Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-06-10 / 23. szám

729 nel szemben nehéz feladat volt reám nézve, nem akarván drasticus kifejezéseit boncolgatni, hanem annak mellőzésével megkisérlém egyszerűen ad hominem, saját felfogásához mérten meggyőzni ez üdvös intézmény jövőre ható hasznos és magasztos célja felől, hozzátéve utólag, hogy ez különben nem is uj, nem annyira terhelő, mint egyelőre némelyek előtt látszik, hiszen eddigelé is viselte a nép e terhet, csakhogy közvetlenül, nem közvetve, nemde egyik-másik templom-, iskola-épitő, — tűzvész és árviz által károsult egyházak küldöttei keresték fel kurátor uraimékat saját házaiknál, s jó termés idején nem egy-két véka életnemüvel ajándékozák meg szerencsétlen hitsorsosaikat, kiknek követei, kivált ha érzékenyen rajzolták a gyászos helyzetet, nem elláttattak-e enni és inni valóval is? s ez évenkint nemcsak egyszer megtörtént! Avagy nem célszerűbb-e önre nézve is, ha évenkint ezer frt jövedelme után ád i frtot, a szegény napszámos pedig csak 20 krt, ezután nem fog a házalás és zsákolás megengedtetni, hanem minden elemi csapással sújtott vagy szegény hitrokon testület segélyezése az országos közpénztárból eszközöltetik, s azon kevés százalék évi befizetése mellett mentesítve lesznek a sokszor bosszantásig zaklató kéregetők szemtelenségétől. Az aggályoskodó kurátor ájtatos buzgósággal hallgatta e capacitátiót, mélyen meghajolva válaszolá: ha ez igy áll nt. visitator urak, akkor én szívesen adok 5 — 600 évi jövedelmemből nem egy, de 2 frtot is, s velem együtt a többi hasonló sorsú felebarátok; nem, csakugyan nem anynyit visznek el házamtól külömbféle cím alatt a kéregetők, hanem kérem alássan, a szegény napszámosoktól csakugyan bajos lesz, úgymond, a 20 krokat beszedni, mivel ezeknek keresetöket a napi élelem teljesen felemészti, s a házanként járó kéregetők sem zaklatták őket, s ha némelyik bevetődött is olykor-olykor hozzájok, egy pár kr. vagy 2 cső tengerivel lerovták keresztyéni kötelességöket, s ezt könyebben tehették, mint egyszerre adó gyanánt 20 krt fizetni, bizony elég lett volna azokon 5, vagy a tehetössebben 10 krt húzni, ezt csak szivesebben adták volna önként, s behajtásával nem lett volna annyi baj, mint igy ! Nyelvem hegyén volt, de nem merészeltem vigasztalásul kimondani, hogy jövőre már e nagy rovatos pénztári tabellákat sem hordozzák maguk-730 kai a visitatorok, hanem az egyházak két vagy három rovatba foglaltan törlesztendik évi járulékaikat, az egyházkerületi, megyei szükségletek és a közalapot illetve, mely utóbbinak egy része még vissza is térülhet. Nem volt bátorságom ezzel biztatni a különben is már teljesen megnyugtatott gondnokot és társait, hanem igen: kimondtam később magunk között ez óhajtásomat, örömmel teszem közzé most, miután úttörőül Szentpétery bátyánk elé állt, anynyit téve hozzá: hogy még a j.-könyvek sajtói költségeit s a főiskolai segélyezéseket is a rovatok közül törleném, s fedeztetném azt inkább a lélek után kivetett s gyűjtött összegből:! Igy és ez uton vélem én a domestika szervezését üdvös intézménynek, s alkotását kedvező sikerrel eszközölhetőnek, ugyanazért 3-or és 10-er is önzetlen szivből fakadt érzelemmel fogadom a közjó érdekében ^a közalap függőben maradt kérdéséhez" szólott öreg bajtárs sziveinkhez szóló, tiszta jó akaratot tanúsító, a nép életét, gondolkozását közelről ismerő, s igy tapasztalat, s igaz meggyőződésből eredt javaslatát. Vajha az ezen ügy elintézésére hivatottak szivében is visszhangra találna, s osztakoznának e reflexióban, kiválasztván mint legjobbat a többek közül!!! engedje a gondviselés, hogy ugy legyen ! kivánja : Végvidéki. ISKOLAÜGY. Arany-ünnepély {Nagy-Körösön.) Arany Jánosnak, a dicső emlékű tanárnak egykori hálás SZÍVŰ tanítványai Laukó Károly, kecskeméti evang. lelkész és Zombory László ugyancsak kecskeméti városi főügyész, mint volt tanítványok, kezdeményezése folytán a mult vasárnap (jun. 3.) kegyeletes emlékünnepélyt, illetve a lehetőségig zártkörű baráti összejövetelt tartottak Nagy-Kőrösön. Ez összejövetel történeti előzményeül és tulajdonképeni céljának előleges jelzése végett meg kell említenünk, hogy a fönt megnevezettek még a mult őszszel (1882. okt. 24.) mindjárt a megrendítő haláleset után egy f'ólhivdst bocsátottak ki Arany Jánosnak a nagykőrösi ref. főgymnáziumban kilenc évi (1851/2—1859/60) tanárkodása alatt volt tanítványaihoz egy az imádásig szeretett egykori tanárnak emlékére a nagy-körösi fögymnáziumnál létesítendő ösztön díja lap it v ány érdekében, azon utómegjegyzéssel, hogy az 1883. május 31-ig a nagykőrösi főgymn. igazgatóságához a tervezett alapítványra befolyandó összeg, mint ösztöndijalap feletti tanácskozás és intézkedés végett a kitűzött határidő utáni leg-PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP.