Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-06-03 / 22. szám

tozatnak, a missiói bizottság elnökének Fördős Lajosnak betegsége miatt a kivánt jelentés nem tétethetett meg; e hiányon való segités céljából Fördős helyébe elnökül Ballagi Mór és Koncz Imre neveztettek ki, s a teendő jelentés tételével ők bizattak meg, a tagok közé pedig még Szőts Farkas kineveztetett; az esperesek pedig meg bizattak, hogy a nyűg- és gyámintézetekről szóló s a konvent által kivánt adatokat mielőbb az elnökséghez küldjék be. A 93-ik pont értelmében az országos egyházi közalap központi végrehajtó ötös bizottságába kerületünk részéről rendes tagul Gr. Lónyay Menyhért, póttagul Filó Lajos választattak. A 74. és 75. pontokra nézve esperesek utasitatnak, hogy az országos nyugdíjintézet kedvezményeiben nem részesülő tanítóknak, ugy szinte a tűzkár ellen történt biztosításokról szóló adatoknak beküldésére. A 76. 77. 81. pont a. hozott határozatoknak elég tétetett. A 82. pontot illetőleg utásitatnak az esperesek az illétéktelen keresztelési eseteknek felterjesztésére, valamint a tanügyi bizottsághoz szükségelt adatoknak megküldésére. Ezek után az egyes egyházmegyéknek nem nagy számmál volt ügyeire és az egyesek kérvényeire került a sor. Az egyházmegyék részéről majd nem altalános a panasz, hogy a kathol. lelkészek, a vallásfelekezetközi országos törvényeken hol egy, hol más uton ütnek rést, majd illetéktelen keresztelés, temetés, majd szabályellenes hirdetés, esketés altal A j. könyvek elő is sorolják a külömböző sérelmi eseteket. Utasitattak esperes urak, hogy minden egyes esetről a kellő okmányokkal, bizonyítványokkal felszerelten tegyenek jelentést a püspöki hivatalhoz, innen pedig terjesztessenek fel azok a ministeriumhoz. — Az alsó baranyai és k. somogyi e. megyék felkérték a kerületet, hogy ez hasson oda, miszerint az országos közalapba fizetendő minimalis összeg 20 kr. helyett 10 s illetve 5 krban állapitassék meg. Mint későn érkezett kérelmek figyelembe nem vétethettek. A szabadkai egyesült protest. egyháznak a református ága a kecskeméti e. megyébe kebeleztstett be (az evangelikus ág Szegedhez van kapcsolva,) és Szilady Áron halasi lelkész kéretett fel, hogy vegye gondjai alá ezen alakuló uj egyházat, és az oda rendelt h. lelkészszel együtt működjék ennek felviragoztatasan Szilady ezt meg is igérte, habár ez által az ő ekklézsiája jó nagy területre fog kinyúlni; az egyik filiája, a szintén í-ok bajjal küzködő Szánk, mely a mult évben bízatott reá, Halastól észak felé esik mintegy 6, Szabadka pedig délre vagy 10 mértföldnyire. Örömmel vette a közgyűlés tudomásul, hogy Szabadka városa ezen uj protest. egyház részére 20 lánc földet ajándékozott. A kecskeméti e. megye azon bizottság jelentését terjeszti fel, mely a mult évben a ker. gyűlés által a kecskeméti egyház és iskola pénzügyi viszonyainak átvizsgálásara küldetett ki. Ezen jelentés s a hozzá kapcsolt nagy halmaz okmány tüzetes áttanulmányozásába a közgyűlés nem bocsátkozott, hanem a jövő évi ker. gyűlés elé jelentéstétel végett kiadta egy bizottságnak, mely bizottságba kineveztettek Baksay, Balogh Imre és Csikay Imre. Annyi azonban eleve is látható az e. megye jelentéséből, hogy a kecskeméti egyház pénzügyei az egyháztanács és gondnok erélyes fellépése folytán teljesen megjavultak, s nemcsak hogy helyreállt a pénzügyi egyensúly, de mind az egyház mind az iskola pénztáraban felesleg van. A gyűlés kezdetén aggódva néztek a gyűlésitagok a pesti e. megyének az országos közalap kezelése ügyében hozott ismeretes indítványa elé. Erősen fel voltak fegyverkezve ugy a központi egységes, mint a megosztott kezelés harcosai. De a vihar szerencsésen elvonult. Gr. Lónyay derült hangulatot keltőleg mutatott rá azon ellentétre, mely a pesti e. megyének a konvent meghasonlásaról szóló passzusa, és másfelől a konventi j. könyvnek »egyetértést« ,közhelyeslést* emlegető szavai között van.... legalább látszólag, — s a végzés lőn, hogy az ezen indítvány felett való érdemleges határozat hozatala a konventre tartozik, itt pedig azon indítvány csak tudomásul vétetik. A tolnai e. megyéhez Varasdi Lajos tolnamegyei kir. tanfelügyelő folyamodott, hogy őt, mint aki a theologiat Pesten végezte, a lelkészi vizsgákat letette, ezután több évig részint mint segéd, részint helyettes lelkész szolgait, s a ki tanfelügyelősége alatt is előbb Ercsiben, később Szegszárdon lelkészi teendőket végzett és végez, kebeleztessék be a tolnai e. megyei ref. papi testületbe. A nevezeti megye ezen kérelmet teljesitette, a kerület pedig ezen intézkedést örömmel vette tudomásul. A solti e. megyéhez tartozó Aporlca községnek felfolyamodása ügyében akként intézkedett, hogy a papi díj levél ezen kifejezése „szemes buza4

hagyassék meg tovabbra is, a solti megye ,megrostalt tiszta buza* kifejezése ellenében, s űzessenek a hívek úgy, mint eddig. Egy korábbi végzés értelmében elrendeltetett a kerület és isko'a pénzeinek bővebb jövedelmeztetése, s ehhez képest az elnökök s Szilágyi S. e. ker. ügyész feljogosittattak, hogy a kevésbé jövedelmező tőkepénzeken s értékpapirokon a jogi és gazdasagi bizottságok helybenhagyásával házakat vagy földbirtokokat vásároljanak. Az ügyész előterjesztett négy rendbeli földbirtokot — 80—120 ezer vételárban — megvásárlás végett, melyeknek akarmelyike hat-hét szaztólit bizton reménylhetőleg fog jövedelmezni. — Több végzendő és végzett theológus kérelme folytán elhataroztatott, hogy a f. év őszén rendenkivűl papi vizsgálat tartassék ; de egyszersmind kifejeztetett azon ohajtá-, hogy ha az egyetem, konvent közelebb a papivizsgak ügyét rendezendi, úgy intézkedjék, hogy vizsgálatokat csak e. ker. közgyűlések alkalmával lehessen tartani. Május 26-ikáu a törvényszéki ügyekben hozattak Ítéletek. Ezek között kissé tartósabb vitat előidéző s fájdalmas közhangulatot keltő ügy csak egy volt, a n.harsányi, a melyben a nem szabályos eljárás miatt uj vizsgálóbizottság kiküldetése rendeltetett. A nyolc napi folytonos, részint bizottsági, részint nyilvános ülések végre máj. 26-án berekesztettek. Farkas József. KÜLFÖLD Az ó-katholicismus Németországban. (Folytatás.) Térjünk vissza a dolgok tört. lefolyására. Hogy mi történt a zsinat után Németországben, arra ujabbkori egyháztörténetünk felel. A német püspökök Rómába indultak azon állítólagos kijelentéssel, hogy uj hitcikk alkotása lehetetlen; ott az előttök előterjesztett dogma ellen tiltakoznak, kimutatván, hogy az írásban semmi nyoma, a hagyománynak ellentmond, s veszélyes az egyház s az államra nézve ; ellene szavaznak s protestátióval hagyják el azon zsinatot, melyen a tanácskozás legkisebb szabadsága is hiányzott. Hogyan tértek vissza? Azon elhatározással papjaik s lai-