Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-05-20 / 20. szám

gokban, melyek a hit s erkölcsiségre vonatkoznak, hanem azokban is, melyek az egyházfegyelmet s kormányzást illetik ; vagy hogy a pápa e legfőbb hatalomnak csak főrészeit — potiores partes, — nem pedig teljét birja, s hogy e hatalma nem közvetlen valamennyi pásztor és hivő felett, az legyen átkozott. „Hogy az egyet, püspökség ez értelmezése, N.-Gergely pápa bírálata alá esik, ki »az egyház egyet, püspöke* cimét, mint keresztyéntelent, elitélte, legkisebbé sem zavarja a római jezsuita rendszert. A harmadik nagy nyereség a politikai téren van. Soha még egy egyet, zsinat hitcikkei közé föl nem vette a politikai hatóság függését a pápától, s igy a kormányok a pápák követeléseit ignorálhatták, mivel a legszigorúbb hitű kath. sem volt akadályozva lelkiismeretében, megadni azt a császárnak, a mi a császáré. A vatikánum óta a róm. kath.-ra nézve nincs politikai hatóság, mely a pápasaggal szemben önálló isteni intézmény volna. A Syllabus oly állításokat mondott ki, melyek a culturnépek jogérzetével, s minden bárminő kormányformával is biró államjogi miveltségével határozott szakítást tartalmaznak. A róm. katholicismus az alkotmanyos allaméletben kevés örömet talál. Az „ex cathedra4

tanitó pápa csalhatatlaságainak értelmezésével csalhatatlanok természetesen előbbi pápák kathedraszószatai is; VIII-ik Bonifác »Unam sanctam« bullája is, melyben áll: „illő, hogy az egyik kard a másik alatt álljon, tehát a világi hatalom a szelleminek alá legyen vetve,« és: „kijelentjük, hogy minden emberi felsőségnek üdvéhez feltétlenül szükéges a róm. pontifexnek alávetni magát.4 Ha oly értelmezés megállhatna, mondá Dupanloup orleansi püspök a tervezett dogmáról adott feleletében, akkor a pápa biráskodhatik a világi hatalom felett, királyokat tehetne le, s az eretnekség elleni kényszereljárást kénye-kedve szerint szabályozhatná. És az opponáló osztrák s német püspökök ki is jelentették, 1870. apr. 10 én, hogy az egész kath. tan az állam s az egyház közötti viszonyról lényeges változáson megy át a pápai csalhatatlanság értelmezése által. Tán nevetünk az uj dogmán, főleg oly értelmezésén; de »caveant consules !* Komoly e kérdés, váljon p. o. az inquisitió tartozik-e továbbra is „a róm. kath. egyház rendezetéhez4

, vagy „a gyűlölet s megvetésnek áldozatul adása4

stb. Csodalatra méltó különben azon rövidlátás, mintha a vatikáni dogma nem vonta volna meg azon veszélyes következményeket, melyekről kezdetben oly nagyon tartottunk. Mintha ez oly könnyen történhetnék meg 10 vagy 12 év alatt! Várni kell, a mit a pápák s jezsuiták meg is tesznek, mig a papok s laikusok egy generatiója ez uj dogmával gyermekségtől kezdve jól lakik, s akkor nézzük a róm. népek állását evang. felsőségeik s polgártársaik irányában, akkor tudakozódjunk a vatik. dogma gyümölcsei iránt! (Folyt, köv.) IRODALOMDebrecenben, a város könyvnyomdájában megjelent : Emlékbeszéd, melyet a debreceni h. h. főiskola által Arany János emlékezetére 1882. nov. 25-én a főiskola oratóriumában tartott emlékünnepélyen elmondott Géresi Kálmán, főiskolai tanár, 20 lapra terjedő különnyomat a tiszántúli ref. tanáregylet évkönyvéből. Erőteljes vonasokkal vázolt élethű képe a nagy költőnek. Sokoldalú ismeret, különösen a remek tárgynak részletekbe menő ismerete nyilatkozik minden sorában. Arany, a költő és Arany, az ember, egyaránt kitűnő jellemzését adja e beszéd essay alakban. Csak egy hónappal mondatván el a költő halála után, a fájdalom még friss, a seb még sajgó, melyet a lélekrázó halálhír mindnyájunk keblén ütött; de, a mint szerzőnk mondja, valami elnyomhatatlan büszkeség töri keresztül a gyászt és e gyászon át mintha az örökkévaló dicsőség fényébe pillantanánk. Nemcsak azért, mert valódi lángelme, Istennek különös ajándéka elvesztését sirattuk nemcsak azért, mert a mi bánatunk tárgya, a magyar faj legtökéletesebb typusainak egyike volt, hanem azért is, mert ő valóban az emberi nagyság legfőbb attributumat egyesitette az igaz' ember magasztos erényeivel, ki mindenek fölébe helyezte nagy szivének azt a túláradó szeretetét, mely mintha csak kalauzul választotta volna az élet utain Popé ama szép szavait: „Fame, wealth and honour, what are you to love?4 A beregmegyei tanito-egylet első évkönyve. Szerkesztette Sárkány Gábor, munkácsi közs. isk. igazgatótanitó s az egylet ez időszerinti elnöke. A beregmegyei tanitó-egylet tulajodnát képező, 46 lapra terjedő füzet, mely ismerteti az egylet történetét megalapításától, 1871-től maig. Ezen egylet tagjai Beregmegyében működő községi és állami tanitók, összesen 70-en. Ezen hivatalos tanitóegyleten kivül, a ref. tanítóknak is van egyletük. Működésében egyedül az önképzést és művelődést tekinti főcélnak. Beregszászi és munkácsi járási körre van osztva, s közgyűléseit évenként felváltva Beregszászban, majd Munkácson tartja. A füzet felerészét, a tanfelügyelői jelentés képezi, melyből kiemeljük, hogy a beregi tankerületben létező 267 népoktatási tanintézet közül 70 ref. felekezeti, melyekben 5131 ref. és 67 ev. tanuló iskoláztatik. A lefolyt tanév alatt 3 uj iskola szerveztetett, melyek közt van a nagy-dobronyi ref. népiskola. 10 újonnan épitett iskolaház közül kettő, u. m. a beregszászi és a nagymustályi, ref. felekezeti intézet. A zágrábi I. Ferenc József egyetem rektora és tanácsa beiktatásakor tartott beszédek (Govori receni prigodom instalacije rektora etc.) A lelépő rektor dr. Markovics Ferenc, a híres költő, az egyetemen a bölcsészet tanára, tartá a beszámoló beszédet a mult év eredményeiről, mely után az újonnan választott rektor, dr. Suka Bódog, a morál tanára a theologiai fakultáson, a „lelkiismeretről4

értekezett. Szintén beküldetett hozzánk a zágrábi egyetem tanrendje, melyből kiemeljük, hogy a magyar nyelvtant és irodalmat hetenként 3 óran dr. Bojnicic Iván adja elő, mint újonnan kinevezett rendkívüli tanár. O előtte csak tanitó gyanánt adta elő a magyar nyelvet Dianiska András zágrábi volt ev. lelkész, ki jelenleg batizfalvi ev. lelkipásztor. Fehéregyház és Árpád sírja cím alatt, Havas Sándor úrtól egy 42 lapnyi füzet jelent meg, mint lenyomat az Arch. Ért. 1882. évfolyamából. Mellékelve van hozzá O Buda és környékének kőnyomatú képe.