Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-16 / 37. szám

van egyrészről a római curiával kötött béke fenntartásában, másrészről a közvélemény kielégítésében. Érdekes egy pillantást vetni arra a változásra, melyen a kath. egyház nyugoti Oroszországban általment a közelebbi 20 év alatt; vagyis 1863 óta. Ekkor a római kath. népesség volt 2.900,000; 1883-ban 3.550,000; de az egyházak száma leszállott 1401-ről 1313-ra; a papoké 2322-ről 1544-re; a férfi zárdáké 29-ről 10-re; s a női zárdáké 30-ról 8-ra. Ma egy plébánusra 2300 egyháztag lelkigondozása esik. A papok nagyobb része öreg s számuk naprólnapra fogy, mert csaknem minden seminarium be van zárva; a még létezőkben meg kevés a növendék. Hogy is lehetne másként? mikor a seminariumba való léphetésre csak a kormány közege adhat jogot, de meg is tagadhatja minden indokolás nélkül. Az is megemlítésre méltó, hogy a mostani plébánusok, kiknek az utóbbi 20 év alatt nem volt egyházi felsőbbségök, nagyon világias életnek adtak magokat; most meg az uj püspökök bizonyára rendet igyekeznek köztök csinálni. Eddig egy papot se lehetett a polgári hatóság beleegyezése nélkül semmi jogától megfosztani, a mi tulajdonképen teljesen biztosította a deliquens büntetlenségét. A még létező zárdák némelyikének megtiltatott a parochiák adminisztratiójához szükséges személyek átengedése; újoncokat pedig 20 év óta nem volt szabad befogadni ; a klastromokban csak Öregek vannak, kik csendes lemondassal várják a halalt, mely az utolsó elköltözésével örökre bezárandja kolostorjuk ajtait. A kilnai kerületben a plebánusok száma 600-ról 350-re apadt; a Minszkiben 169 ről 48-ra ; itt 4000 lélekre esik egy plebánus. Arról is van gondoskodva, hogy a kath. pap keze megköttessék. Nem szabad neki szabadon papolnia; van egy beszéd-gyűjtemény, melyből — ha tetszik felolvashat vasar- és ünnepnapokon, de a nélkül, hogy ahhoz egy szócskát tehetne vagy elvehetne ; hatósági engedély nélül nem szabad elmennie a szomszéd parochiába és sakramentumot nem szabad kiszolgáltatni olyanoknak, kik bizonylattal nem igazolják katholikus voltukat. Lengyelországban körülbeiől 5.300,000 katholikus van; a nyugoti határszélen pedig 9.000.000. Ez elég tekintélyes szám arra nézve, hogy a vallási béke biztosíttassák. Az orosz kormány ha nem sújtja is egyenest őket, de az orosz törvény Siberiával bünteti az orthodox egyház elhagyását. Az 1863-iki zendülés óta egész katholikus parochiak áttérittettek az orthodox vallásra. Ezekben a téritgetésekben a pópák buzgalma nem ismert határt. Sok át lett térítve anélkül, hogy tudta volna 1 Egyszer egy kath. paraszt beíratott az orthodoxok közé s a kath. papnak szigorú büntetés terhe alatt megtiltatott annak a sacramentumok kiszolgáltatása. Az ilyen eljárásból aztán némely helyen sajátságos állapot keletkezett; az ilyenek nem mentek egyik templomba se; házasságot kötöttek minden vallási ceremónia nélkül s gyermekeiket magok keresztelték meg; a policáj boszantgatásaitól meg tudták magukat néhány fillérrel szabadítani. Egy másik törvény szerint meg minden vegyes házasságból származott gyermek az orthodox egyház kebelébe taitozik. A mely szülők nem akartak ebbe beleegyezni, megfosztattak gyermekeiktől, kik aztán valamely orthodox klastromban neveltettek. Ezek a szomorú részletek csak azt bizonyítják, hogy Oroszországban sem a törvény, sem az erkölcs nem tartják tiszteletben a lelkismereti szabadságot s a sággal kötött bárminemű concordatum dacára is még óiási haladast kell tenni, ha csak egy kis halvány sugárnyi helyet kiván is elfoglalni a mivelt és szabad nemzetek sorában. Chatel-Guyon. Ez a neve annak a községnek, mely egyetemlegesen át akar térni a protestáns vallásra. Plébánusával nem levén megelégedve, kérte a püspököt, hogy cserélje ki, a mit ez megtagadott. Ennek következtében a községtanács következő határozatot hozta : Kivonat a Chatel-Guyoni község tanácsa végzéseinek jegyzőkönyvéből; ülés 1882. novemb. 5 én. Az 1882. év novemb. 5-ik napján a község tanácsa, törvényes számban, a szokott helyen, a novemberi rendes ülést tartja a polgármester elnöklete alatt. Jelenvoltak: nevek. A község tanácsa tekintve azt, hogy a Chatel-Guyoni község keresztyén vallásos érzelemmel bir, a mi feltételezi egy cultus szükségességét; tekintve azt, hogy e cultus gyakorlata lehetetlenné vált neki egy olyan plébánus szolgálata altal, a ki parochiaja minden tagjának bizalmát elvesztette; tekintve azt, hogy a plébanus magaviseletével mindenek lelkiismeretét megháborította ; tekintve, hogy a püspök a bíróság által is értesíttetett e plébános durvaságáról és erkölcstelenségéről ; tekintve azt, hogy bár az ő elrendelésére a püspökség részéről igéret tétetett, de nem teljesíttetett; tekintve azt, hogy ily körülmények között, a lakosok kénytelenek levén elhagyni azt az egyházat, melynek píébánusa nem szűnik meg őket sértegetni és in gerelni, elhatározták, hogy kilépnek a katholika egyház ból és áttérnek a protestáns vallásra. Ennél fogva egyhangúlag elhatározták, hogy Chatel Guyonban a calvaria helyén egy protestáns templom építtetik ; a polgármester megbizatik egy tervnek készíttetésével s ennek minél előbb a tanács elébe terjesztésével, me'.y a végrehajtási módozatokat azonnal megállapítja. Egy négytagú bizottság küldetik ki egy épület kisajátítása végett, mely ideiglenes templomul fog szolgálni. Ugyan-e bizottság megbizatik egy lelkész beállításával is. Határoztatott Chatel-Guyonban a fenHrt napon hónapban és évben. A kivonattal megegyezik : a polgármester. Az a kérdés, hogy a Chatel-Guyoni lakosságnak lesz-e elég lelki ereje ellenállni a klérus erőlködésének, melylyel őket megtartani törekedend ? Bizony sok jót tehet egy lelkész; de sok rosszat is ! Sapienti pauca. A Renaissance utan

Hetessy Victor, lelkész. IRODALOM. A Temesvárott megjelenő Történelmi és Régészeti Értesítő érdekes vezércikket közöl a zastyi apátságról Rácz Károly ménesgyoroki ref. lelkész tollából. Amaz apatság rejtélye fölött 369 év áll már óriási kérdőjel gyanánt. Budai Ferencz Tisza-Sasra, Ipolyi és Haan .Lajos Pest- és Hevesmegye hatarára, Petrovai György