Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-04-29 / 17. szám
zsinati törvények szellemének megfelelőleg, az egyházi hivatalnokok s presbyteriumok az egész kerületben minden zavar nélkül megválasztattak. Az egyházmegyei tisztviselők minden 10 évben tartandó restauratioja csak a felsőborsodi, alsózempléni és ungi egyházmegyékben vitetett keresztül, a többiek régi álláspontjukon maradtak. Az iskolák, egyházak viszonyairól s több aprólékos ügyekről adott jelentés után felhívta a püspök az egyh. kerületet, hogy Lovass Sámuel tornai esperes, ki ötven évi lelkészi jubileumát a mult hóban a Körtvélyesen tartott egyh. megyei gyűlés alkalmával ünnepelte meg, az egyházi téren szerzett számos érdemei méltánylásául ezen tény az egyházkerületi jegyzőkönyvben is megörökíttessék. A püspöki jelentés azon örvendetes tény felemlitésével záratott be, hogy néhai Jóny Tivadar felül emelkedve a felekezetiség korlátain, a sárospataki főiskolára 2000, a miskolci főgymnasiumra 12 ezer frtot hagyományozott. A püspöki jelentés befejezte után Bornemissza József m.-keresztesi, Kálniczky János legenye-mihályii lelkészek, mint elválasztott esperesek tették le a hivatalos esküt. Mielőtt az előirányzott ügyek targyalas alá vétettek volna, Fejes István s.-a.-újhelyi lelkész egy inditványt tett a gyűlés elé ; ez indítványnak az illetékes helyen való keresztülvitele egyházunk, különösebben iskoláink létkérdésévei a legszorosabban összefügg. A magyar protestántismus — úgymond — múltban s jelenben az allami érdekek megvédője s tovább fejlesztője volt, önerejére utalva, lelkes buzgóság, lángoló hazaszeretettel őrködött és küzdött a haza közérdekeiért: a szabadság és közművelődésért; mindezért nem várva, ném kérve az államtól semmi támogatást, békekötések és törvénycikkek által biztosított önkormányzati jogának sértetlen fenntartását kivánta. Most az állami törvényhozás figyelmen kivül hagyva az 1790/91. XXVI-ik t. cikke 5-ik pontját, oly intézkedéseket tőn, melyek a mellett, hogy autonómiánkat megtámadják, iskoláink létét is veszélyeztetik, feláldozva törvény-szentesitett jogainkat egy magasabb állami elvnek, tekintve a prot. egyh. múltjára, mely önerejéből mindig leghatalmasabb mérvben mozditá elő a közálladalom céljait, érdekeit; tekintve azon kívánalmakat, melyeket a középiskolai törvényjavaslat elénk szab, melyeknek teljesítése a legnagyobb áldozatkészség mellett sem lehetséges, melyek középiskoláink létét, fenntarthatasát kétségessé teszik, s igy a közművelődés annyi hatalmas tényezőit veszélyeztetik; indítványozza, hogy az 1848. évi XX. t. c. 3. § a szelleméből kifolyólag, mely szerint: „minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek altal fedeztessenek,* tétessenek oly intézkedések, illetve a convent tegye meg a szükséges és legcélszerűbb lépéseket, s erélyesen hasson közre arra nézve, hogy prot. egyházunknak a megváltozott viszonyokból folyó ama természetes és jogos kívánsága, mely a fennti törvény végrehajtását illeti, teljesíttessék és a méltányosság elve szerint intéztessék el. Ezen javaslat Makay D. pártoló felszólalása után egyhangúlag elfogadtatván, határozatba ment ennek a testvér egyházkerületek, valamint az ág. ev. egyházkerületek legközelebb tartandó gyűlései elé leendő terjesztése. A lelkészválasztás és lelkészek minősítéséről az egyházkerületi bizottság által kidolgozott javaslat, miután minden egyházmegye nem adott be róla véleményes jelentést, áttétetett az őszi kerületi gyűlésre, és igy a kerületi segéd lelkészek által szándékba vett, a reájok nézve méltánytalan és sérelmeseknek talált javaslati pontok megváltoztatása tárgyában benyújtandó kérvény beadattatása is elhalasztatott. Az egyházi törvény 187. §-a végrehajtásának érdekében intézkedés tétetett, megbízatván az esperesek, hogy az egyházak osztályozása, s az osztályok megállapításánál alkalmazott kulcs egy a püspöki hivatal által kiküldendő rovatos ívre bejegyeztetve, az őszi kerületi gyűlésre terjesztessék be. Elrendeltetett továbbá a kijelölő bizottság, s a fegyelmi ügyeket elintéző egyházi bíróság megválasztatása; s egyszersmind utasíttattak az egyházak presbyteriumai, hogy a jövő gyűlésre minden egyházmegyéből négy egyházi és négy világi egyházkerületi tanacsbiróra szavazatot adjanak be. A sárospataki főiskolára vonatkozó s az egyházmegyéhez megvitatás végett megküldött szabályrendelet az egyházmegyék által tett észrevételek figyelembe vételével elfogadtatott s azoknak a jövő tanévben leendő életbeléptetése határozatba ment, azon toldalékkal, hogy a szépészeti, műrégészeti, továbbá a természettani és term. rajzi muzeum kezelése s gyarapítására vonatkozó szabályzat készíttessék. A konventi hatátozat 24. számú pontja, mely az országos törvényhozás által megalkotott nép- és középiskolák tantervéről szól, tárgyaltatván, határozatba ment, hogy a népiskolákat illető tanterv kidolgozásával egy népiskolai, a középiskolákat illető tanterv elkészítésével az illető szakközegek bízatnak meg, melynek megalkotásánál a nép és középiskolákat tárgyazó törvényjavaslat követelményei figyelembe veendők. A gyűlés egyik legfontosabb targya az egyházi közalap mikénti kezelésének kérdése volt. A centralisátio és decentralisatio elve felett oly szóharc indult meg, mely mindkét elv hátrányait és előnyeit élénk szinben tűntette elő. Hallottunk oly szépen átgondolt és oly hévvel előadott felszólalásokat, hogy a parlamenti szónokoknak is diszökre lett volna, igaz, hogy egynehány épen parlamenti szónok részéről történt. A konvent maga is látta, hogy e nagyfontosságú, de nagy nehézségekkel egybekötött eszme megoldásának kérdése felette kényes természetű. Maga nem merte a közalap elhelyezését az egyh. kerületek megkérdezése nélkül elintézni, s egyházkerületünk nem mert határozott véleményt adni. Szentpéteri megtámadta a merev centralisatio elvét, mint a mely egy szűkebb kör kezébe teszi le az összes egyházak sorsát, a mely talán nem is ismeri az egyes egyházak helyzetét, sorsát, s nem részesiti figyelmében, holott azoknak ép oly joguk van a közalaphoz, mint a megyének, kerületnek és konventnek; a közalap kezelését illetőleg javaslotta, hogy az arra befolyandó összeg 2 5 w /0 -át az egyházak, 2 5§ /°-át a megyék, 25%-át a kerületek és 25°/0 -ét a központi pénztár kezelje s a Gusztáv-Adolf-féle egylet mintajára mintegy fiókegyletek alapíttassanak; s mint a presbyteriumokat a felügyeletök alatt álló egyházi vagyonért felelősek, ugy ezen közalap kezelői, illetve igazgató választmányi tagjai is hasonló felelősség terhe alatt vezessék a közalap ügyeit. Hasonló szellemben nyilatkozott : Lükő Géza, Ragályi Gyula, Csider Károly. Ezek ellenében br. Vay Béla a centralisatio elvének keresztülvitele mellett szólalt fel, érvül említve fel: hogy a decentralisatio elve szétforgácsolja az erőt, s ha a közalap kicsinyes speciális érdekek előmozdítására
