Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-08-05 / 31. szám

szüksége van a rendszeres földrajzi oktatásnak támogató eszközre : akkor erre a térképet sokkal alkalmasabbnak tartjuk, mint bármiféle jeles kézikönyvet. Térkép nélkül pedig kézikönyv a tanuló kezébe egyáltalán nem való. Miután pedig itt nincs, leghelyesebben cselekesznek az illető tanitók, ha ezen térképeket — a szülőföld, járás és megye — a rendszeres oktatás folyamában maguk készíttetik növendékeikkel. Ennek az az előnye is van, hogy így a könyv használatának nincs oly káros következménye, mint ha a térkép már készen van adva. Hogy szerző munkájához ilyen térképeket nem csatolt, az nem annyira hiba, mint az, hogy müvében ezekre az illető helyeken nem hivatkozott. A mi a részleteket illeti, azokra nézve a következő megjegyzéseink vannak : Az i. §. alatt az iskola van ismertetve mint kiinduló pont. Ez igen helyes, azonban a harmadik bekezdése nemcsak fölösleges, hanem káros is, mert oly fogalmat akar szereztetni a tanulókkal, melyhez semmiféle szemlélettel és tapasztalattal nem bírnak, holott azt később igen természetes uton tehetné akkor, midőn a helység és határa alaprajzát véteti fel a tanulókkal. Térképhez, földabroszhoz, égtájhoz az iskola alaprajza igen messze eső alapfogalom, míg a környéké vagy épen a járásé, hol kicsinyben már minden momentum előjön, igen természetes. A harmadik és negyedik § különállásának nincs semmi indoka. A kettőt egy fogalom alatt lehetett volna egyesíteni: a helység lakossága. Es akkor nem következik be az az anomália, hogy a foglalkozás cím alatt nyelvről, vallásról kell szólni, mert igy a zsenge gyermek azt hiszi, hogy ezek csakugyan foglalkozások. A községről, mint politikai tényezőről vagy hatóságról, a község lakosainak vallása, nyelve, társadalmi és műveltségi viszonyai után kell szólani, mert ezek sokkal közelébb esnek a szemlélet köréhez, mint elöljáróság, biró, másodbiró stb. E mellett a községnek, mint politikai tényezőnek szervezetéről sokkal részletesebben kell szólani. Az elöljáróság hatásköre részletesen kifejtendő s az ily hatóság jótékony befolyása és szükséges volta kellően indokolandó. A kézi könyvben az ilyenek sokkal szükségesebbek, mint azok, a melyek a külső, érzéki szemlélet körébe esnek. A lakhely vidékének ismertetésénél minden összefüggő kapocs nélkül szól a szomszédos községekről. A 111. osztály földrajzi oktatásának négy fő köre van : a község a hozzá tartozó határral; a megye ; az ország ; a világ. Ezen körökben a földrajzi oktatásnak mindenféle kelléke előfordul azon különbséggel, hogy a két elsőről közvetlen tapasztalat, a két utolsóról pedig ezek alapján szerez a tanuló ismeretet. Az átmeneteknek oly természeteseknek kell lenniök, minta láncszemeknek s mégis mindegyik körnek oly befejezett egésznek, mintha az egész földrajzi tudomány minden fogalmával itt tárgyaltatnék. Márkáz első körnél, tehát a helység és környékének ismertetésénél szólni kell nemcsak a politikai, hanem a természettani és mennyiségtani földrajz mindenféle mozzanatáról, természetesen oly rövid vonásokban, aminőt az oktatás köre és a tanulók felfogása megenged. A későbbi oktatásnak, összes földrajzi ismeretnek itt vettetik meg az alapja. Erre épül a földrajzi ismeret egész palotája. Hiba először az, hogy ez a befejezett egész innen hiányzik s át van víve a megyére. A rendszeres oktatás menetében tehát egy igen lényeges Lir van. Hiba másodszor az, hogy az első és második kór között semmiféle kapocs, természetes átmenet nincsen. Az, hogy a helységet ezek meg azok a községek határoljak, nem természetes átmenet. Mindig a helységen keresztül vonuló s a szomszéd községbe vezető út követendő. Ezen szomszédos község, különösen ha a lakhelytől és határatói lényeges momentumok külömböztetik meg, majdnem azon mód és eljárás szerint tárgyalandó, mint a lakhely. A kiilömbség az, hogy a már szerzett képzeteknél és fogalmaknál fogva az oktatás sokkal rövidebb és a szemlélet egyszerűbb lesz, vagy épen teljesen elmarad. E helyett igénybe vétetik azon eljárás, mely az egész földrajzi oktatást, mint az idegrendszer az emberi testet, teljesen átszövi. A közvetlen szemléltetés helyére az összehasonlítás vagy egybevetés lép. Ennek helyes alkalmazásában rejlik az egész földrajzi oktatás kulcsa. Nem elég tehát azt mondani, hogy ezt a lakhelyet ezek meg ezek a községek határolják, hanem minden szomszédos községet és határát, annak mindenféle viszonyait a lakhelylyel és határával össze kell mérni. Ez az eljárás követendő az egész folyamon. A hasonlatok, az ellentétek, a külömbségek, a közvetlen szemlélet után ismertekről az ismeretlen távoliakra való utalás s az egyes speciális sajátságok kiemelése : ezek alkotják az összehasonlító földrajz alapvonalait. Ezek nélkül ma már okszerű földrajzi oktatás nem képzelhető. Igen helyesen vannak az egyes földrajzi fogalmak beszőve a lakhely határának ismertetésébe. Vannak azonban hibás értelmezések, de a legszembeötlőbb az utolsó: »A tenger körös-körül száraz földdel van körülvéve. * Epen ellenkezőleg, a tenger övedzi a szárazföldet. Az idézett determinatió a tavak fogalmát jelzi. A lakhelyet és vidékét magába foglaló járás természettani és mennyiségtani viszonyai általános vonalakban szintén megismertetendők s mielőtt a megye fogalma jeleztetnék, a benne levő járások mindegyikével összehasonlítandó. A járások helyrajzi viszonyai egyenként külön ismertetendők meg, még mielőtt a megyébe összefoglaltatnának. A megye, mint egész, nem más, mint a részenként tárgyalt és szerzett ismereteknek összefoglalása. Itt már a tanulónak csak támoga ásra van szüksége, önmagának kell ismereteit rendezni és csakis az a földrajzi oktatas bír kellő becscsel, mely után a tanulók erre képesek. Az egész megyének politikai, természettani, mennyiségtani és tarsadalmi rajzát kell már ismernie, midőn azt a meghatározást hallja, hogy megye. A külömbség az, hogy ezen ismeretek halmaza rendezetlenül nyugszik elméjében. Az egyik járás talaja sík, a másiké hegyes, a harmadiké halmos, a megyénél mindezek összefoglaltatnak. Ami a helyrajzot illeti, arra nézve meg kell jegyeznünk, miszerint az egyes járások székhelyein kivid kizárólag csak azon községek vagy városok veendők fel, melyek valamely kiváló nevezetességüknél fogva országos hírrel bírnak. Kivételt azon járás képez, melyhez a lakhely tartozik. A mű nyelvezete tiszta, egyszerű, a gyermek felfogásához alkalmazott. Itt-ott fordulnak elő hibás szórendi viszonyok, de ezek sokkal csekélyebb jelentőségűek, semhogy ily kritikánál nagyobb sulylyal bírnának. A kezünkben levő munka, az előadott lényeges hiányok dacára, az illető osztályok tanulóinak, mint a rendszeres oktatás támogatását célzó mű, használható kézikönyv. Előnyei, hogy kiindulási pontja, tárgyalási menete, beosztása, főbb vonalakban az okszerű földrajzi oktatás követelményeinek megfelel. Ha a tanitó a rendszeres oktatás folyamán a jelzett hiányokat elenyészted, kipótolja :