Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-01-28 / 4. szám

hogy eljárásuk eredményéről, a kehelökben létező alsóbb és felsőbb iskolák berendezéséről, hiányairól ezen törvény foganatosításának akadályairól már a jövő évben tegyenek tájékozó jelentést. Az egyetemes tanügyi bizottság peclig felhívandó volna, hogy ezen jelentéseket feldolgozva, vagy egy megbízott tanügyi előadó által feldolgoztatva, véleményes javaslatokkal kisérve terjessze a jövő évi konvent elé. Ezen kiviil még különös megbízás adatott a konventnek a zsinat által, hogy készítsen, illetőleg az egyetemes tanügyi bizottság által készíttessen szabályzatot az érettségi vizsgálatokról és készítse, illetőleg készíttesse meg a középiskolai tantervet vagy legalább is ennek főbb vonalait. Ennek folytán javaslatba hozzuk, miszerint hivassék fel az egyetemes tanügyi bizottság, hogy szükség esetén mas szakértő férfiak segítségét is felhasználva, mar a jövő évi konvent elé terjesszen javaslatot. a) az érettségi vizsgalatok berendezéséről; b) a középiskolai köteles tantárgyakból a középiskolákban felveendő tananyag mennyiségéről, terjedelméről, beosztásáról, tanítási módszeréről és a használható tankönyvekről. Ezen utóbbira nézve célszerűnek látnók, ha az egyetemes tanügyi bizottságnak előlegesen is utasításul adatnék, hogy c) javaslata készítésénél legyen különös tekintettel a legutolsó miniszteri középiskolai tantervre; d) munkálkodásában tartsa folyton szeme előtt azon íő iranyadó elvet, hogy a mi gymná/.iumaink gymnaziumok akarnak lenni és maradni, azaz oly tanintézetek, melyeknek legfőbb célja az értelem és Ítélőképesség, a kedély és jellem összhangzatos kimivelése, nem pedig egy csomó közvetlen gyakorlati életpályára képesítő ismerethalmaz közlése. Vegye tekintetbe, hogy ezen magasztos emberi cél főeszköze az ó klassikus irodalom ; e) egész erővel, a hol kell, férfias megtagadással küzdjön középiskolai oktatasunk összehasonlithatlanul legfőbb miseriája, a túlterheltség ellen, mely maholnap épen a gymn. nevelés legfőbb célját veszélyezteti, vagy egyenesen meg is semmisiti, a mennyiben a megemésztlen ismerethalmaz az értelmet megroutja, az Ítélő tehetséget meggyengiti, és a növendékeknél azon kikerülhetlen tapasztalat, hogy feladatukat kellőleg megoldani, kötelességüket híven teljesíteni nem tudják, ezen tapasztalat a kedélyt és jellemet is megmérgezi. Végül megjegyezzük, hogy felsőbb oktatásügyünkfejlesztése körül egyik elsőrangú teendője a konventnek egy tanarképző intézet felállításáról gondoskodni. Azon- i ban ez sokkal nagyobb munka, semhogy akár bizottságunk, akár a konvent már most tárgyalásába kezdhetne ; dq^ nézetünk szerint a megoldás siettetésére szolgálna, ha a konvent már most nevezne ki egy bizottságot, mely jövőre az előmunkálatokat megtegye. Ezen bizottsági javaslat ellenében Hegedűs László a következő határozati javaslatot nyújtotta be : A bizottság indítványával szemben mondja ki a konvent, hogy tekintetbe véve ezen körülményt, miszerint a középiskolai OKtatasról szóló törvényjavaslat a képviselőház tárgyalása alatt van s az országos törvény hozatala nagyfontosságú előzetes kérdések eldöntését teheti szükségessé — ezúttal nem intézkedik más ügyekben a konvent, mint hogy első sorban szervezze a tanügyi bizottságot, vizsgálja át most mindjárt a tanügyi bizottság szervezetét ; másod sorban hívja fel a konvent az egyházkerületeket, hogy a köznevelés és oktatás szabályzatában meghatározott iskolai íelügyelő hatóságokat alkossák meg. Mocsáry L. pártolja Hegedűs javaslatát, és szerinte is idő előtti lenne a zsinat által alkotott iskolai törvényeket addig életbe léptetni, mig a középiskolai oktatásra vonatkozó országos törvény meg nem hozatik. Az azonban szerinte is nagyon helyesnek látszik, hogy addig is adassék ki a zsinati munkálat az egyetemes tanügyi bizottságnak. Török P. az egyetemes tanügyi bizottsághoz ki. vánja ezen most felolvasott javaslatát a konventi bizottságnak áttétetni. Kovács Ödön. Az ügyrendhez kiván szólni és indítványozza, hogy mielőtt a javaslat egyes pontjait boncolgatnák, a felett hatarozzon a konvent, hogy általános tárgyalás alapjául elíogadtatik-e a bizottsági javaslat vagy nem. Későbbi felszólalásában pedig erős érvekkel küzd a javaslat elfogadása mellett. Filó elfogadja a bizottsági javaslatot, és óhajtja, hogy a zsinat iskolaügyi szabalyai mielőbb léptettessenek életbe, kifejtvén az azok elhalasztásával együtt járó hátrányokat. Elfogadja a bizottsági javaslatot Nagy Peter is, mar csak azért is, mert ezen javaslat szerint azon iskolai szabályok életbeléptetésénél az egyházkerületek nem mellőztetnek, nem is volna célszerű mellőzni, mert hiszen a kerületek ismerik legjobban azon akadalyokat, melyek a zsinati szabályok egyik másik pontjának életbeléptetését netán akadályozzák, valamint azok ajánlhatnak legalkalmasabb utakat és módokat azon akadalyok elhárítására. Gr. Raday elfogadja a bizottsági javaslatot, de szükségesnek látná, hogy azon zsinati iskolaügyi szabályok, mielőtt életbeléptetésük elrendeltetnék, adatnának ki egy bizottságnak. Revesz hasonlóul a javaslat elfogadását ajánlja, annyival is inkább, mert hiszen már a zsinat sürgetőleg felhívta, úgyszólván kötelességévé tette a conventnek az iskolaügyi szabályok érvényesítését. Tóth S. kimutatja, hogy Hegedűs javaslatanak alig van alapja, mert hiszen az egyet, tanügyi bizottság már szervezve van, ennek szabalyzatát mind az öt kerület helybenhagyta. Mig ellenben a conventnek erkölcsi kötelessége kimondani azt, hogy a zsinatalkotta iskolai törvények, a mennyire körülményeink engedik, azonnal életbeléptetendők. Ezért utasíttassák az egyetemes tanügyi bizottság, hogy ezen törvényeket vegye tárgyalás alá, s erre vonatkozó javaslatát terjeszsze még a f. év őszén tartandó ujabb conventi ülés elé. A nagy többség a bizottság javaslatát általános tárgyalásra elfogadta, valamint elfogadta minden vita nélkül annak egyes pontjait is. Csak az utolsónál, mely a tanárképzésről szól, fejlett ki és pedig hosszabb vita. Erre nézve Filó a következő javaslatot nyújtotta be : „A tanárképezde fontosságát maga a zsinat kimondván, ehhez képest az egyetemes tanügyi bizottság felhívatik, hogy ezen kérdés előkészítésére nézve készítsen véleményes javaslatot s azt a legközelebbi conventre terjeszsze be.1 Hegedűs időelőttinek látja a javasolt intézkedést, mert ő úgy veszi észre, hogy a közoktatásügyi miniszter ha mindenben enged is óhajtásainknak, de a tanárképesítés jogát sehogy sem hajlandó az állam kezéből kibocsátani. Már pedig hogy mi protestánsok nagy apparátussal, s erőnket majdnem meghaladó anyagi áldozatokkal tanárképezdéket állítsunk fel, és az itt képzettek mégis más hatóság előtt allittassanak vizsgalat elé, ezzel nem tud megbarátkozni. De meg ha képezdét akarunk állítani, mert hiszen ő is felettébb óhajtja, hogy a protest. tanárok prot. tanintézetben képeztessenek, akkor előbb a kerületek megkérdezendők, hogy hajlandók lesznek-é és mily mértékben egy itt vagy amott felállítandó tanárképezdét segélyezni. Mert különben