Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-15 / 15. szám

Zsilinszky módosításával terjesztette volna be, akkor a kisebbségi vélemény más hangot használt volna; igy azonban a kormány egy testimonium paupertatist állított ki ugy az allam fogalma iránt táplált érzékéről, mind arról, hogy mit tekintenek ők kormányzatnak, ezután hosszan és élesen korholja Pulszkyt és az egész mérsékelt ellenzéket, a miért ezen kérdésben a kormánynyal szavaznak. Eire ezután Somsich Pál vette át a szót és Hermán ellenében igazolta pártja eljárását. Mi — úgymond a többek között — főként csak a financiára a külpoli- | tikára vonatkozó elvi kérdésekben vagyunk kormány ellenesek ; de ha ily, mondhatnám házi, nevelési dolgoknál valami jót látunk a kormány részéről, hogy azt el ne fogadjuk, arra hivatást nem érzünk magunkban. Itt most arról beszélünk, hogy ifjainkat miként neveljük célszerűn ? A nevelés egyik extremuma a görögöknél volt, a kiknél az állam mindent confiskált, az egyént a polgárba felolvasztotta ; ott az egyén nem volt semmi, az állam minden. Másik vélemény az, hogy a nevelés nem az állam dolga, hanem a szülők kötelessége, az állam egyedüli joga az, hogy mikor valakit alkalmazni akar, megkérdezi, hogy mit tud. De van egy helyes közép ut is, melyet az előttünk lekvő törvényjavaslat választott. Nem konfiskálja ridegen az egész oktatási iigyet az állam részére; szabad concurrentiát enged a confessioknak, de még községeknek s egyeseknek is ; de fentartja magának a felügyeleti jogot, nehogy ezen szabadság szabadossággá, korlátlan valamivé váljék, mely jog csakugyan megillet egy államot, ha allam akar lenni, ha nem akar elporlódni atomjaira. Ezután kifejti, hogy az önkormányzattal biró testületeknek is, p. o. magának a parlamentnek vagy a régi vármegyéknek is a törvények altal kijelölt körökben kell s kellett mozganiok, s hogy ezen javaslat az 1791. XXVI-al sem ellenkezik, mert hisz e szerint is a protestánsok magasabb tanintézeteket csak a kormány hozzájárulásával, helybenhagyásával allithattak, már pedig a gymnásiumok, mióta 8 osztályuakká lettek, s bennók bölcsészet is taníttatik, fensőbb iskolák, akadémiák. HelfFy Ignácz szintén a Zsilinszky módositványát pártolja, s az elvbarátai részéről ezen módositvány ellen történt felszólalásokat' nagy meglepetéssel és őszinte fájdalommal hallotta, mert ő úgy tudja, hogy ma nincs állam Erópaban, mely a tanügy feletti ellenőrzés jogát magának fenn ne tartsa, s melyben meg ne legyen adva mindenütt a mód arra, hogy ezen ellenőrzési jogát tényleg gyakorolja. Itt a módositvány szerint akként van megállapítva a felügyeleti jog, hogy az a prot. autonomia lényegéhez legkevésbbé sem nyul, rendelkezézi jogot sem a kormánynak sem képviselőjének nem ad, és igy ahhoz egész nyugodt lelkiismerettel hozzájárul. Ezután még Tisza Kálmán szólalt fel és Hermán Ottóval szemben azokra a megjegyzésekre tett észrevételeket, melyeket Hermán a módositványok megállapítására összehívott közös értekezletre vonatkozólag felhozott. Ezután a ház nagy többsége általánosságban, majd lényegtelen módosításokkal részleteiben is elfogadta a Zsilinszky Mihály által módosított 22., 23. és 24-ik §§-at. Az uj 25-ik, vagyis az eredeti szövegben 23-iknak jel zett és a 26-ik, vagyis az eredeti szövegben 25-iknek jelzett §§-at a ház többsége a beadott módositványok mellőzésével változatlanul fogadta el A 27-ik § nál a ház elfogadta Rossival István azon enyhítő arányú módositványát, hogy az érettségi ismétlő vizsgalaton egy tárgyból visszautasított tanuló a vizsgálatot ezen egy tantárgyból három hó eltelte után még egyszer ismételheti. Az április 11-iki ülésben az eredeti szöveg szerint 27, most 28-ik Berzeviczynek ezen módosításával: ,Az igazgató és tanárok alkalmazásának eddigi módja ezen törvény altal érintetlenül hagyatik* elfogadtatott. A volt 28-ik Csiky K. indítványára, melyhez a közoktatási miniszter is hozzájárult, a következőleg módosíttatott, hogy azon tanarok, kik az eddigi gyakorlat szerint sem bírtak képesítési oklevéllel, de valamely nyilvános középiskolában három évig működtek, mint tanárok, a képesítési vizsga alól felmentetnek. A 29—31 §-ok csekély módosítással elfogadtattak; a 32. §. Csiky K. javaslata értelmében módosíttatott, és ehhez képest a tanárok száma a 8 osztályú gymnásiumban 12 helyett 10, hat osztályúnál 8 helyett 7, négy osztályúnál 6 helyett ötben állapitatott meg. BELFÖLD. A krassóvidéki ref. lelkészi kör figyelmébe. A tisztelt lelkészi kör jónak látta, e lapok 12. és 13. számában közzétett válaszában oly érveket s indokolást használni emlékiratának védelmezése céljábóli melyek a fennforgó kérdéseknél, a mellékkörülményeknek nem csak erős költői kiszínezései, hanem fajdalom 1 a jCalumniare audacter, e aliquid haeret^-féle elvnek követése folytán több téves állítást és hamis következtetéseket is foglalnak magukban. Mindig távol tartottam magamat oly ügyhöz és kérdéshez még csak hozzászólani is, melynek megítélésénél és elbírálásánál a vitatok, az elfogultság és szenvedélyesség terére léptek. De hogy ez alkalommal mégis felszólalok, igazság érzetemen kivül parancsolja a collegialis viszony és hivatali állásom ; miután a krassóvidéki lelkészi kör által oly nagymérvüleg kifogásolt gyakorlati theologiai tanárvalasztás minden előzményével együtt, közvetlen szemem előtt folyt le s épen nekem kellett, mint egyházkerületi jegyzőnek az egésznek menetét, még a jövő számára is a jegyzőkönyvekbe beigtatni. Nekem, saját egyéni felfogásomból kiindulva, ugyan alig lehet szavam ahhoz, hogy a tisztelt lelkészi kör olyan projektumokkal lépett fel emlékiratában ; mert én a véleményszabadságnak föltétlen híve és barátja vagyok ; csak egyet kívánok szem előtt tartatni, hogy a véleménynyilvánítás a jognak és igazságnak teréről soha ne térjen le, hanem mint bátor sas repüljön biztosan és határozottan az eszmék s elvek szabad terein ; ne tévelyedjen az elferditések és ráfogások alacsony regióiba, melyeknek durva rögei könnyen beszennyezhetik szárnyait s a magasból aláránthatják. Teljes szabadságával élt tehát a tisztelt lelkészi kör, midőn nézetét nyilvánította s emlékiratát közzétette, de az már nem helyeselhető, hogy a nemes vita közepette engedte magát elragadtatni s a több egyesekre