Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-06-24 / 25. szám

PROTESTÁNS KOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-HI VATA L : IX. ker. Kinizsy-utca 29, sz. 1. em. Előfizetési díj: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre & frt 50 kr., egész évre 9 frt. Elő izethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij kiilön 30 kr. jKyTeljes szárriia. példázn^ol^aJ- mindig Előfizetési felhivás A PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1883. évi, huszonhatodik 2-dik félévi folyamára. Előfizetési cLij : Egész évre 9 forint, félévre 4 forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Kinizsy-utca 29-ik szám alatt) kérjük küldeni. Dr. Ballagi Mór, lap tulajdonos és felelős szerkesztő. A domestika kérdéséhez. Tanárkoromban sokszor nyilvánított hő óhajom volt: vajha tanítványaim tudományban, életbölcseségben gyarapodva a haza és egyház javára mentül elébb fejemre nőnének. Óhajom teljesült és bekövetkezett, a mit Göthe így fejez ki: Was man in der Jugend wünscht, hat man ím Altér die Füllé. Országszerte számosan vannak volt tanítványaim, kik egyházban és tudományban elfoglalt előkelő állásuknak dicsőségére válnak, s öreg tanárukat társadalmi állásban messze túlszárnyalták. Ezek között kétségkívül első sorban foglal helyet Szász Béla, ki minthogy telivér erdélyi létére a közalap decentralisatiója kérdésében velünk egy értelemben lenni nem tud, a Prot. Közlöny utolsó számaiban philippikaszerü cikksorozatot tett közzé ellenünk, éles dialektikával szellemesen Írottat. Szász Béla azon szerencsések egyike, kikről a magyar ember nem minden malitia nélkül azt szokta mondani, hogy „ha szóból lehetne, tornyot rpitenes nekem márcsak ennnélfogva is eszembe sem juthat vele, a fiatal athletával e téren mérkőzni vagy pláne őt okokkal meggyőzni próbálni. Az utóbbi azért sem lehető, mert Sz. B., a mint jelen felszólalása is mutatja, nem sokat törődik azzal, hogy kik máskép vélekednek mint ő, mit hozhatnak vagy tényleg mit hoznak fel nézetük gyámolitására. Mikor én, kifejezést adva a centralisatíó mellett felmerülő közaggodalmaknak, kimutattam, mikép lehetne a törvénynyel nem ellenkező decentralizálás által a kezelést egyházi életünk geníusánalc megfelelőleg ugy berendezni, hogy az aggodalmak némileg legalább megszüntetve és épen azon vidékek legyenek az ügynek megnyerve, melyektől legtöbb várható : Szász Béla sem a kifejezett aggodalmakra nem reflektál, sem érvelésemet nem cáfolja, hanem holmi mellékesen oda vetett kifejezésemben fennakadva a íődolgot illetőleg egyebet nem tesz, mint hogy a maga nézetét axiomaszerü igazságnak állítja oda, s nem győzi csodálkozással, hogy okos emberek mikép vitatkozhatnak oly dolog felett, melyet ő eldöntöttnek tud. Tény ugyan, hogy e tekintetben másoknak, kik a zsinati tárgyalásokban szintén részt vettek,