Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-22 / 16. szám

többséget senki sem nyert; ennélfogva a legtöbb szavazatot kapott Gyöngyösi Sámuel tiszanánai, Édes Vince tiszatarjáni és Apostol József szirmai lelkészek között — mert e két utóbbi egyenlő szavazatot kapott — új választás rendeltetett el. A főjegyzői állásra nagy többséggel Makláry Károly tiszakeszii lelkész választatott meg. A zsinati törvények végrehajtása tárgyában teendő intézkedésekre kerülvén a sor, Bódogh Albert tanácsbiró azt a kérdést veti fel, hogy — a mennyiben más egyházmegyékben a tisztújítás kimondatott — megkivánja-e azt a törvény vagy sem ? Báró Vay Béla gondnok elmondja, hogy ezt a törvény sehol sem mondja ki, azért csak játéknak tekintené a lemondást, mely a fontos ügyektől csak az időt rabolná el. Édes Ábrahám tanácsbiró nem mond le, mert őt, mint a többi tisztviselőket és tanácsbirákat, a közbizalom helyezte oda, a hol van. Ha lemondanának is, újból megválasztanák. Pártolja br. Vay Béla véleményét. Futó Sámuel tanácsbiró a lemondás mellett hozott fel nyomós érveket. Tóth Dániel tanácsbiró nem olvasta a törvényből, hogy kivánná a tisztújítást, azonban, ha a közgyűlés ezt kimondana, ő lemond. Egyébiránt nyilatkozzanak a lelkészek. Mire Szalóczy Bertalan geszti lelkész ugy a maga, mint a körülte súttogó lelkészek nevében kimondja, hogy a tényleg szolgáló tisztikarral teljesen meg vannak elégedva s új választásba bocsátkozni egyátalaban nem óhajtanak. E vélemény általános helyesléssel fogadtatott. Tárgyalás alá vétetett a lelkészválasztási törvény tárgyában az egyházkerület által kiküldött bizottság szabályrendelet-tervezete, mely szerint : az egyházak a papi jövedelem arányában 4 osztályba soroztainak : Első osztáiyu egyházak azok, melyekben a lelkészi jövedelem az 1100 frtot meghaladja; második osztályú egyházak, melyekben a lelkész jövedelme 900 frttól 1100 ftig terjed ; harmadik osztályba soroztainak azon egyházak, melyekben a lelkészi jövedelem 700 frttól 900 forintig terjed; negyedik osztályt képezik azon egyházak, a melyekben a lelkészi jövedelem a 700 frtot nem haladja meg.—A tervezet csak a pályázók minositvényét határozza meg, de a lelkészeket nem osztályozza, azon indokolással, mert az a törvényen nem alapul. A minősítésre nézve ajánlja elfogadásra, hogy: 1. A negyedik osztályba sorozott egyház lelkészi állomására jogositva van pályázni minden lelkész és minden olyan segédlelkész, aki a lelkészképesitő vizsgát jó eredménynyel letette. 2. Harmadik osztályú egyház lelkészi állomására pályázhat minden lelkész, aki mint rendes lelkész már két évig hivataloskodott s ezen idő alatt erkölcsi tekintetben magát feddhetlenül viselte; továbbá minden oly segédlelkész, aki mind a két vizsgát kitűnő eredménynyel tette le, s aki már az első vizsga letételétől számítva 4 éven át mint segédlelkész működött és magát ez idő alatt feddhetlenül viselte. 3. Második osztályú egyház lelkészi állomására pályázhatik minden lelkész, a ki mint rendes lelkész 6 éven át működött s ez idő alatt magát erkölcsileg feddhetlenül viselte ; továbbá az oly rendes lelkészek, akik mint rendes lelkészek már 3 évig voltak alkalmazásban, s mindkét lelkészi vizsgáról kitűnő bizonyitványnyal birnak, vagy akik magasabb tudományos képzettségüknek irodalmi munkásság által jelét adták vagy egyházi közpályán sikerrel működtek, avagy az egyház gondozásában kitűnő sikert értek el, végre a segédlelkészek közül azok, akik mindkét vizsgájukat kitűnően tették le és ezenkívül legalább egy évig külföldi egyetemet látogattak, ha mint segédlelkészek már 5 évig működtek. 4. Első osztályba ! sorozott egyház lelkészi állomására pályázhatik minden lelkész, aki mint rendes lelkész már legalább 10 évig működött, ha ez idő alatt magát erkölcsileg feddhetlenül viselte; továbbá minden oly rendes lelkész, aki mindkét lelkészi vizsgáról kitűnő bizonyitványnyal bir s mint rendes lelkész legalább 5 évig szolgált; végre a theologiai tanárok, ha ily minőségökben legalább 5 évig hivataloskodtak. A gymnáziumi működő vallástanitók (katekheták) a rendes lelkészekkel egyenlő pályázati képességgel birnak, mig a lelkészi képesítéssel biró gymnáziumi tanárok a kitűnő segédlelkészekre megállapított minősitvény alá soroztainak. A felolvasott tervezetet a közgyűlés beható bírálat alá vette, s azt minden tekintetben helyesnek és célszerűnek találta. A segédlelkészek beterjesztett folyamodványa alapján azonban annyit mégis változtatott azon, hogy a pályázó segédlelkészek minősítésénél kimondotta, miszerint: a harmadik osztályú egyház lelkészi állomásra pályázhat olyan segédlelkész is, aki a két lelkészi vizsgát nem kitűnően tette ugyan le, de mint ilyen már 6. évig működött s magát ez idő alatt feddhetlenül viselte. Ezen határozatot az egyházmegyének azon sajátságos helyzete indokolja, hogy itt sok segédlelkész, 44 egyházban 18—20 van s igy nem ritka közöttök az idős káplán is, már pedig a törvény 187. §.-a határozottan rendeli, hogy a segédlelkészek szolgálati ideje is kellő figyelembe vétessék. Az egyházmegyei közgyűlések tartására vonatkozólag felvettetett azon kérdés, hogy miután ugy a sajtóban, mint egyes körökben panasz van amiatt, hogy a gyakran nagy áldozattal megtartott gyűlések az egyes egyházakat anyagilag nagyon megrongálják: fenntarthatók-e továbbra is a most szokásban levő vándorgyűlések, vagy pedig a gyűlések állandóan, az egyház megterheltet ése nélkül, egy helyen tartassanak ? Ezen kérdés, minden oldalról leendő megvilágítása s majdan javaslattétel végett öt-tagu bizottságra bízatott, melynek tagjaiul Lengyel Sámuel és Tóth Dániel elnöklete alatt, Édes Vince, Szalóczy Bertalan és Sólyom Gyula lelkészek meg választattak. Ugyanezen bizottságra bízatott a törvény 44. §-a értelmében a tanácskozási szabályok és ügyrend elkészítése is. Az egyházmegyei pénztárnoki állomás Édes Ábrahám lemondása folytán üresedésbe jővén, arra egyhangúlag Sólyom Qyida csabai lelkész választatott meg. A gyűlés második napján egyes egyházak ügyes bajos dolgai intéztetvén el, a gyűlés eloszlott. A felső-baranyai ref. e. megye közgyűlése. I. A felső-baranyai e, megye f hó 10., 11. és 12-ik napjain tartotta meg közgyűlését Siklóson Kovács Antal esperes és id. gr. Ráday Gedeon s.-gondnok urak elnöklete alatt. A gyűlés, esperes úr buzgó imája s egyházmegyei gondnok úrnak a jelen tanácskozás rendkivüli fontosságát érintő, s a szokatlan szép számmal megjelent tagokat szívélyesen üdvözlő szavaival megnyittatván, felolvastatott a szavazatbontó bizottságnak jelentése, mely után az újból megválasztott tisztviselők, névszerint : id. gr. Ráday Gedeon s.-gondnok, Ráski Mihály világi, Dányi Gábor, Hoffer Károly és Fábián Mihály egyházi tbirák korábbi esküjökre hivatkozással hivataluk hű és lelkiismeretes folytatására magukat felajánlották ; az először megválasztott tisztviselők pedig, névszerint : ifjú gr. Teleky Gyula világi, Baksay László egyházi tbirák és Ambrus József aljegyző, a hivatali es-