Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-08-19 / 33. szám

Az 1681-iki országgyűlés kath. többsége a fegy­verben álló Tököli-párt által erkölcsileg kényszerítve, némileg enyhíti a mult évtized erőszakait, a mennyiben a protestáns papoktól kicsikart reversalisokat érvényte­leneknek nyilvánította, a számüzötteknek a hazájokba visz­szatérést megengedte; az elvett templomokra nézve azon­ban a status quo-t fölhagyatni rendelte. A protestánsok némely templomaikat visszavették ugyan, de még sok­kal több maradt a katholikusok kezén. Az egész üldö­zési szakról csak ennyit találtam jegyzőkönyvünkben: a selmeci elfoglalt templom végett fölirtunk. 1682-ben, midőn Tököli győztes hadaival a me­gyébe jött, a bezárt templomok mind megnyíltak. El­lenben a következő év végén, midőn meg a császári hadak szállásoltak szerte a megyében, többnyire ismét bezárattak. Ezen évek, a kétségbeesés és nyomor évei valának a német, labanc, kuruc és török tatár hadak ál­tal kipusztított népre. A klérus maga is megsokalta e szörnyű helyzetet, s kis időre megszűnt háborgatni el­lenjeit. 1691 bői egy kir. rendelet tiltakozólag hozza föl, hogy némely evang. községek, a bécsi hadi tanácstól nyert védlevelöket, melyben a német katonaság zsarlá­sai ellen oltalmaztatnak, kath. papjaik elűzésére hasz­nálják föl. 1687 Kohári Farkas főispán inti a megye rendeit, hogy a Pozsonyban.Szécsényi György primás elnöklete alatt tartandó értekezletre, katholikus urat küldjenek. A ren­dek ennek ellenére az evangelikus vallású Kajali Pált küldötték. Ezen Kajali Pál az általa többnyire magyar nyelven vezetett jegyzőkönyv bőr táblájára, mely a le­véltárban a többiek sorában K. betű alatt áll, Luther képét nyomatta e fölirattal: Non cupis faciem Lutheri? en accipe formám. Ez, a maga idejében nem csekély tüntetés volt. 1700-ban, Balassa Ádám, esztergomi kanonok, s aradi prépost járt-kelt a megyében, és zárogatta rendre a protestánsok újra megnyitott templomait Midőn II. Rákóci Ferenc 1703 végén újra kitűzte a támadás zászlaját, a protestáns nép ismét megnyitá imént bezárt templomait. Híjába rendeli el Rákóci a mellette fegyverkezett katholikus urak iránti tekintetből a >status quo«-t, a jövő országgyűlésig; hiába inti őket, s tiltakozott Bercsényi, hogy nem a vallás dolgáért, ha­nem a szabadságért történt a fegyverfogás: a prot. nép a szabadság alatt az elnyomott vallásnak szabad gyakorla­tát, nem pedig a nemesség kiváltságait értette. Azért Rakóci, Litaván, a templomot a katholikusoknak, Vi­szokan, Füzes-Gyarmaton, Beluján (Belénynek iratik) a protestánsoknak adatta, Kormosón, Prencsfalun, a ka­tholikusokat az egyházmalom birtokában hagyta. A bá­thi templomnak a prot. részére visszaadását a szécsényi gyűlés rendelte el. VIII. Tanuvallatások 1716—18-ban, a két evang. feleke­zeti templomok s papok ügyében. A szatmári békekötés 1711-ben biztositá a protes­tánsok vallásszabadságát, s ezt Pálfi János császári tá­bornok, körlevelében az egész országgal tudatá. De a kath. reactio, mely az 1715-ki országgyűlésen, a pálo­sok, és a szécsényi konvent által kiküszöbölt jezsuiták provinciálisait az országgyűlési rendek közé fogadá, s mely a kath. Rákócit és Bercsényit hazaárulóknak bé­lyegzé, újra éreztetni kezdé hatalma túlsúlyát az elsza­kadt testvéreken, különösen a Vág, Nyitra és Ipoly al­sóbb vidékein. 1716 ban az A. Rakoncán tartott megyegyűlésen, Jaklovics György palásti plébánus, Hontmegye alespe­rese, a megyei kath. papság nevében, hivatkozva a fel­sőbbi rendeletre, hogy az evangélikusok az 1681-ki álla­potba helyeztessenek vissza, követke/ő templomokat kö­veteli el az evangélikusoktól, melyeket t. i. 1674-ben vettek el a katholikusok, de a Tököli Rákóci támadások alatt az evangélikusok visszafoglaltak : Dacsó-Lám, fiókja : Szuhány, hol a Rákóci mozgalom alatt épült az evang. templom: Közép-Palojta, Fribel, Cseri, Udvarnok v. Ta­szár, Terény, Ladány, Darázsi, hol szintén nemrég gyár­tatott (fabricatum est) a templom, Lissó, Marót, Prandorf, Bagyan, Bagonya, F. Almás, Csánk; követeli vissza a sipeki templomot filiáival, a báthi és selmeci evang. temp­lom bezárását, a pásztói és perocsényi ref. iskolákban a grammatika tanításának eltiltását. — Panaszkodnak továbbá a kath. papok, hogy az evang. lelkészek, paro­chiáik határain tul járnak ki vallásos functiókra, keresz­telni, gyóntatni, temetni, hogy a kath. parochiákban lakó protestánsoktól stólát szednek, a nélkül, hogy a kath. papnak is fizetnének; hogy a darázsi evang. lelkész, egy molnár fiát, ki a keresztség előtt halt el, ünnepélyesen temeté el. Végül, az ily sérelmek ellen assistentiát kérnek. Ezen panaszok megvizsgálására, taplai Dvornikovics Miklós alispán, Gosztoni Farkas szolgabíró, Benicki Má­tyás és Foglár Imre esküitek küldettek ki, hogy gróf Kohári István országbírótól nyert eskető parancscsal (mandatum compulsorium) következő pontokra hallgassák ki a tanukat: 1. tudja-e, halotta-e a tanú 1681. előtt, vagy alatt, mely templomokban szolgáltak kath. lelké­szek? 2. miképen jutottak azok az evangélikusok kezére? 3. tud-e a tanú eseteket, hogy a felsőbb parancs elle­nére evang. lelkészek háromszor ki nem hirdetett jegye­seket összeadtak volna? 4. hogy az articularis helyeken ki­vül, az evang. lelkész temetett, esketett és keresztelt a nélkül, hogy a stóla a kath. papnak megfizettetett volna, s név szerint kik voltak ezen evang. papok. E pontokra 55 tanú hallgattatott ki, kiknek vallo­másait a kiküldött birak, 1718-ban, a Paláston tartott közgyűlésben mutatták be. (A tanúvallomások az előző században magyar nyelven írattak, Rákóci legyőzetése után a reactio mindent latinul irt.) A nevezetesb tanú­vallomásokat itt adjuk. Első tanú : nemzetes Gedei Pé­ter ur, Merén, kath. 45 éves, az elsőre vallja, hogy 168i-ben, vagyis a Tököli revolutio előtt, Bagyanban Blaho nevű licentiatus volt, mint plébánia administratora ; Ledényben Germani administrált, Báthban, hol tanú, akkor iskolában járt, Ovcsarovics volt plébános, kí az evangélikusoktól is stólát szedett ; evang. pap akkor nem volt, Udvarnokon, Teszéken, Lisson, Sipeken és Terenyben az ágostai vallású templomokat Kohári Far­kas kir. biztos a Tököli mozgalmak után záratta be. Báthba Egyházas-Marótról, maga Tököli vezetett be egy ágostai vallású lelkészt. A darázsi templom, igenis ez előtt 9—10 évvel épült. 2-ik tanú: tiszt. Gregan István egegi kath. lelkész 63 éves. A dacsó-lámi anya- és szuhányi leány ekklézsiában, Mihalovic másként Mászni nevű kath. pap volt; Pribelen és fiókjaiban, Tamcsovics licentiatus lelkészkedett; Cseriben maga a tanú, mint akkor csali plebanus; Maróton páter Petróci Tamás volt pap, kit a rebellisok Bakabányán megfogtak, kifosztottak, Hatvan­ban a töröknek eladtak, honnan 200 frtért váltatott ki. A bagonyai, tótbakai, f. almási, dercenyei ekklaban, a báthi és pecsenici plebánusok működtek. A két Csalomiát a siráki licenciatus, a f. rakoncait, mint A. Rakonca filiáját, páter Lukasovic, kit egy rebellis elrablott, adminisztrálta. Mikola: Börzsönyhöz tartozott. Maroson páter Hergo­vitz és mások adminlstráltak. Dacsó-Lámon, Balazsó-

Next

/
Thumbnails
Contents