Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-23 / 38. szám

derültebb kedélylyel s nyugodtabb szívvel munkálkodhatván az Ür szolgája a gyülekezetek vallási, erkölcsi és sociális állásának érdekében. De még szentebbűl megvoltam arról győződve, hogy nem fog akadni egy lélek sem, ki szívem legnemesebb érzelmeiből fakadó felszólalásomat helyeselni ne tudná. Nem is akadt protestáns ember, ki arra a hálátlan szerepre vállalkozott volna, hogy minden jó akaratot tanúsító cikkemnek hadat üzenjen 1 A ki az ellen szavait e kitűnő lap hasábjain felemelte, merem egész határozottsággal állítni, hogy az nem jó szive sugallatából, nem is meggyőződésből, hanem egyszerűen félreértésből cselekedte ezt ; vagy pedig azért hogy az ugy képzelt megtámadottaknak védelmére keljen 1 r* De hát ki lett megtámadva az én cikkemben . . Senki és semmi más, mint az elkövetett visszaélések-Hogy saját községemben tett tapasztalataimat is érintet' tem egészen mellesleg e tekintetben, nem kevésbé fajt eM ai éti s2ivemiie_k, mint felszólalának. Ám olvassa el bárki i§ cikkefhet ftgyelemttiel és elfögtiíatlánul, s ha abban csak egy árva jottát tálál ís, a melylyel, éh gyülekezetem jő hírnevet rHegtámádtaml volHa :, $kkor tíiéb tan felemelheti ellenem kárhoztató szavát! De én nem Cselekedtem ezt. Szó tam csakis általánosságban a viszszaélésekről, s mellesleg, még pedig ezt is zárjelben, megjegyeztem, hogy a szénáfizetést illetőleg magam is tapasztaltam, áz iizöté vigszáélést saját í*yü!ekezetehibeh; A ml a lielyreigazitas azon passusát illeti, hogy a gyűlt búzát az 1881 ik évben ii frtért adtam el: ez téves. Bar kevés volt a termés, mégis az azon évi kongesztet, csakis a következő év tavaszán tudtam eladni 8 frt és 50 krért. A mult évi konventió még most is a magtárban van ; biz az 6 frtért sem kellett senkinek ! Azt sem mondtam én cikkemben, mint a helyreigazításban jelezve van, hogyha én fizetésemet követelem gyülekezetemtől, az tüstént tnegy ellenem az egyházmegyére. Ezt én egy hanggal sem érintettem. Hanom igenis általánosan jelképileg leírtam, hogy lehet, sőt van is eset rá, hogy ha a lelkész fizetését, ugy a mint a chártán áll, megköveteli: akkor sok kellemetlenséget szerezhet maganak, s az ebből eredhető viszálkodasok miatt megy a nép az egyházmegyére. Vagyis egy szóval, a fizetés lelkiismeretes megkövetelését jeleztem minden baj forrásának ott, hol különben nincsen semmi más baj. Sajnálom, hogy ilyen aprólékossággal kell itt bíbelődnöm ; de viszont helyreigazításul én is kénytelen vagyok ezt elmondani. Olvassa el csak felszólaló barátom is cikkemet, s bizonyára át fogja látni, hogy minden ok nélkül s méltatlanul emelte fel az ellen kárhoztató szavát. Ha az ember nem a sorok közt olvas ; de a dolognak meritumát s az író intentióját tartja szeme előtt, vagy ha a cikk szellemét átérti: bizonyara elmarad a tiltakozó, vagy pedig épen a nem érdemelt kárhoztató szó ! Ha visszavonás van a lelkész és a gyülekezet közt: ennek káros hatása lehet a nép életére nézve, ezt nemcsak hiszem ; de lelkem egész melegéből osztom is. De e visszavonás nálunk eddig még Istennek hála ! nincsen meg. De mulaszthatatlanul be kellene ennek következni akkor, hogy ha egyikőnk vagy másikunk elég szívtelen lenne bajt szerezni, s annak tiizét éleszteni. Az egyházi élet pedig abban a virágzásában, a mint az derék elődeimtől örekségképen ream maradt, az én gyönge és erőtelen kezeim közt sem fog Isten mindenható segélye mellett egészen elhervadni, csak a feb . szólaló ne olyan tendentiáju válaszokkal, hanem jó akaratú támogatásával ajándékozzon meg bennüíiket.*) I ' Márk Ferenc, ref. lelkipásztor. KÜLFÖLD. Alapítvány külföldön tanuló magyar theologusok részére. A berlini egyetem naflgatóf számára van Berlitiben egy alapítvány van téve, melyre fölfiivjű'k a jogosultak figyelmét, mivel nem igen tudnak róla. Georg-Wilhelríí német valasztó fejedelem tette azt az Odera-Frankfurtban alapított egyetemen tanuló erdélyi illetőségű, református theologusok részére. A frankfurti egyetem egyesülvén a boroszlói kath. egyetemmel: a stipendium áttétetett á berlifli egyetemhez. A következőkben előadjuk, hogy mily uton nyerhető rtleg.Az alapítványért, mely két 240-240 német birodalmi márkás ösztöndíjból áll, folyamodhat minden erdélyi illetőségű, református vallású tanuló, ha áz itteni egyetem hittudományi karának beirt rendes haligatója, és ha azonkívül még azt is bizonyb tani tudja, hogy a nagyenyedi ref. kollégium növendéke. A fönnebbieket bizonyító okiratokon kivül még a nagyenyedi kollégium elöljáróságától szükséges egy ajánló levél, hogy az illető érdemes és rá van szorulva a stipendiumra, legvégül még az érettségi bizonyítvány is melléklendő. A folyamodások a »Mons Pietatis« igazgatóságának cimzendők (Berlin, W. Behrenstrasse 71) \ agy Stechow lelkésznek (Mittelstrasse 28.) A benyújtás határideje november 1, s ha addig illetékes erdélyi reftheologus nem jelentkezik, egy német ev. theologusnak adják ki. Bővebb felvilágosítást Stechow lelkész örömmel ad bárkinek is. A Luther-ünnepély. Berlinből jelentik: Vilmos császár augusztus 25-én kelt kabinet-kibocsatványával megbízta a trónörököst, hogy a Luther-ünnepélyen személyét képviselje. A kibocsatványban kijelenti a császár, hogy az ünnepélyen személyesen nem jelenhetik meg, de mint evangelikus keresztyén és az egyházi kormány legmagasabb feje, a legélénkebben érdeklődik az ily ünnepély iránt, melynél az evangelikus tanok teljes mértékben kifejezést nyernek. Egész terjedelmében méltányolja azon gazdag áldást, mely az evangelikus egyházra azon körülményből háramlik, hogy tagjai mindenütt a reformáció nemes adományaira emlékeztettetnek. Különösen Wittenbergben, Luther hatalmas és ál*) Márk urnák lapunk legközelebbi számában a domestika ügyében megjelent cikkéből azt hiszem, hogy nemcsak mi, de lapunk minden olvasója meggyőződhetett a felől, hogy abban teljességgel semmi sincs, mi a jó viszonyt a cikk irója s egyháza között megzavarhatná és hogy Márk úrban igazi lelkiismeretes munkása ismerhető fel az Ur szőllejének. Szerk.