagyon magköszönném. K* F•