Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-01-14 / 2. szám

nak s maga Németország lesz kénytelen diplomatiai uton egyenesen a szent székhez fordulni, hogy Dossmann iizessék ki a Vatikánból, a melynek ajtajánál azlan nyakon csíphetik Umbertó király katonái. De hát ha erre sem adják ki? Vagy pedig talán az illető miniszterek azt a. csekély ügyet nem is tartják méltónak a jegyzékváltásra. Ha nem teszik s Dossmannak cselfogasaival sikerül bőrét a büntetéstől megmenteni, nagyon hihető, hogy az o példáját többen is fogják követni s úgy lassan-lassan majd csak oda jutunk, hogy a Vatikán az európai gonosztevők menhelye leencl. * Angliáról is szomorú hirt kell közölnünk. Rettentőn pusztit ott a részegeskedés. Közelebb Merseyben egy ismeretlen ifjú hullája találtatott, zsebében egy kis cédulaval : „ne keressétek ki vagyok, az ital ölt meg*. Az még aztán a legmegrenditőbb, hogy a mint az újságok közölték ez esetet, a liverpooli hatóság az ország minden részéből kétszáznál több levelet kapott kesergő szüléktől,. kiknek gyermekeik nyomtalanul eltűntek, kérve a hatósagot a személyleírás közlésére, hogy hátha az ő tiok volt. -X-X* Ennek tulajdonitható az is, hogy a korcsmák jobban latogattatnak, mint a templomok. November 26-án a kilburni (London egyik negyede) mértékletességi egylet felszámláltatta, hogy -hányan mentek templomba, hányan korcsmába. Az eredmény sajnálatra és szégyenletre méltó. Estve 6 órától 8 ig 25 istentiszteleti helyre ment 35 70 személy, 35 korcsmába pedig — ennyi van — 5591. * Pedig a világ minden részében próbálnák mar akadalyokat gördíteni a részegeskedés ellen. Dania egy nagyon eredeti s talan sikeres eszközzel is próbálja most azt a csomót megoldani. Ugyanis törvénynyé tette, hogy minden részegen talalt egyén kocsin szállíttatik hazat annak a kocsmárosnak vagy szatócsnak a kontójara, a ki annak az utolsó pohár liqueurt adta. A Renaissance után. Hetessy Viktor, lelkes i. IRODALOM. • V" "' • •• :—r »1 • ."'- ' . .1 fri .• • ;s Újvidékén, Pajevits A. nyomdajában megjelent: Kis kér, von Josef Koch, ev. Pfarrer. 66 lapra terjedő, 30 krajcáros füzet, melyben bacsmegyei Kiskér telepitese és későbbi fejlődése van előadva, különös tekintettel az ev. egyház és iskola történetére. Kiskér 1786-ban német lakosokkal népesittetett be. Nem áll tehát Czör- í nig azon allitása, hogy a kamara Kiskérre magyarokat | telepitett. Koch, részletesen ismerteti a község alapítását név szerint sorolva elő a 198 családfőt, ki Németországból ide telepedett A község története kivált az ujabb időkben igen érdekes. Szerző azonban, legutóbbi szabadságharcunk eseményeiről, az ,1848 és 1849-ki zavarokról,* a „revolutioról" több helyt visszataszító modorban nyilatkozik. Azt is jó volna megtanulnia, hogy nekünk nincs »császár -királyunk (Se. Majestát unser Kaiser- Köníg Franz Josef I.),* olyan l7

elséget a magyar közjog nem ismer, s olyas címet, hazafias és értelmes magyar ember nem használ. Hajnócy Sámuel, a kiskéri ev. lelkész, szabadságharcunkban való részvételéért kötél általi halálra Ítéltetett. „Die Revolution hat ihm's angethan* mondja a szerző. A hazafias lelkészen azonban az ítélet nem hajtatott végre, hanem 12 évi biirtönre valtoztattatott, de a honnan 1857-ben kegyelem utján kiszabadult. Azalatt az eklézsia, 1856-ban uj papot választott. Volt tehát egyszerre két, törvényesen választott papja Kiskérnek. így all a dolog, s nem ugy a mint Koch irja, hogy Hajnócy kiszabadulta után „még mindig a község törvényes papjának tekinté magát (55 1.);* mert Hajnócy csakugyan, jog és igazság szerint papja volt még mindig a gyülekezetnek, melyből elhurcolták. Erre vall az az egyezség is, melyet vele utóda Gross Gottlieb kötött, mely szerint éltefogytáig 300 frtnyi ajándékot fizetett neki, s ennek fejében Plajnócy lemondott a papságról. Koch ur jelen füzete, emiitett hiányaitól eltekintve, érdekes dolgozat, minőt érdemes volna minél több lelkésznek írni egyházáról. E füzet megismerteti velünk Kiskér minden viszonyait, s számos becses adalékkal szolgál Bácsmegye művelődéstörténetéhez. A Kertbeny Karoly által megkezdett de közbejött halala folytán befejezetlenül maradt »Magyarországi s Magyarorszagra vonatkozó külföldi német nyomtatványok* folytatólagos összeállításával a vallas- és közoktatásügyi ministerium Petrilc Géza könyvkereskedőt bizta meg. Petrik a könyvészet terén már régóta működik, sőt az ujabb magyar irodalomnak igen alapos összeállítása részben már meg is jelent tőle a magyarországi könyvkereskedők egyletének kiadásában, ugy hogy a Kertbeny által megkezdett nagyszabású, de elhibázott mű befejezésére, mely hivatva van irodalmunk egy részét a külfölddel is megismertetni, minden tekintetben alkalmas szakember. - . Imakönyv a magyar nép szamára. Irta Csécsi Miklós, makói ref. lelkész. Szebbnél szebb imák gyűjteménye, egyszerű, cicomazatlan irálylyal, mély vallasos érzettel irva. Amily kerek minden mondata, ép úgy kikerekedik, oly bevégzett egész, minden egyes ima. Ünnepi, köznapi és alkalmi imádságok olvashatók e könyvecskében, mindannyian zamatosan jó magyarsággal irva. Budapesten, Hornyánszkynal, a vallásos iratok terjesztő egylet kiadásaban látott napvilágot, s kötött példányának 25 kr. az ara.