Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-16 / 37. szám

hogy törvény az, mit alkotmányos törvényhozó hatalom alkot s koronás király szentesit. Arra a kérdésié, hogy mikép volna az módosítható, Mailath felelete az volt, hogy csak törvényes uton. E kis reminiscentia nagyon is talál a helyzetre. Most a törvény még szent, azt meg kell tartani. Más zsinat hozhat majd mást. A töivény értelmében az indítvány fölötti határozat kivül esik a konvent jogkörén. Végül a gróf határozati javaslatot nyújtott be, hogy mondja ki a konvent, hogy a kezelési indítványt, mint jogkörén kivül esőt, tárgyalás alá nem veszi. Pap Gábor püspök emelt szót utána: Ha áll az, ugy mond a mit gr. Lónyay mondott, hogy t. i. a nevezett indítvány tárgyalása töivénysértés volna, akkor ám vétessék le a napirendről. Ámde a közalap kezeléséről a zsinati törvény határozottan formulázva sehol sem intézkedik, sőt a »részletes intézkedésekkel4

egy helyütt a konvent bizatik meg. E nézeten volt az előző konvent is, mely kimondá, hogy a kérdést »ezúttal* nem tárgyalja, s ezzel mintegy a jelen ülésekre hagyta a határozathozatalt. Ez tehát már praejudicium, már határozat. Kéri tehát, hogy a kérdés diskutáltathassék. Kötmtndy Sándor sztiint távoli ól sincs még eldöntve az alap kezelési módja. Szóló tiszteli a törvényt, s mert abban szerinte a konvent a zsinat által a kezelési módozatok megállapításával megbízott legatariusnak van felvéve : nem vél azaltal törvénysértést elkövetni, ha egy még elintézetlen ügyben véghatározatot provokál s a törvény betöltését kéri. Az egyházkerületek igen nagy többsége a decentralisált kezelés mellett van, s igy az a közvélemény óhajának tekinthető. Szóló elösmeri, hogy központi erőkkel sokat ki lehet vinni, lehet törni, zúzni, hatni, de a decentralis ke" zelés által az alap céljai jobban előmozdíthatok, segélyezés, lelki gondozás, egyszóval az egyház anyagi és szellemi előnyei nagyobb mérvben prosperálhatok. A decentralis kezelésnél az általa elősorolt hátrányok mind elenyésznek s a helyi érdekek is kielégítést nyernek. Ballagi Mór a 229-;

k §-on kivül egy más tényleg létező § ra hivja fel a konvent figyelmét, mely § szerint a közalap kezelésének módja felett határozni nem csupán jogában á'l, de kizárólagos kötelessége is a conventnelc. Módnak tartja a centralisativ vagy decentralisativ alakokat is, a melyek felett tehát határozatot hozni a konvent hivatva van. Határozottan mellette nyilatkozik a decentralisatio elvének annál is inkább, mivel látja, hogy az ellen legtöbben olyanok vitatkoznak, kiket ez ügy legkevésbbé sem érint és a kik azt legkevésbbé sem fogják megérezni. E dolog, ez ügy főképen a ref. egyház papjait és espereseit érinti, nekik vág életükbe, s szóló tapasztalatból tudja, hogy főleg magyarországi egyházkerületeknek több mint négyötöd része a centra lisatio ellenében a legélénkebb ellenszenvet érzi. Filó Lajos eleve kijelenti, hogy a gróf Lónyay javasjatát elfogadja. Szerinte mindazon előbb szólók, kik a centrálizátió és decentralisátió elveinek fejtegetésébe mélyebben belebocsátkoztak, elejébe vágtak a vita rendjének. O a gr. Lónyay azon indítványához tartja magát, mely zerint mondja ki a konvent vájjon jogosítva érzi-e magát vagy sem az ily irányú tárgyalásokban jövendő határozatok meghozatalára. Biztosan reményli, hogy a magyar ev. ref. közönségnek nem csupán magas és művelt, de még legalantosabb rétegei is örömmel fogják üdvözölni az erőssé tömörült központi kezelést. Többen szólottak még ezen ügyhöz, végül határozati javaslatot négyen nyújtottak be: gróf Lónyay, Pap Gábor (fogadja el a konvent a kezelési indítványt tárgyalásra), Beöthy Zsigmond (mondja ki a konvent, hogy ez ügyben határozatot ho^ni csak a zsinat illetékes) és Mocsary Lajos (hivassék ez ügyben mihamarabb egy zsinat ö sze.) Az ügy a javaslattevők zárzavai után szavazásra került. Pap Gábor javaslatára 9, Beőthiére n, Macsáryéra 12 szavazat esett s a gróf Lónyay indítványa elfogadtatott. RÉGISÉGEK Bornemisza Péter énekes könyve. — Detrekő. 1582. — (Vége.) 241. Az istennek haragjáról és rettenetes büntetéséről, ki megjelentetett ez mostani időben, az Spira Ferenc Doctorban, azoknak példájára, kik az hitet megesmervén, megtagadják vagy eltitkolják. Zörzötte Tőke Ferenc Alsó-Lindván 1553. 246. htl. Bátorítás halál ellen. vf. Ioannes Szepetneki. vég. Ezerötszáz ötvenöt esztendőben, Ez éneket szerzék Szamos mentében, A halálra való készületiben, Szepetneki János az Christushoz mentében. 251. htl. Temetésre. Isten hívei a kik vagytok. vf. Jesus vita. 252. Más : Megértsétek keresztyének. vf. Michael Tuba. 235. Könyörgés: Dicsérlek tégedet én édes istenem. vf. Doclii (Dóczij Ilona, vég. 1567. Pünkösdnek elmultában. Harmadik Rész. Bibliai énekek. 259. Világ kezdetitől lőtt dolgokról. vf. Fidelissimo viro, Blasio Radasi, dispensatori verbi Dei Ecclesiae Debreczin : Andreas Dési, ingente sudore donavit. Nótája külön is van, sokra is szabad, mint erre is : Laknak vala régenten Egyiptomban. 264. htl. Sidó és magyar nemzetről. Jersze emlékezzünk az örök Istennek Csudálatos nagy hatalmasságáról. szerzé Farkas András 1538 Kis-Karácsony ntán. 267. Izsák áldoz ita : vég: Dézsi András. 270. Jósef históriája: vég : 1556 év, böjtben az beteges Martius havában Nagybánkai Mátyás szerzette Nagy-Szombatban. 278. Egyiptombeli kijövésről: vf. Lauda Sión salvatorem lauda Ducem et pastorem in Hymnís et Canticis Michael Szeremlyeni fecit. vég: Ez éneket Kanizsa várában, Szeremiieni Mihál Pap bánatiában, A zsidókról minap szerzé énekben, Tizenötszáz negyvennégy esztendőben. Kanizsa azon várak közül való volt, melyek Nádasdy Tamásnak, midőn nejével Kanizsay Orsolyával 1534. végén egybe kelt, ennek hozományaként jutottak birtokába. Dévay és Sylvester példája mutatja, hogy Nádasdy sárvári udvarában mily oltalomra talált a reformátio; Szeremlyéni éneke, hivatala és tartózkodási helye azt gyanitatja, hogy Nádasdy nem csak udvarába fogadta, hanem birtokaiba is mindenüvé bebocsátotta a hitújítás