Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-08-05 / 31. szám

égő tömjén-pálcát nyújt neki, melyet ő feje fölé emel s azután átadja egy másik szolgának, a ki azt egy égő illatszeres edényre helyezi. Ekkor a császár, vagy kép­viselője emelkedik fel s ugyanazon imádság, s térdhaj­tások ismétlése után ugyanazt az illatos pálcát átnyújtja a négy tanácsosnak s a 12 bölcsnek. Ezután meghajolva Confucius táblája elqtt, kimegy a szentélyből s visszafor­dul a négyszögbe, a hol mind ő, mind a mandarinok letérdepelnek, mialatt az énekkar egy Confucius-hymnust énekel. Majd kilencszer megkerüli az oltár négyszögét, s az oltárra gyümölcsöt, virágot, selymet, húst és bort rak, de egyiket sem helyezi oda a nélkül, hogy néhány pillanatig feje fölött ne tartaná. A ceremónia bevégzése előtt a ceremonia-mester, még egyszer leborul s aztán egy követet küld az oltár­hoz, a ki térdepelve egy sárga papirra veres betűkkel irott imádságot olvas fel, mely igy hangzik: „Ezen esztendő .... havának .... napján: Mi a császár ő felsége nevében áldozatot mutatunk be K'ung bölcsésznek, a régi mesternek, a tökéletes bölcs­nek. O mester, kinek erényed mennyen és földön tün­döklik, kinek tudománya felöleli a multat és jelent, most e tavaszi (vagy őszi) második hónapban, a régi szabá­lyok tiszteletben tartása mellett áldozatokkal, selymek­kel és gyümölcsökkel nyujtunk te néked kegyeletes ál­dozatot. Gondolatinkban veled egyesitettük Yen bölcset, a te vetélytársadat; Tseng bölcset, a te doktrínáid terjesztőjét ; Nang bölcset, a te segédedet. Vedd ked­vesen a mi ajándékinkat 1* Ekkor az imádsággal beirt papiros a követ által széntűzbe vettetik s ezzel a ceremónia bevégződött. Azt is megemlítem, hogy Confuciusnak nemcsak tavaszszal s őszszel adatik tisztesség ; hanem az év első napján, születése évfordulóján, s minden újhold első és tizenötödik napján hasonlóképen térdhajtásokkal üdvöz­lik az ő tábláját vagy szobrát. A Renaissance után Hetessy Vidor, lelkész. IRODALOM. A sáros-zempléni ev. esperesség vázlatos törté­nelmének megírására vállalkozott lapunk egyik kiváló munkatársa, Hörk József eperjesi theol. tanár. Jövő évig elkészül ezen ujabb művével, melyet az esperesség iven­ként 20 frttal fog honorálni. — Ehhez hasonló intézke­dés történt a kolozsvári ref. főtanoda elöljárósága részé ről, mely dr. Török Istvánt, a történelem tanarát meg­bízta a kolozsvári ref. főtanoda történetének megírásá­val. A doktor úr már hozzá is fogott az adatok gyűj­téséhez. A Magyar Paedagogiai Szemle legutóbbi, juliusi füzete, érdekes cikket közöl id. Farkas József tollából, a Jashonti dg. h. ev. néptanítók egyletének történetéről. Ez egylet még 1785-ben alakult, s igy két év múlva 100 éves jubileumát ülheti meg. Az egylet egy özvegyárva pénztárt alapított,-melynek ez idő szerint 2700 frtnyi tőkéje van, s ennek kamataiból jelenleg kishonti ev. tanitói özve­gyek és árvák gyámolittatnak. 1842-ben alapított ma­gyar olvasóegyletének 200 kötetnyi könyvtára 1856-ban Rimabányán porrá égett ugyan, mindazonáltal e könyv­tár is kikelt hamvaiból, főkép id. Molnár Gusztáv rima­bányai néptanitó fáradozásai folytán, s ma már 300 kö­tetből áll. Nagy fautora volt ez egyletnek Jamrisska Pé­ter kishonti főesperes, s 27 éven át rimabrézói ev. lel­kész, kinek segitségéyel érték el a kishonti ev. tanitók mindazon jogokat, melyeknek jelenleg is birtokában vannak. A Derzsi Károly budapesti unitárius lelkész által szerkesztett Unitárius kis könyvtárból megjelent a VI. füzet, melynek tartalma: »A négy vezető szózat; ezek­nek tekintélye a hitre és életre tartozó dolgokban*, Hopps P. János után. Az a négy vezető szózat : az ész, a lel­kiismeret, a szeretet szózata, melyek együttesen, össz­hangban egymással, a negyedik, a leghatalmasabb szó­zathoz, az Isten szózatához vezetnek. A VII. füzet tartalma: »Van-e az unitáriusoknak evangeliuma, melyet prédikál­janak?4 Ez Wright János beszéde, mely midőii 1879-ben Londonban a Brit és Külföldi Unitárius Társulat gyűlésén elmondatott, nagy figyelmet keltett. Egy-egy füzet ára 5 kr. A Franklin-társulat kiadásában megjelent a Tör ténelmi könyvtár 74—76. füzete, melyek a következő mű veket tartalmazzák : 74 sz. Magyarország műveltségi ál­lapota az Anjou-királyok korában. Irta dr Toldy László. (Visegrád azon kori látképével.) 75. sz. Mária Lujza, a franciák császárnéja. Jellemrajz, irta dr. Lázár Gyula. (Mária Lujza arcképével.) 76. sz. Kálmán Király és kora. Mű­velődéstörténelmi rajz, irta dr. Lázár Gyula. (Kálmán király egyik érmének hasonmásával.) Egy-egy füzet ára 40 kr. Az alsónógrádi ág. hitv. evang. lelkészek 1883. évi junius hó 4-én Agárdon tartott 18-ik értekezletének jegyzőkönyve, egy ívrét íven megjelent. Mivel ez érte­kezlet lefolyásáról annak idején levelezőnk tudósítását már közzétettük : e helyen csak a *bánlci eset4 tárgya­lásáról szólunk, melynek említését a mi tudósításunkban nem találjuk. A bánki eset Wladár Vikt. alesperes elnök be­széde kapcsaban tárgyaltatott. Bánkon egy Hoffmann nevű haszonbérlő cséplőgépét épen a vasárnapi délelőtti isteni­tisztelet tartama alatt, a templom előtt nagy kiabálások kíséretében vontatta, ugy, hogy az ájtatosságot gyakorló nép, a zajból tűzi lármát sejtve, egytől-egyig kirohant a templomból, s midőn a lelkész kötelességszerüleg az ün­neprontást és templomháboritást följelentette, a balassa­gyarmati járásbíróság nemcsak hogy a vádlottat fölmen­tette, hanem a följelentő lelkészt még a tárgyalási költ­ségekben is elmarasztalta, s ezen elsőfokú ítéletét érde­mileg a kir. ítélőtábla is helybenhagyta. Az értekezlet ezen tényben nemcsak a bíróságoknak a vallási ügyekben való közönyösségét észleli, hanem úgy az 1868. évi val­lásügyi 53. t. c. 19. §-ának, mint az 1879. évi kihágások­ról szóló 40. t. c. 52. §-ának szabványait, a bíróságok elnéző magatartásával szemben, kormányi vagy törvény­hozási részletezéssel biztosítani szükségesnek ismeri; mivég­ből az értekezlet oda fog hatni, hogy ez ügy az esperes­ségi gyűlésen az első tárgyak közé felvétetvén, a felsőbb egyházi hatóságok utján az ünneprontás ellen kellő orvoslat szereztessék, annál inkább, mert az értekezleti tagok saját tapasztalataikból panaszolják, hogy vasárnap nemcsak országos vásárok, gazdasági és pénzintézeti gyűlések tartatnak, hanem még birói tárgyalasok, végrehajtások és árverezések is eszközöltetnek. KÜLÖNFÉLEK. * Lapunk bezártakor a következő táviratot vettük: „Vállyi főgondonkká választatott 299 sza­vazattal, Tisza 258 szavazata ellenében."

Next

/
Thumbnails
Contents