Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-06-10 / 23. szám

évvel, Raikes alapított, mely vasárnaphoz illő tárgygyal, irásmagyarázattal, ének- és imával foglalkozik, mely egyidóben és egy osztályban, halk hangon több tanerőt egy-egy csoport tanuló közt működtet, mely a laikus elemet alkalmazza a tanításban, és mely iskola, kivált a németek által, gyermeki istentiszteletnek neveztetik. A budapesti holdutcai ref. iskolában 150—200 körűi voltak a vasárnapi növendékek a műit évben. Ezen iskola 11 csoportra van osztva és 4 férfi és 7 női tanerővel bir, kik hetenként minden péntek estéjén gyülekeznek össze Moody lelkész elnöklete alatt, megbeszélendők a következő írásmagyarázatot. Ezen pénteki összejövetelekhez csatlakozott néhány hallgatója a pesti ref. theologiai intézetnek s ezek a magyar ref. egyház vallástanárával egyesülten Budapest több helyén magyar nyelvű vasárnapi iskolákat létesítettek és 130 gyermeknek adtak tanítást. Benkő vallástanaron kivül, 10 hittanhallgató szolgalta e szent ügyet. Több tanerő, magyar vasárnapi iskolai énekeskönyv, és egy vasárnapi iskolai kis hetilap szükségeltetnék ezen ügy előbbvitele végett. Egy kis füzet magyar ének helyett azonban sajtó alatt van már egy 60 jeles éneket és azok hangjegyes dallamait tartalmazó magyar vasarnapi iskolai énekeskönyv. Az ügyet magyarázó és epitő lapocska, ugy vélem, Koenig atya közbejöttével szinte meg fog jelenni magyar nyelven. Újpesten van 1 magyar és 3 német csoport, négy önkéntes tanerővel, kiknek egyike a vasárnapi iskola hajdani növendéke. A gyermekek többnyire, mint bibliát soha nem látottak, kerülnek ide s rövid időn mégis tiszta fogalmat nyernek Isten igéjének értéke felől. A „Bethezda* kórház termében is alakult ilyen iskola. Alapitója volt Gordon kisasszony, fővezetője dr. Lippner. A növendékek száma 70, a csoportoké 7, ugyanannyi tanerővel, kik pénteken estve az „angol villaban4

(a városligetben, a Bethezda szomszédjában) lakó Koenig lelkészszel együtt készülnek heti magyarázataikra. Kőbányán Fa ur vezet egy 9—18 gyermekből álló vasárnapi iskolát. Budapesten kivűl legelőször említendő a kolozsvári v. isk., melyet Rottmayer vezet jó sikerrel, segittetve 2 női tanerő által. A tanulók száma 30—40. Tápió-Sz-Mártonban (Pestmegyében) Láng Adolf és Hankus Gyula vezetése alatt 30—54 növendék látogatja a vasárnapi iskolát. Pancsován Schwalm lelkész 60 gyermeket oktat a vasárnapi iskolában. Eszéken alakulóban van a sok nehézségre talált vasárnapi iskola. A főbb vasárnapi iskolák egyik gyermek-ünnepélye mindenkor a karácsony-est megünnepelése, mely vallásos iratok és képek ajándékozásával van összekötve. Ezen hazai ügynek pártolói is akadtak a „Foreign Sunday-School-Associatíonben Amerikában és Londonban, • és több egyesekben Londonban, Parizsban és Berlinben, i Adja Isten, hogy az ur szőllejének terjedjen ezen építése hazánkban, s hozza meg a vallásos életnek oly annyira hiányzó bő gyümölcseit. Láng Adolf. TÁRCA. A prot-evangelium. Gen. 3. 15. Az ó-testamentumi messiási jóslatok egyik legérdekesebbje kétségtelenül az u. n. prot-evangelium, mint a melyben a hagyományos theologia a megváltóra vonatkozó isteni Ígéretek legelsőjét kereste és találta meg. Hogy mennyi alappal és jogosultsággal ? Ezt kifejteni célom e néhány sorban. A Genesis III. részében a bűnbeesés elbeszélésénél a mint az Úr kimondja ítéletét a bünbeesett emberpár s a csábitó kigyó felett a 15. versben azt mondja: „Ellenségeskedést támasztok közötted és az asszony között, a te magod és az ő magva között; az össze fogja zúzni fejedet s te az ő sarkat mardosod.4 A »nő magva4

alatt az orthodoxia mindég a Messiást értette, a kígyóban a Sátánt látta ; a „kigyó magva4

alatt vagy a rossz angyalokat, vagy ezekkel együtt a rossz embereket is, kik tulajdonképen ugyan az asszony maradékához tartoznak, de a mint Hengstenberg véli, ezek önmagukat az emberek közül kiközösítették s az emberi nem közös ellenségeivel léptek közösségbe. Amaz ellentétnek is, mely itt a sarok és a fő között van, szintén dogmatikai fontosságot tulajdonítottak. A sarok megsebzése a fej szétmorzsoltatásával, tehát a teljes megsemmisittetéssel szemben sokkal kisebnek, gyógyithatóbbnak tűnik fel s így a mondat értelme ez volna, hogy ama romlás dacára, mit a sátán az emberiségre a bűneset által hozott, s általában az emberi nem, vagy különösebb értelemben az embernek fia ellen való folytonos ellenségeskedése dacára az aszszony magva végre mégis őt semmisiti meg. Mások szerint pedig az egész vers arra a küzdelemre s diadalra utalna, mely az uj testamentumban az ördög és a megváltó között elbeszélve van, s a mely emennek győzelmével végződik. Az előbbi magyarázat szerint hát e helyen a bűnnek világba lépésénél mindjárt, vigaszul, a jövő megváltásnak reménye igértetnék meg. De bármily gondolatgazdag is, s bármennyire vigasztaló is ez a magyarázat, mégis ha e verset minden elfogultság nélkül vizsgáljuk a maga eredeti jelentésében és összefüggésében : akkor e magyarázatot, mint nagyon erőszakoltat, nem fogadhatjuk el. Mindenekelőtt semmi utalás nincs itt arra téve, mintha a kigyó alatt a sátánt kellene érteni. Ha allegorizáljuk a kigyó alakjat, ugyanazon a jogon allegorizálhatjuk az egész elbeszélést s képben oszlik fel az itt keresett megváltó alakja is. Itt valóságos kigyó értendő s Völcker a »Mythologie des japhetischen Geschlechts4 című művében (38. 1.) igen szép magyarázatát adja annak, hogy hogyan került épen a kigyó a sémiták mythologiájába bűnre csábitó szerepében. „Az érzéki, a földi — úgymond — mint kísértés lép az emberek elé s okul szolgál a bűnre, ha az ember nem inkább engedelmeskedve az isteni parancsnak, nem uralkodik felette s nem utasitja vissza. „A bűn a küszöbön fekszik és annak az ő indulatja te ellened ; de te neked hatalmad van rajta.« (Gen. 4. 7.) Az ős-kor, melynek nézetében a bűn eredete történeti tényként szerepelt, ama kísértésnek is