Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-07-15 / 28. szám

Az albizottságnak ezen röviden ismertetett javas­lata felolvastatván, Kiss Áron h. elnök kérdést intéz, hogy tekintettel a convent 66. sz. a. végzésére, mely szerint a tantervkészítő bizottság javaslata a convent elé terjesztendő, óhajtja-e az egyet. tan. bizottság annak részle­tes tárgyalását. E kérdés eldöntését Kilo Lajos is első sorban elintéztetni óhajtja. Dr. Kovács Ödön szerint igaz ugyan, hogy a bizottságot a convent küldte ki ja­vaslatkészitésre, de azért az ügy érdekében nem tartja szükségtelennek, ha a javaslat tárgyalásába a tanügyi bizottság is bebocsátkozik. Antal Gábor hivatkozik a zsi­nat által alkotott köznevelési és közoktatási szervezetre, mely szerint az egyetemes tan. bizottság a convent ox-­ganuma, s a diskussiot helyén levőnek tartja. Balog Ferenc hasonértelmű felszólalása után az albizottság be­terjesztett javaslatának tárgyalása elrendeltetik. Gönczy Pál bár általánosságban és részleteiben is elfogadja a beterjesztett javaslatot, mindazáltal külön is hangsúlyozni kívánja, hogy a lelkésztanitók tanítói okle­velére okvetlenül szükség van, mert ezt az állam meg­kívánja, de a nyugdíjtörvényre való tekintetből is szük­séges, tehát utasíttatni kívánja azokat, kik tanítással akar­nak foglalkozni, hogy oklevelet szerezzenek. Liló Lajos örömmel hallgatta végig ezen ugy tartalmi mint alaki tekintetben oly kiváló dolgozatot. Igen helyesnek tartja a bizottség elfoglalt álláspontját, hogy a lelkészképzés ügyében nem akart egyformásitó eljárást követni, s az egyes egyházkerületek autonom jogait fenntartani ohaj­totta. Ezen javaslatnak célja csak az lehet, hogy a lel­készképzés általános színvonala minden akadémián egy le­gyen, s az átmenetei egyik intézetből a másikba nagyobb nehézség nélkül eszközölhető legyen. Megjegyzi azonban, hogy minden egyes pontban nincs egy véleményben a bizottsági javaslattal. A mi a theol. tanintézetek egye­temi jellegét illeti, elismeri, hogy mint általában min­den felsőbb iskolában, ugy a theol. tanintézetben is a tanításnak egyetemi színvonalon kell állani, de figyelembe vétetni kívánja, hogy a mi intézeteteink a gyakorlati elet számára képezik ifjainkat, s bizonyos tekintetben seminariumi jellegűek. A vizsgálatokat illetőleg is van­nak észrevételei. A colloquálás, mely a javaslatban con­templáltatik, nem pótolhatja a vizsgálatot. Bár nem ki­ván gymnáziális zárvizsgát, de szükségesnek tart oly vizsgálatokat, melyeken a szaktanáron kivül mások is résztvesznek, a minthogy az egyetemeken is vannak u. n. szakvizsgálatok. Dr. Kovács Ödön megjegyzi, hogy Filónak e vizs­gálatokra vonatkozó nézete nincs ellentétben a javaslat­tal, melyben szinte hangsúlyozva van a szakvizsgálat szüksége. A bizottság azonban a szakvizsgálat rendsze­rének részletei kidolgozásába nem bocsátkozhatott, mert ez a képesitővizsga kérdésével szoros kapcsolatban áll. Dr. Ballagi Mor is igazolja a bizottság eljárását, felem­lítvén, hogy a vizsgálatok kérdése szóban forgott s ja­vasoltatott, hogy 2 év végén a növendékek u. n. alap­vizsgára szoríttassanak, de a Kovács Ödön által kifejtett okból ennek részletezésébe nem bocsátkozott. Antal Gábor is ilyen értelemben szólal fel s az egyet. tan. bizottság jegyzőkönyvében világosan kifejez­tetni kívánja, hogy a 2. év végén alapvizsgálat, a 4. év végén pedig szakvizsga tartassék és a növendékek csak azután bocsáttassanak képesítő vizsgára. A taná­rok számát illetőleg megjegyzi, hogy a zsinat legalább 4 tanszék felállítását kívánja, a kerületeket tehát többre kötelezni nem lehet. Balogh Ferenc a tanárok szamára nézve felemliti, hogy egy jól berendezett s a tudományos igényeknek megfelelő theol. akadémia 5 tanszék nélkül nem is képzelhető. Ez azonban csak java­solva van, s az egyes kerületekre nem kötelező. Az egyet. tan. bizottság ezek után kimondja, hogy a benyújtott javaslatot elfogadja s a convent figyelmébe ajánlja, de aj. könyvben hangsulyoztatni rendelik a szak­vizsgálatok szükségét és a tanitói oklevél megszerzésé­nek szükségét azokra nézve, kik tanítással foglalkoznak. A theol tantervjavaslat letárgyalása után a bizott­ság, Kis Áron b. elnök felhívására, a szervezkedéshez fo­gott, a minek elsősorban kellett volna megtörténni. Az 1880-ban megalkotott szabályzat alapján a bizottság el­rendelvén az elnök és jegyző Választasát, elnökké egy­hangúlag Török Pál püspök, és jegyzővé Tóth Sámuel választatott meg. A jul. 8-án tartott rövid ülésen, a mult ülés jegy­zőkönyvének felolvasása után, a tanitóképezdéknek a cul­tusministerium jelzett intézvénye folytán szükségessé vált újjászervezésére vonatkozó albizottsági javaslat vétetett tar­gyalás alá. A javaslat az állami tanitóképezdék tanter­vétől és berendezésétől csak egyes lényegtelen vonások­ban tér el. Általánosságban kimondatott, hogy a tan­folyam mindenütt 4 évre kiterjesztendő s legalább négy tanszék állítandó fel. A tantervben javasolja a bizottság, hogy a német nyelv, szemben a zsinat által megállapí­tott köznevelési és közoktatási szervezettel, legalább fa­kultative tanittássék, de a házi ipar előadása mellőztes­sék. Az egyet. tan. bizottság azonban ragaszkodott a zsinati közoktatási szervezethez s a német nyelvet tö. rölte, mert oly kevés órán, mint javasolva van, külön­ben sem lehetne sikeresen tanítani. A tanitóképezdei tankönyvek ügyében azt határozta a bizottság, hogy az egyes egyh. kerületek felhivandók, hogy a praeparan­diák részére célszerű vallástani tankönyvekről gondos­kodjanak; a többi tantárgyakra nézve azonban nem tartja szükségesnek intézkedni, mert más tárgyakra igen szá­mos és használható tankönyvek kaphatók. Jul. 9-én a középiskolai albizottság terjesztette elő a középiskolai tantervre vonatkozó jelentését, bár az elő­adók — Szinyey Gerzson és Parády Kálmán — az idő rövidsége miatt minden tantárgy indokolásával nem készülhettek el. Az albizottság egész tanácskozási me­netén meglátszott, hogy mily zavarólag hatott az egyet, tan. bizottság nagyérdemű elnökének váratlanul közbe­jött betegsége. A bizottság épen azért, mert sok tekin­tetben a teendőkre nézve tájékozatlan volt, csak a tan­terv megállapítására szorítkozott s ugy a tanárképzés és érettségi vizsgálatok kérdését, mint a használható tan­könyvek feletti véleményezést ez időszerint mellőzte. Ezen utóbb említett kérdésekre, valamint a beterjesztett tantervre nézve az egyet. tan. bizottság 10-én tartott gyűlésén kimondatott, hogy a tanterv, mint albizottsági vélemény kinyomatandó s a bizottság elnöke, Török Pal felkérendő, hogy annak revideálásánál, valamint a többi tárgyakra nézve véleményes javaslatok készitéséról még a legközelebbi convent előtt gondoskodjék, mint halljuk, oly módon, hogy a convent ülései előtt par nappal a conventi közoktatásügyi bizottság fogja tárgyalni. Az albizottság által alkotott tanterv különös tekin­tettel van az állami tantervre s attól csak ott és annyiban tér el, hol és a mennyiben iskoláink állása és a helyes didacticai szempont az eltérést kívánatossá tet­ték. Á tanterv főbb vonásait a következőkben ismertetjük. Vallástan. 1880-ban az egyet. tan. bizottság által megállapított tanterv fogadtatott el. Magyar nyelvtan. Mindegyik osztályban fősuly fek­tetendő ugy iskolai, mint házi dolgozatok készítésére. Ilyen dolgozatok az alsóbb osztályokban hetenként, a

Next

/
Thumbnails
Contents