Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-09 / 36. szám

hogy az itteni viszonyokkal tökéletesen meg van elégedve; egy év alatt azt hiszem megismerkedhetett az itteni viszonyokkal, s mégis megválasztása után mindjárt hangoztatta elégedetlenségét, s csak azóta elégedetlensége folytán fokozódik, miért ? azért, mert feledi azt, hogy ő van a népért, s nem a nép ő érte. Nem lett volna neki szabad azon nemvalót a nyilvánosságra hozni, mint cikkében mondja, »Ha hasábfa helyett botfát, mit kicsiny igazítással fogpiszkálónak is lehetne használni, tiszta buza helyett szemetet, 16 rudasos szekér széna helyett két araszost elnem fogad stb.* Ha ugy volna, s ezt a nyilvánosság elé hozza, még akkor sem hasznai vele ügyének, hanem árt, hogyne ártana magának még inkább akkor, midőn nem igaz dolgokat hoz nyilvánosságra. Lehetetlen, hogy elhigyje azokat valaki, ha elmondom, hogy vidékünk fa dolgában bővelkedik, s a legkitűnőbb minőségű hasábfa öle 8 frt, s mégis tiszteletes ur fogpiszkalóhoz hasonlított első rendű botfaja udvaráról 6—6 Irt 50 krért vétetik. Azt mondja tiszteletes ur, hogy buza helyett szemetet kap. A mult évben bőtermés lévén, itt helyben a legkitűnőbb buza értéke sem haladta meg a 8 frtot, tudtommal pedig tiszteletes úr a deputátum búzát 6 írtjával adta el, vagy vegyük az 1881 -ik évet, az akkori szűk termés folytan a buza ara magas lévén, tiszteletes ur 11 frtjával adta el deputátum búzáját, tehát még sem lehetett az szemét. Végül azt mondja tiszteletes úr, hogy 16 rudasos szekér széna helyett két araszost kapott a mult évben. Na ugyan nagy arasza lehet tiszteletes urnák ! Ebben azonban mégis van egy kis igaza, csakhogy elfeledett valamit, azt tehát elmondom én. A községi széna behordasa vállalkozóknak volt kiadva, a vállalkozók megkezdték a behordást, a mezőn már ugy vannak rakva a boglyák, hogy azt egy kocsi behozza. A vállalkozóknak meg volt mondva, hogy 6 boglyát vigyenek a lelkésznek és igy tovább, de éppen tiszteletes úrhoz jutott egy kisebb boglya, melybe a széna felgyüjtésekor több nem jutott. Tiszteletes ur nyomban kijelentette megbotránkozását, s a bírótól orvoslást kért. A községi biró ezen tévedéséit tőle engedelmet kért, s igérte, hogy a következő évben a hiányért kartalanitva lesz, s bizonyosan tudom, hogy kártalanítva is lett. Nade most már térjünk át azon áll tására, a mely igy szól. »A mi községünk, mely tisztán reformalt község, már az utolsó osztalyba van sorolva, mégis fizet a jegyzőjének 800 frtot stb., s hogy a jegyzői gabonáért 10 frtot fizettet a megye stb. Rosszul van értesülve, mert a fekete gyarmati jegyzőség a Ill-ik osztályba van sorozva, s miután IV osztály van, tehát nem utolsó, — gabona váltság cimen pedig kap 400 frtot, s van 75 hectoliter gabonája, tehát még sem fizettet a megye sem 10 frtot köbléért, mint azt tiszteletes ur képzeli. Ezeket kívántam az igazság érdekében nyilvánosságra hozni. Zacliarids József, Feketegyarmat község jegyzője. A magyar unitáriusok zsinati főtanácsának gyűlése. (Vége.) Magam is ragaszkodom egyházi autonomiánkhoz, de a féltékenységben nem osztoztam, mert az allami felügyeleti és ellenőrzési jog alkotmányunk által biztosítva van bármely kormány alkalmazásba veendő túlkapások ellen. Ha pedig oly szomorú idők következhetnének be, midőn alkotmányos életünk szünetelne, akkor az erőszak uralkodna és következéseit amúgy se lehetne kikerülni. Jelenben nemzetiségi szempontból indokolt volt — nézetem szerint — az állami felügyeleti jog gyakorlatának módozatát körvonalozni, mert erre nem magyar ajkú protestáns intézetek alkalmat is adtak, és ha szintén az állam felügyeleti joga régi törvényeinkben biztosítva volt is, de az eljárás nem lévén körül irva a kormány és az illető hatóságok között kellemetlen súrlódásokra adna alkalmat. Tanáraink nyugdijalapja már létesült, mi szintén örvendetes haladás. Belső embereink nyugdijalapjának kérdése nem csak ezek, de egyházunk érdekében is kívánatos, hogy tetté váljon, és ha lehetséges mielőbb. Ez lenne azon eszközöknek egyike, melylyel remélhetnék a jobb erőknek belső szolgálatra leendő megnyerését. Azonban az csak kezdete lenne a lelkészek és mesterek sorsán segíteni, mert az urbériség megszüntetésével, az ősiség eltörlésével ezeknek jövedelme kevés kivétellel apadóban van. Származik ez részben a mostani kepézési rendszer miatt, mert birtok eladasoknál nem annyira nevekedik a kepe mint apad, lévén az uri egész kepézői gazdák mint félkepések nagy oszporások és az egész kepéző gazda a minimum szerint tartozván kepét adni, ha hét egész kepéző gazda birtokát is megveszi, többet nem tartozik adni mint az előtt, t. i. egész kepét. Ha törekvésünk egyházi érdekeink fejlesztése, nem hagyhatjuk figyelmen kivül lelkészeink és mestereink helyzetét. Ezeknek feladatok igen magasztos, de midőn kevés kivétellel, gyakran terhes csalad mellett, úgyszólván teljes létfenntartásáért kell küzdeniek, hivatásoknak nem felelhetnek meg és nem foglalhatjak el a társadalomban azon helyet, mely őket megilleti készültségüknél és állásuknál fogva, e helyett akárhány arra van utalva, hogy más uton tartsa fenn magát és családját. Szóval más keresetmód után kell néznie és kötelességét csak annyiban teljesítheti, mennyiben erre kényszerítve van. A lelkészek helyzetéről szólván, csaknem eljöttnek látom az időt a papi és mesteri választási eljárás szabalyozására. Van erre ugyan némi törvényes gyakorlat, ugy mondjam törvény, de óhajtandó lenne az egész eljárás részletezése, mely biztosítaná egyfelől az illetők választási jogát, de másfelől az ekklézsiák osztályozásával biztosítaná az érdemes belső emberek előléptetését is. Házassági kötelékek érvénytelenítése és felbontása körül követendő eljárásokra egyházi törvény alkottatott, melyet, ha nem is lehet egészen újnak mondani, mindenesetre figyelmet érdemel, mert az ujabb törvénykezési eljáráshoz lévén alkalmazva és igy kodifikálva, mindenesetre az első törvény. Közelebbi időben az egyes ekklézsiák vagyonkezelése sokat javult, de e tekintetben még sok kívánnivaló lévén, ezen helyről is felkérem az illetőket, oda hatni, hogy a vagyonkezelésnek mennél biztosabb alapra fektetését saját körükben előmozdítsák, mert a szellemi érdek mellett az anyagiakra is figyelmet kell fordítanunk; az ekklézsiák, anyaszentegyházak ezen egyes oszlopai ha gyengülnek, gyengül a főálkotmány. Nem fog csekély lenni azon segély, melyet a Baldácsy-alap remélhetőleg már a közelebbi évben nyujtand, ezen alap egy birtokrész átvétele által mintegy kiegészítést nyert, mi pedig kezelését illeti, az eleitől fogva csak előnyös volt és jelenleg is megnyugtató. Nevelésügyünk előhaladásnak örvend. Kolozsvári