Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-05-20 / 20. szám
tegnap vett, hivatalos tudósításából sajnálattal értesültem az ezen gyűlésen való meg nem jelenhetéséről : nekem jutott a szerencse ezen t. e. k. k. tanácskozásait vezetni, s önöket üdvözölni. A közelmúltban Debrecenben tartott zsinatunkon hasonló helyettesítés kötelezettségében részesültem azokkal együtt, kiket a tisztelt egyházkerület képviseltetésével megbízott. Anyaszentegyházunk alkotmányának újra alakításában tehetségünk szerint közreműködtünk, meggyőződhettek a felől, miszerint fel nem adva általunk mindig gyakorolt és országos törvényeinken alapuló jogainkat, készséggel járultunk egy oly ujabb egyházi alkotmány alkotásához, mely a mai összeolvadott egy hazában, ref. anyaszentegyházunk közös jogait biztos alapra fektetni, törekedett azon hitben, hogy egyesült erővel és egyetertéssel felekezeti önállóságunkat inkább kifejteni tudjuk s védeni, ha kell, törvényeink által annyira biztositolt val'asegyenjoguság alapjan. Törekvésünket siker követte, királyunk eléggé meg nem hálálható alkotmányos érzületének ujabb bizonyítékául sietett legfelsőbb jóváhagyásúval szentesíteni felterjesztett egyházi törvényeinket. Ezen törvénynek az áltálunk ez ideig gyakorolt alkotmányos szervezetünkkel való összeillesztése leend közgyűlésünk teendőinek egyik lefőbbike. Felkérem azért ezen közgyűlés minden egyes tagját, miszerint tapasztalt higgadtságukkal működjenek közre ezen reánk nézve oly fontos, mondhatni életkérdésünk megoldásahoz, miután ezen törvény eddig gyakorolt törvényes jogainkat jövőre is biztosítja. Óvakodjunk feladni oly jogokat, melyeket országos törvényeink alapján a gyakorlat mindig fenntartott. A közgyűlés tartamára segédjegyzőknek Sándor János, Demeter Sámuel, Bedőházi János és Török István neveztetnek ki. Az inditvái yi, kérvényi, sérelmi stb. bizottságok kinevezése után a gyűlésnek a hat éves uj ciklusra választott képviselő-tagjai véglegesen igazoltatnak. Következett az esperesek és jegyzők fölesketése. Ket esperes u. m. Kelecsényi Károly a szebeni és Rákosi Lajos a marosi egyházmegye esperese eskettettek föl, azután a jegyzők Vass Tamás a marosi és Rákosi Lajos a szebeni egyházmegye jegyzőjévé. Bethlen Gábor gróf beadja Bonyha község kérvényét sajat papja ellen, kinek se világi élete, se viselt dolgai nem illenek paphoz s kéri a pap áthelyezését, minek el nem érése esetén a görög-keleti egyházba tér at. Világos, hogy ez az eloláhosodással járna, miért is kéri az ügy szigorú megvizsgálását. Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Miklósi József dézsi pap ellen a hatóság félrevezetése és az iskolának felekezetiből községivé lett átvaltoztatasa miatt fegyelmi kereset indíttatott s Miklósi szigorú reversalis alá helyeztetett. Titkár olvassa a beadványokat, melyek közül kiemelendő a dézsi egyházmegye indítványa, a népiskolai targyak egyszerűsítésére vonatkozólag. Teleki Miklós gróf főgondnok előrehaladt életkora miatt beadja lemondását, melyet a közgyűlés sajnálattal vesz tudomásul. A tanárvalasztásra kijelölő bizottságba a hátralevő két évre Vályi Pál helyére, 112 beadott szavazat közöl 59 szóval, Rákosi Lajos esperes választatott meg. A magyar reformált egyházi közalap állandó végrehajtó bizottságába egy rendes és egy póttag lett volna választandó, a mi azonban Nagy Péter indítványára a zsinati törvények életbelépéseig elmarad. A köz- és főtörvényszéki tagok meghagyatnak még egy évre Ezután Nagy Péter püspök előterjeszti altalanos figyelemmel kisért főpásztori jelentését a lefolyt évről. A születések és halálozások statisztikája kedvezőtlenebb volt, mint a megelőző évben; akkor a lelkek száma 2543-mal, az idén csak 812-vel növekedett. Méltatva emlékezik meg a vallás- és közokt. miniszternek leiratáról, melylyel a felekezetek lelkészképzése körébe a közegészségtannak, mint tantárgynak fölvétetésére adott buzdítást ; a nagyenyedi Bethlen-főiskola, mint egyházkerületünk theol. szemináriuma, már a f. isk. év második felére gondoskodni is sietett a közegészségtannak, a negyedik évi theol. kurzusban, jeles szakember által való tanításáról. A nép- és középiskolai tanulók száma az idén 1 százalék emelkedést mutat. A vallásváltoztatások számbeli eredménye szerint a felekezetünkhöz térteknek száma 122-vel haladja meg a kilépettek számát. — Az egyháztagok közös erejével történt építkezések, az ajándékozások, segélyezések adatai, az áldozásra készségnek, az egyházias buzgóságnak ékesszóló tanúi. Nemes céljainkat ismételten gyámolitották ő felségének, a királynak magán-adományai. — Szónoki lendülettel fejtegeti az egyetemes zsinat altal alkotott országos segélyalap céljait, különös tekintettel a ref. magyar nemzetiségi gyengébb pozíciók megmentésére; buzdit a zsinat törekvéseinek valósítása céljából a tehetségünk szerinti áldozatok meghozatalára. — Referál főpásztori látogatásairól ; végül fajdalommal emlékezik meg Valyi Pál esperes haláláról. Az állandó igazgatótanács évi jelentése a tagok közt kiosztatván, felolvasottnak tekintetik : átvizsgálásával, s a határozathozatalt kivánó mozzanatok előterjesztésével Hegedűs János, Kerekes József és Dézsi Farkas bízatnak meg. Parádi Kálmán tanügyi előadónak jelentéséből a következőket emeljük ki: Szászvároson a gymnazium ref. magyar eleme folyvást erősbödik. Dr. Antal László, Szász Béla, Jenei Viktor, Kolosvari Sándor jelentékeny iskolai célú alapítványokat tettek. Tanítóképzőn 23, lelkészképző intézetünk 16 végzettet bocsátott ki a lefolyt évben. Délután a kolosvári kollégium mathésis-természettani tanszékére történt meg a másnap megejtendő választás alá a kijelölés. A közgyűlés további tanácskozásainak legfőbb tárgyát az anyaország ref. egyházkerületekkel való unioiigye képezi, melyről jövő számunkban. KÜLFÖLD Az ó-katholicismus Németországban. (Folytatás.) Az előkészületek az ultramontan épület betetőzéséhez nem kerülték ki a szaktudósok figyelmét. Mig a 40-es évekig a kath. káték a pápai csalhatatlanság kérdésére nemmel feleltek, s ellentéte prot. ráfogásnak bélyegeztetett, addig az ujabbak már e kérdést is csűsztatjak be. Friedrich 1876-ban Mainzban oda nyilatkozott, hogy az 1845-ben, a mainzi s trieri ordinariatus jóváhagyásával szerkesztett, s a mainzi dioecésisban használt Krautheimer-féle káté azon kérdésre : Hisszük-e, hogy a pápa csalhatatlan, nemmel felel. E kátét Ketteler eltávolította, s egy csalhatatlanságival helyettesitette. Egyidejűleg fölmerülnek Franciaországban azon blasphemikus tudósítások, melyekre a haldokló Montalembert megjegyzé : »a