Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-08-19 / 33. szám

Az 1681-iki országgyűlés kath. többsége a fegyverben álló Tököli-párt által erkölcsileg kényszerítve, némileg enyhíti a mult évtized erőszakait, a mennyiben a protestáns papoktól kicsikart reversalisokat érvényteleneknek nyilvánította, a számüzötteknek a hazájokba viszszatérést megengedte; az elvett templomokra nézve azonban a status quo-t fölhagyatni rendelte. A protestánsok némely templomaikat visszavették ugyan, de még sokkal több maradt a katholikusok kezén. Az egész üldözési szakról csak ennyit találtam jegyzőkönyvünkben: a selmeci elfoglalt templom végett fölirtunk. 1682-ben, midőn Tököli győztes hadaival a megyébe jött, a bezárt templomok mind megnyíltak. Ellenben a következő év végén, midőn meg a császári hadak szállásoltak szerte a megyében, többnyire ismét bezárattak. Ezen évek, a kétségbeesés és nyomor évei valának a német, labanc, kuruc és török tatár hadak által kipusztított népre. A klérus maga is megsokalta e szörnyű helyzetet, s kis időre megszűnt háborgatni ellenjeit. 1691 bői egy kir. rendelet tiltakozólag hozza föl, hogy némely evang. községek, a bécsi hadi tanácstól nyert védlevelöket, melyben a német katonaság zsarlásai ellen oltalmaztatnak, kath. papjaik elűzésére használják föl. 1687 Kohári Farkas főispán inti a megye rendeit, hogy a Pozsonyban.Szécsényi György primás elnöklete alatt tartandó értekezletre, katholikus urat küldjenek. A rendek ennek ellenére az evangelikus vallású Kajali Pált küldötték. Ezen Kajali Pál az általa többnyire magyar nyelven vezetett jegyzőkönyv bőr táblájára, mely a levéltárban a többiek sorában K. betű alatt áll, Luther képét nyomatta e fölirattal: Non cupis faciem Lutheri? en accipe formám. Ez, a maga idejében nem csekély tüntetés volt. 1700-ban, Balassa Ádám, esztergomi kanonok, s aradi prépost járt-kelt a megyében, és zárogatta rendre a protestánsok újra megnyitott templomait Midőn II. Rákóci Ferenc 1703 végén újra kitűzte a támadás zászlaját, a protestáns nép ismét megnyitá imént bezárt templomait. Híjába rendeli el Rákóci a mellette fegyverkezett katholikus urak iránti tekintetből a >status quo«-t, a jövő országgyűlésig; hiába inti őket, s tiltakozott Bercsényi, hogy nem a vallás dolgáért, hanem a szabadságért történt a fegyverfogás: a prot. nép a szabadság alatt az elnyomott vallásnak szabad gyakorlatát, nem pedig a nemesség kiváltságait értette. Azért Rakóci, Litaván, a templomot a katholikusoknak, Viszokan, Füzes-Gyarmaton, Beluján (Belénynek iratik) a protestánsoknak adatta, Kormosón, Prencsfalun, a katholikusokat az egyházmalom birtokában hagyta. A báthi templomnak a prot. részére visszaadását a szécsényi gyűlés rendelte el. VIII. Tanuvallatások 1716—18-ban, a két evang. felekezeti templomok s papok ügyében. A szatmári békekötés 1711-ben biztositá a protestánsok vallásszabadságát, s ezt Pálfi János császári tábornok, körlevelében az egész országgal tudatá. De a kath. reactio, mely az 1715-ki országgyűlésen, a pálosok, és a szécsényi konvent által kiküszöbölt jezsuiták provinciálisait az országgyűlési rendek közé fogadá, s mely a kath. Rákócit és Bercsényit hazaárulóknak bélyegzé, újra éreztetni kezdé hatalma túlsúlyát az elszakadt testvéreken, különösen a Vág, Nyitra és Ipoly alsóbb vidékein. 1716 ban az A. Rakoncán tartott megyegyűlésen, Jaklovics György palásti plébánus, Hontmegye alesperese, a megyei kath. papság nevében, hivatkozva a felsőbbi rendeletre, hogy az evangélikusok az 1681-ki állapotba helyeztessenek vissza, követke/ő templomokat követeli el az evangélikusoktól, melyeket t. i. 1674-ben vettek el a katholikusok, de a Tököli Rákóci támadások alatt az evangélikusok visszafoglaltak : Dacsó-Lám, fiókja : Szuhány, hol a Rákóci mozgalom alatt épült az evang. templom: Közép-Palojta, Fribel, Cseri, Udvarnok v. Taszár, Terény, Ladány, Darázsi, hol szintén nemrég gyártatott (fabricatum est) a templom, Lissó, Marót, Prandorf, Bagyan, Bagonya, F. Almás, Csánk; követeli vissza a sipeki templomot filiáival, a báthi és selmeci evang. templom bezárását, a pásztói és perocsényi ref. iskolákban a grammatika tanításának eltiltását. — Panaszkodnak továbbá a kath. papok, hogy az evang. lelkészek, parochiáik határain tul járnak ki vallásos functiókra, keresztelni, gyóntatni, temetni, hogy a kath. parochiákban lakó protestánsoktól stólát szednek, a nélkül, hogy a kath. papnak is fizetnének; hogy a darázsi evang. lelkész, egy molnár fiát, ki a keresztség előtt halt el, ünnepélyesen temeté el. Végül, az ily sérelmek ellen assistentiát kérnek. Ezen panaszok megvizsgálására, taplai Dvornikovics Miklós alispán, Gosztoni Farkas szolgabíró, Benicki Mátyás és Foglár Imre esküitek küldettek ki, hogy gróf Kohári István országbírótól nyert eskető parancscsal (mandatum compulsorium) következő pontokra hallgassák ki a tanukat: 1. tudja-e, halotta-e a tanú 1681. előtt, vagy alatt, mely templomokban szolgáltak kath. lelkészek? 2. miképen jutottak azok az evangélikusok kezére? 3. tud-e a tanú eseteket, hogy a felsőbb parancs ellenére evang. lelkészek háromszor ki nem hirdetett jegyeseket összeadtak volna? 4. hogy az articularis helyeken kivül, az evang. lelkész temetett, esketett és keresztelt a nélkül, hogy a stóla a kath. papnak megfizettetett volna, s név szerint kik voltak ezen evang. papok. E pontokra 55 tanú hallgattatott ki, kiknek vallomásait a kiküldött birak, 1718-ban, a Paláston tartott közgyűlésben mutatták be. (A tanúvallomások az előző században magyar nyelven írattak, Rákóci legyőzetése után a reactio mindent latinul irt.) A nevezetesb tanúvallomásokat itt adjuk. Első tanú : nemzetes Gedei Péter ur, Merén, kath. 45 éves, az elsőre vallja, hogy 168i-ben, vagyis a Tököli revolutio előtt, Bagyanban Blaho nevű licentiatus volt, mint plébánia administratora ; Ledényben Germani administrált, Báthban, hol tanú, akkor iskolában járt, Ovcsarovics volt plébános, kí az evangélikusoktól is stólát szedett ; evang. pap akkor nem volt, Udvarnokon, Teszéken, Lisson, Sipeken és Terenyben az ágostai vallású templomokat Kohári Farkas kir. biztos a Tököli mozgalmak után záratta be. Báthba Egyházas-Marótról, maga Tököli vezetett be egy ágostai vallású lelkészt. A darázsi templom, igenis ez előtt 9—10 évvel épült. 2-ik tanú: tiszt. Gregan István egegi kath. lelkész 63 éves. A dacsó-lámi anya- és szuhányi leány ekklézsiában, Mihalovic másként Mászni nevű kath. pap volt; Pribelen és fiókjaiban, Tamcsovics licentiatus lelkészkedett; Cseriben maga a tanú, mint akkor csali plebanus; Maróton páter Petróci Tamás volt pap, kit a rebellisok Bakabányán megfogtak, kifosztottak, Hatvanban a töröknek eladtak, honnan 200 frtért váltatott ki. A bagonyai, tótbakai, f. almási, dercenyei ekklaban, a báthi és pecsenici plebánusok működtek. A két Csalomiát a siráki licenciatus, a f. rakoncait, mint A. Rakonca filiáját, páter Lukasovic, kit egy rebellis elrablott, adminisztrálta. Mikola: Börzsönyhöz tartozott. Maroson páter Hergovitz és mások adminlstráltak. Dacsó-Lámon, Balazsó-