Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-01-21 / 3. szám

tében ennek is leszállítása iránt, de azért egy jó rész fenn maradand, miután az alapítvány nem csupán huma­nitási célokra tétetett, de annak jövedelmeiből a super­intendensek és szegény lelkészek fizetései is pótoltat­nak. Egyenértéki adó alá is felvétetett már a birtok, de ezen teher csak IO év múlva fog az alapítványra háram­lani. A több rendbeli vízszabályozási társulattal szem­ben is sok baja van ezen alapítványnak, jelentékeny ösz­szegekkel terheltetvén hol egy, hol más oldalról, és a mellett az alapítványt kezelőknek folyvást résen kell állniok, hogy az alapítvány jogait és érdekeit megvé­delmezzék. Ezen jelentés felolvasása után tárgyalás alá véte­tett a végleges szervezés iránt készített javaslat. Ennek nyomán kimondatott, hogy az alapítvány felett a főha­tóságot az alapítványi közgyűlés gyakorlandja, mely 22 tagból álland, vagyis minden kerület választ 2 rendes I és egy póttagot 3 évre. Ezen közgyűlést az igazgató bizottság elnöke hívja össze évenkint egyszer, de szük­ség esetén többször is Budapestre, a közgyűlés elnökét azon­ban, valamint jegyzőjét is, maga a közgyűlés választja évenkint. A közgyűlésen nem kerületenkint történik a szavazás — mint többen sürgették, — hanem egyénen­kint. A közgyűlés felülvizsgálja az igazgató bizottság számadásait, az ez által készített költségvetést, a bizott­ság javaslatai felett tanácskozik és határozatot hoz, az e. kerületek által felterjesztett észrevételek és határoza­tok felől nyilatkozik. Az alapítvány közvetlen kezelése egy a közgyűlés által 3 évre választandó kilenc tagú igazgatóbizottság feladata leend. Ez képviseli a polgári hatóságokkal szem­ben az alapítványt, végzi a vagyonkezeléssel járó összes teendőket, ez választ jog- és jószágigazgatót, vagy esetleg külön jószág-igazgatót és ügyészt, ennek, illetve ezeknek évi rendes fizetését megállapítva. Az alapítványi pénzek kezelésére továbbra is a magyar földhitelintézet fog felkéretni. Ezen szervezet megállapítása után az eddig mű­ködött bizottság által előterjesztett javaslatok vétettek tárgyalás alá. A mult tavaszi előterjesztés szerint mint­egy 8000 frt pénztármaradék mutatkozott az 1882-ik év végére, melyre nézve még azon előterjesztés feltette a kérdést, hogy az kiosztassék-é a kerületek között, vagy ez is az alapítványt terhelő tőkeadósság törlesztésére fordittassék ? Most ez a kérdés némileg feleslegessé vált, miután az átiratási illeték ezen maradékot nagyon is felemésztendi. De azért mégis kellett határozni a felett,, hogy az alapítvány jövedelme mikor fordittassék az alapítványi célokra. Egy pár kerület azt óhajtotta volna, hogy az alapítványt terhelő adósságok hordozásában osztozkodjék a jövő nemzedék is, és csak az 1883-ik évi jövedelmek fordíttassanak a tehertörlesztésre, aztán pe­dig a jövedelmek egy része osztassék ki a kerületek­nek. De a nagy többség, sok mindenféle eshetőséget figyelembe véve, idegenkedik attól a gondolattól, hogy a kerületek nyakara adósságot hagyjon, azért kimondták, hogy addig, mig minden teher le nem lesz törlesztve, a mire még három, negyedfél év kívántatik, az összes jövedelem adósságtisztázásra fordítandó. A javaslat második pontja szerint ezen alapítvány­nak folytonos növelésére kellene törekedni, ezért a jö­vedelemnek folyóvá tétele után is, annak bizonyos szá­zaléka az alapítványhoz lenne csatolandó. Egy rész az ezen ügyben való határozat hozatalát a jövedelem fo­lyóvá tételének idejére kívánta halasztani, bár annyit eleve is kifejezett majd mindegyik tag, hogy legalább egy tartaléktőkéről okvetlen szükség leend gondos­kodni. A többség pedig már ez alkalommal jónak vélte legalább az elv felett dönteni, vagy is azt elfogadni, úgy azonban, hogy ennek keresztülvitele, és az alapít­ványhoz csatolandó százaléknak megállapítása iránt csak a terhek letisztázása után határoznak. Az átiratási illeték mennyiségére való tekintetből szükséges lesz megállapítani, hogy az alapítvány jöve­delmének hányadrésze lesz a superintendensek fizeté­sére fordítandó. Ennek meghatározására azonban ezen közgyűlés nem tartotta magát illetékesnek, hanem fel­hívja a kerületeket, hogy az iránt ők határozzanak mi­hamarabb, hogy azután határozataik alapján a kisza­bott illeték lejebbszállitása iránti folyamodványt kellő­leg támogatni lehessen. Ezzel kapcsolatban kimondatott az is; hogy az alapítvány jövedelmeiből az egyes ke­rületeknek esendő összegek hova fordítása iránt, de ter­mészetesen az alapitványozó által kitűzött határok kö­zött, maguk a kerületek jogositvák intézkedni. A január 19-iki ülésnek fő tárgya a 9-es bizottság megalakítása volt. Titkos szavazattal megválasztatott el­nöknek gr. Dégenfeld Imre, jegyzőnek Győry Elek; bizottsági tagokul: Beöthy Zsigmond, Fabinyi Theofil, Hajós János, b. Kochmeister Frigyes, gr. Lónyay Meny­hért, b. Prónay Dezső és Török Pál. Gr. Dégenfeld Imre, agg korára való hivatkozással, ismételten kijelen­tette az elnöki székről való visszalépési szándékát, de a közgyűlés megújított szives kérése folytán ezen szán­dékától elállott és az elnökséget elfogadta. Farhas József. Az e. e. e. gyámintézet állása az 1881/2 száma­dás szerint. A nemrég megjelent egyetemes ev. gyámintézeti évi tudósítás szerint az Ínséges egyházakat és iskolá­kat segélyző intézet állása e következő : I. Egyetemes töke. Mult, 1881 év végén volt 36,311 frt 51 kr., jelenleg van 37,030 frt 34 kr. Szaporodás 718 frt 83 kr. Vagyona : magánkötvények, földhitelintézeti zá­loglevelekbe, földtehermentesitési kötvényekbe, állam­sorsjegyekbe, vasúti részvényekbe, ezüst járadékba és takarékpénztárba van helyezve. A vagyon kimutatásában hibáztatandó, hogy csupán 6

Next

/
Thumbnails
Contents