Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-09-02 / 35. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. tar Xinizsy-utca 29, sz. 1. em, Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Eiő izethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. IMTTeljes szátm-CLpéldáin^ol^lsaJ.rn.irLd.ig* szolg-A közalap szervezetéről. (Folytatás.) Ámde mig odáig jutnak, a bureaucratia mily sokféle fárasztó és hiábavaló munkáit kell végeznünk. A családfők az egyháztanács elé idézendők vagy ennek küldöttsége által házaiknál megkeresendők, hogy megválaszszák az osztályadót. Nálunk a legnépesebb tiz egyházban (Békés, F. Gyarmat, Gyoma, Gyula, Makó, Öcsöd, Szeghalom, Szentes, H.-M.-Vásárhely és Vésztő) mintegy 125 ezer lélek, egyházanként tehát, öt lelket számítva egy családra, mintegy 2500 családfő található, de némely egyházakban az adózó felek száma 2—3 ennyire is felrúg. (Vásárhelyen 1881-ben 8211 volt a párszám!) Látni való, hogy az egyháztanács elé hivatásról szó sem lehet. A házanként való megkeresés a jelen évre az előhaladt évszak és munkaidő miatt szintén bajosan foganatosítható s mint már fenntebb előadtam, sokakra soha ki sem terjeszthető. A presbyteriumok tehát egy rakás családfővel értekezni fognak az önkéntes adó felül, majd megunván e sok szóval és idővesztegetéssel járó munkát, a magok belátása és tetszése szerint előirányozzák az elmaradottakra az uj adót. A rovatos ivek a kellő észrevételekkel elláttatnak s két példányban kiállítva aláíratnak és megpecsételtetnek — idő engedtetvén a felszólalásokra is^ Ezekre ismét észrevételek készíttetnek s ekkor áz"ivek' ^haladéktalanul beküldetnek" az espereshez. Az esperes erre bátran hirdethet egy külön" hosszú gyűlést (ha a többi gyűlés a pénztárt már k-i nem ürítette volna) az egyházmegyének, mely számlál 170 ezer lelket és igy vagy 54 ezer családfőt és ugyan annyi bevallást ! Ezeket most helyesbíteni kell. A bevallások közt sok helyt nem lesz meg az összhang. A presbyteriumok, melyek az egyházközségi adó kivetésével is egyházanként igen különböző utakon járnak, nem lévén utasításuk arra nézve, hogy a közalap adónál milyen vagyonú és jövedelmű emberek tartozzanak a különböző osztályokba, a hasonló sorsú és jövedelmű embereket itt alsóbba, amott a felsőbb osztályokba Íratták. Meglehet ide-oda még vizsgáló küldöttségeket is kell a hely szinére rendelni sat. Végre aztán a bevallások a tractuson letárgyaltainak ; néhol ujrakészités végett az egyházakhoz visszautasittatnak. Ezután ismét a presbyteriumokon lesz a dolog sorja; beszedni t. i. a helyesbített adókat s illet, újrakezdeni az „önkéntes bevallásokkal" s illet, a kirovásokkal járó munkálatokat. Azonban ha a tractus helybenhagyja is ezeket, még hátra van az e. kerület s e felett ismét a konvent. Ezeknek a kötelességök a „tapasztalható aránytalanságokra" újra figyelmeztetni az illetőket! A formaságoknak és kontroleriának e hosszú és fárasztó munkájára egész határozottsággal mondhatom, hogy nálunk nem kapunk tisztviselőket. A mi egyházi gondnokaink, egyházmegyei tisztviselőink jobbára becsületből szolgálnak, a rövid uton való és egyszerű eljárásokhoz vannak szokva és sem érkezésök, sem hajlamuk, sem akaratuk nincs afféle teketóriás eljárások teljesítésére, melyeket a polgári téren a különböző adóhatóságok végeznek. Itt azokra van fizetés, napidíj és hivatalnok bőségesen. Nálunk ellenkezőképen. A polgári adókiróvásnál szükséges és kívánatos is a legalaposabb és legnagyobb ellenőrzéssel járó fürkészet. Az egyházi téren ez már nem szükséges, mert a polgári hatóság által elkészített adatokra könnyen és biztosan épithetni s mert itt az adó önkéntes természete s a hivatolokra épen becsületességökért és egyháziasságukért megválasztott és tiszteletből szolgáló elöljárók is valami kis tekintetet érdemelnek. Igénytelen nézetem szerint tehát az adóbevallásról és helyesbítésről szóló rendszabályi részt