Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-01-28 / 4. szám

e kérvények e pontban megegyeznek a tapolcai kérvénynyel. Az atyafiság a kérvényezők között e pontban félreisinerhetlen s csakugyan Jánossy és Gondöcs itt a házban palam et publice antisemitáknak mutatták be magukat. Tehát a klerikális és antiszemita reakció valódi képében mutatta be itt magát. A mi a vadházasságot illeti, ugy hiszi, hogy e tekintetben a kérvényezők is jó példával mehetnének elől. Erélyesebb határozatot kivánt volna, de azért, hogy a határozat annál hatályosabb legyen, ahhoz hozzájárul. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Br. Próríay Dezső kijelenti, hogy ő a kérvényekben nyilvánuló mozgalom okául a kormánynak az egyházpolitikai kérdésekkel szemben követett kétértelmű magatartását tartja, s ennek bebizonyítására több adatot is hoz fel. Végül kijelenti, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadja. (Helyeslés a szélső balon.) Szólásra senki sincs többé feljegyezve, elnök a vitát bezárja. Tisza Kálmán : Remélte, hogy a kérvényi bizottság javaslatát impozáns többség fogadja el s nem gondolta volna, hogy e kérvények irányzatával szemben a ház összhangját disszonáns hangok zavarják. Ez alkalmat kár volt támadásokra használni fel, melyek az itt létező összhangnak ép ellenkezőjét bizonyítják. De ha már megtörtént, felel a vádak pozitivabb részére. Egyik vád az, hogy az 1879. XL. t. c. 53. §-ának megváltoztatását a kormány a ház utasítása dacára elmulasztá. Szónok ezzel szemben kifejti, hogy a ház utasítása a szükségesség feltételéhez volt kötve, mely eddig nem következett be. Mihelyt bekövetkezik, a kormány nem fogja bevárni a jelenlegihez hasonló kérvényezési mozgalmat. Akkor megváltoztatja az 53. §-t a szülői jog biztosítása érdekében. Megteszszük ugyan ezt, mint hazafiak, de megsürgetni, mint protestánsoknak, nem áll érdekünkben. A másik váddal szemben, a papbérek kérdését illetőleg a kormány a törvényhez tartá magát s kimondá, hogy a papbérnek fizetése nem a birtokon fekvő, de személyi kötelezettség. Kivételes szerződési viszony esetén persze a biró dönt. Ily eljárást csakis a törvény iránti hódolatból követ, noha tudja, hogy e jogi elv konzekvenciái épen a református egyházat juttatja lassankint a meg nem élhetés szélére. (Szilágyi Dezső közbeszól: Az mindegy, a törvényt meg kell tartani.) En is azt mondtam. De figyelmeztetem a képviselő urat, hogy némely sürgetések, melyek felekezeti szempontból történnek, épen magának annak a felekezetnek ártanak. Ezeket megjegyezve, újból figyelmébe ajánlja a háznak, mit szombaton már jelzett. Azt hiszem, úgymond — hogy ha kétely lehetett a felől, hogy igazam volt-e, midőn figyelmeztettem, hogy vannak bizonyos kérdések, a melyeket helytelen bolygatni. hogy vannak bizonyos dolgok, a melyekben egy magasabb cél szempontjából még ha itt-ott némely jogosult felszólalás lehetne is, célszerűbb hallgatni; erről meggyőzhetett mindenkit a mai napon folyt vita, a melynek folyamán ezen tulfontosaknakdeklarált kérvények már mások irányában is idéztek fel rekriminaciókat és idéztek fel a különböző vallásfelekezetek közti egyetértést előmozdítani bizonyosan nem hivatott panaszokat. Irányi szemére veté a kormánynak, hogy e kérvényekre határozatlan eljárásával szolgáltatott ürügyet. Például felho7ta a kath. autonomia szervezése ügyét. Higyje meg a képviselő, hogy a kormány, ha nem siet is határozataival, azért nem ingadozó meggyőződésében. A kormány előtt mindenek fölött az államérdek az irányadó, s ennek egyik főérdeke a felekezetek közti jó egyetértés. A kormány mindent kerülni igyekszik, mi ezt megzavarhatná. (Csanády közbeszól: Ez csak frázis!) Az ember oly gyönge, hogy csak frázisokban tud kifejezést adni gondolatainak. Ha a képviselő ur tud más nyelvet, ám beszéljen máskép. Most az autonomia kérdéséről nem kiván tüzetesen szólni. Ha napirenden lesz az a kérdés, a kormányt csak az államérdek iránti tekintet fogja vezetni, s erről szónok ma is fenntartja egykor az ellenzéken mondott nézeteit. Minden felekezetnek az államhoz való viszonyát nem lehet egy általános sablon szerint mérni, irányadó itt az, milyen a felekezet vagyoni ereje, s van-e neki az államon kivül feje r E szempontok fogják a kormányt vezetni. Gondoljuk meg mindnyájan itt s a házon kivül is, hogy a hazafiság ellen a legnagyobb bűnt követik el azok, kik — öntudatlanul bár — oly vitatkozásokat idéznek fel, melyek tán még most karos hatás nélkül enyésztethetők el, de az eredmény, ha ismétlődnének, az lesz, hogy nem nyer vele egyik felekezet se, hanem vészit közös anyánk : a haza. (Általános élénk helyeslés.) Berzeviczy Albert előadó rövid polémia után ajánlja a bizottság javaslatát. Következett a szavazás. A kérvényi bizottság javaslatát a ház felállással egyhangúlag elfogadta. Csak Göndöcs maradt ülve. Többek kívánatára elnök Göndöcs indítványát is szavazásra tűzte ki. Az egész ház ülve maradt, egyesegyedül Göndöcs állt fel. (Nagy derültség, zaj.) Az egyetemes reformált konvent ülései. Egyházunk vezérférfiai teljes tudatával voltak ezen első egyetemes konvent nagy fontosságának. A zsinat elkészítette az új egyházkormányzati gépezetet, de ennek megindítása, a zsinati törvények egy részének az egyházkerületek, megyék s egyházközségek által való foganatosittatása, több fontos intézkedésnek életbeléptetése az egyet, konvent feladata. Ezért a f. hó 23-án megnyílt conventi ülésekre a rendes tagok majdnem teljes számmal jelentek meg, csupán Tisza Kálmán főgondnok hiányzott, a kit Beöthy Zs., ezt viszont Molnár Béla, helyettesitette, és az erdélyi főgondnok. E szerint jelenvoltak összesen 37-en és pedig 5 püspök, 3 főgondnok, továbbá Baksay S., Filó L., Kovács Alb., Balogh lm., Kerkapolyi K., Szilágyi Dezső, Csonka Gábor, Körmendy S., Beöthy Zs., Molnár B., Véghely Dezső, Fejes Istv., Szentpétery S., Hegedűs László, Mocsáry L., Id. Kiss Áron, Szabó János, Tóth Sám., Peterdy K., Kántor S., id. gr. Ráday Gedeon, Ritoók Zs., Vállyi János, Kovács Ödön, Szász Doni., Kolozsváry Sándor, Szász Béla. Az elnöki székeket a zsinati törvények értelmében a hivatalukra nézve legidősb püspök és főgondnok s igy Török Pál és id. b. Vay Miklós foglalták el. Az előbbinek buzgó imája után id. b. Vay M. fenntebb közlött beszédével az ülést megnyitotta; mely beszéd Balogh I. indítványára egész terjedelmében j. könyvbe vitetni rendeltetett. Jegyzőkiil az elnökség indítványára megválasztattak : Filó Lajos, Ritoók Zs., Szász Béla és Tóth Sám.