Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-08-19 / 33. szám

nézve a miniszter azt követeli, hogy a bélyegtörvények alkalmazásaban a lelkészek egymást ellenőrizzél:, illetőleg a hozzájuk érkező bélyegtelen kiadványokat megleletezzék. A kerület határozata: A lelkészi hivatalok kiadványaikra a bélyeget alkalmazni el ne mulasszák, leletezésre azonban lelkészi hivatalok ne köteleztessenek. A miniszter ez érdemben az egyetem által megkeresendő. A másodikra nézve határoztatott: Miután az 1877. évi XX. t. c. 113. §. 5- pontját érintő miniszteri magyarázat valójában homályos, annak szabatosabb értelmezése kéressék a minisztertől az egyetem által. Következett a tiszai ref. egyházkerületnek átirata az 1848. évi XX. t. c. ügyében. Hosszabb időt igénybe vevő tárgyalás után kimondatott : Mielőtt az egyházkerület érdemleges hozzájárulását kimondaná, az egyetemes gyűlés figyelme nevezett egyházkerület átiratára fölhívandó. Olvastatott a főt. nagybizottság jkve, mely szerint tanárokul megválasztattak: Fejér Lajos selmeci tanár a classikai philologia, Stromp Gyula rozsnyói tanárjelölt pedig a mathematika és természettudományok tanszékére, ez utóbbi a tanitóképezdében. Olvastatott a főpásztor évi jelentése. Oly kimerítő és nagy gonddal egybeállított jelentésnek ismerte el a kerület, hogy jkönyvi köszönetet szavazott érte. Olvastatott a pénzügyi bizottság jkönyve. Itt különösen a gyámolda ügye provokált hosszabb vitát. Végre elhatároztatott, hogy az ügy szentségénél, de ugyan oly mértékben az autonom jognál fogva is a bizottság javaslatának pénzügyi oldala a gyülekezetek szavazata alá bacsátandó. Olvastatott a népiskolai bizottság jelentése. (Bő kivonatban közlöm.) A gyámintézeti ügy kerülvén tárgyalás alá egyházi elnök, Gyurátz F. lelkes szavakban lelkesítette a jelenvoltakat, hogy minél gazdagabb áldozattal járuljanak a szeretet oltárához. Talán erre egy másik eszközül az is szolgálna, ha gyámintézeti gyűléseinket a kerületen is istenitisztelettel kötnők össze? Ad hoc elnökül Káldy Gyula vil. elnök ur kéretett fel. A választás jövő évre halasztatott. A gyűjtött összeg a mult évihez képest szaporodott, ugy de a folyamodványok szama is, mert a 70-et meghaladta. Nem ártana, ha az egyházmegyék jobban meghánynák-vetnék a benyújtandó folyamodványokat. Hiszen igy, ha tovább élünk, minden egyházi és minden belső hivatalnok segélyért nyújtja be folyamodványát. Már a mult évben annak a kívánságnak adott j. könyvében a kerület kifejezést, hogy az egyházmegyék arrondiroztassanak. Jelenben egy lépéssel tovább vagyunk. Bi/.ottság küldetett ki az előmunkálatok megtételére. Elnökök: Zongor Endre esperes és Bognár Géza felügyelő. Újra fölvétetett Rupprecht Lajosnak a mult évben benyújtott azon indítványa, hogy a lyceum udvarán át- 1 vezető közlekedés a temetővel szüntettessék be. Évenkint négyszáz gyermek egészségét fenyegeti a veszély különösen járványok idején. Tehát megérdemli, hogy mindaddig a napirendről le se vétessék, mig az ügy megoldást nem nyer. Jól mondotta Nádassy Kálmán, a tolna-baranyai-somogyi egyházmegye felügyelője, hogy hol van az az ember, hol az a convent, hol az a város, \ mely annyi felelősséget lelkiismeretén elhordani képes? Mindég is veszély fenyegette ifjainkat ez oldalról, 1876 óta pedig ezen anomalia megtűrése egyszersmind polizeividrig, mert a közegészségügyi törvénybe ütközik. Falusi iskolák közelében a trágyagödröket sem akarjuk megtűrni, egy lyceum szomszédságában pedig temetőt is eltűrünk ! Az indítványok hosszú soraiból hármat emelek ki: Luther ünnep; utazó lelkészihivatal fölállitasa Tolna-baranyában; supplikatiók megszorítása. Luther 400-dos születésének megünneplési napjául f. év nov. II-ke tüzetett ki, a mikor is a reformató ünnepe ez ünneppel egybekapcsolandó. Az utazó lelkészi hivatal felállításának előmunkálatával a tolnai egyházmegye bízatott meg. A supplikatiók korlátozására vonatkozólag kimondatott, hogy a főiskolai supplikatió csak saját kerületének területére szorítkozzék. Szoba hozatott a gyűlés folyamán 2 szer is a »Luthertársaság*. Pozsonyban született eszméje. Először az előtanácskozmányban, azután pedig külön e célra átalakult gyűlésben. Utóbbi helyen Karsay Sándor superint. elnöklete alatt kimondatott, hogy az eszme csakúgy valósulhat, ha egyetemessé válik, a minthogy ha létre jöhet, céljaiban az egyetemes egyház érdekeit fogja szolgálni. Ez okból egy háromtagú bizottság küldetett ki a kerület részéről, mely hivatva van egy »memorandum* kidolgozására, melyet Karsay S. mint elnök az egyetemes gyűlésnek be fog nyújtani. A bizottság tagjai: Gyurátz F., Horváth Samu, Bognár Endre. Áz első nap 170 terítékű banquelte tartatott a tornacsarnokban. Az első felköszöntőt a világi elnök mondotta. I. Ferenc József koronás királyunkra, mit az ebédlőtársaság fönnállva hallgatott meg. De hogy soproni tartózkodásunk idejéről is szóljak valamit: Egy hat személyből alló kisebb társaság (Szigethy, Gyurátz, Horváth Samu, Fehér S., Fadgyas Pá', Bognár Endre) az utolsó este 20 frtot adott össze kárvallott Baltik atyánkfia számára, mely összeget Liptó-Szt.-Miklósra útnak indítottam. Bognár Endre. RÉGIES GEK Hontmegye vallásügyi történetéhez a XVI., XVII. és XVIII. századokban. (Folytatása.) A nógrádi, másként szokolai, vagy ma is u. 11. drégely-palánki senioratusban, ezen már ma többnyire elnyomott vagy áttért ekklák vannak : Szokola, ma Drégel- Palánk erőd ; Balassa-Gyarmat erőd ; Pülek erőd ; Losoncz m. Maros m. Nógrád erőd ; Jenő, Nagy- Oroszfalu, Perőcsény, Rétság, Nőtincs, Verőcze, Petény, Pilis-Marót, Szob, Helemba, Kövesd, Pászti, Bél. Ezek közül a számmal megjegyzett 9, s Dömös, mint tizedik van meg. 1650 ben az ágostai felekezeti községek száma 52 volt, ma 32. V. A valláspolitika kétszáz év előtt és ma. Mielőtt a papizmusnak a protestantísmus kiirtására intézett erőszakos lépéseit, s az erre következett visszahatást megbeszélnék, alkalmat veszünk magunknak, a kétszáz év előtti és a mostani század eseményei közt párvonalban föltüntetni az idők hullámzását, a netán kitörendő nemzetiségi háborúknak is némi tanulságaul. A pápaság ugy tekinté a protestánsokat, mint szökött szolgáit, kik urokhoz erővel visszahajtandók. Pázmán Péter jezsuita s érsekkardinál kimondta, mikor az ország nagy részét török birta : »inkább farkasok lakják