Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-03-25 / 12. szám

szükséges, de annyit mégis meg kell jegyeznem, hogy a felügyelet azon mértéke, melyet az állam a protestáns felekezeti iskolák irányában most elérni akar, a katholikus iskolákban megvan, nem volt tehát szükséges ez iránt intézkedni, annál is inkább, mert az alapok és alapítványok kérdése még tisztázva nincs. Attól tehát feltételezni a középiskolai ügy rendezését nagyon inopportunus volna, mit egyébiránt a t. képviselő ur maga is elismer. E kérdésre nézve azonban szabad legyen nekem annyit kinyilatkoztatni, a mennyit minden budgettárgyalás alkalmával mondottam, hogy ezen ügyet az ország s a katholikusok érdekében véglegesen csak uj törvény alkotása által lehet eldönteni. Hogy pedig én ezen kérdések tisztázását nem akadályozom, ezt legjobban tudják azon t. képviselő urak, a kik a 15-ik bizottságnak tagjai. Lukács Béla t. képviselő ur felszólalása folytán az erdélyi katholikus középiskolákra vonatkozólag azt mondhatom, hogy a kormány azok jogi természetét sohasem kontrovertálta, de tudvalévő dolog, hogy az állam azok irányában is gyakorolja a felügyeleti jogot. Ezek után kérem a t. házat, méltóztassék a külön vélemény és a határozati javaslatok mellőzésével a törvényjavaslatot elfogadni, hiszen ha az törvénynyé fog válni, akkor lesz idején elhatározni, kell-e s hol Erdélyben állami középiskolákat felállítani, vagy hol, mely mérvben kell a felekezeti iskolákat segélyezni, vagy hol volna célszerű polgári iskolákat felállítani. Hogy e törvényjavaslatnak hiányai s hé/.agai vannak, azt én igen jól tudom ; de ha én azokat betölteni akarnam, tudom, hogy e javaslatból sem ezen, sem a jövő, sem az utána jövő harmadik országgyűlés alatt törvény nem válnék. Végül Prónay Dezső b. élve zárszói jogával, tiltakozik a miniszter azon vádja ellen, minthá ő becsmérlőleg nyilatkozott volna a német kulturáról. Szóló csak azt helytelenítette, hogy a törvényjavaslat német chablonok után indul. Felhozta a miniszter, hogy Luther, a relormació bajnoka, Németországban született, és nem Tót-Prónán, sem nem szóló választókerületében. Igen örvend, hogy a miniszter ezen nagyszerű történeti tényt fölfedezte. Jól tudom — igy szól — hogy a reformációban a német szellem nagyszerű nyilvánulását kell látnunk, de azon reformációnak, a melynek Luther volt bajnoka, megvoltak a maga előzményei. Ott van Huss, Vikleff, és mások működése. A reformáció szelleme nyilvánult Svájcban és Francziaországban is, de nem speciálisán német szellemben. Lehet, hogy a reformáció, ugy, mint nálunk Magyarországon érvényesült, a német szellemnek volt műve. De különböztessünk. Az egyházi szervezetre nézve a magyarországi viszonyokat nem lehet párhuzamba helyezni a németországiakkal. Németországban a prot. egyház szervezete egészen más, mint Magyarországon. Ott a konzisztoriális rendszer uralkodik, és azon elv érvényesül „cuius regio, illius religio.® Ezen elv nálunk sohasem érvényesült és merem állítani, hogy ha nem is oly produktum, aminek mása nem volna a világon, de a magyarhoni prot. egyházi autonomia, mint ilyen, a magyar szellem produktuma, amely azt életbeléptette, és fenntartotta még a politikai téren is. A mi a törvényjavaslatot illeti, megjegyzi, hogy még ha helyeselné is a javaslat lényeges alapelveit — a, melyeket pedig el nem fogadhat, — már hiányos szerkezete miatt sem fogadhatná el azt. A törvényjavaslat be osztása minden rendszer nélküli. A fönnálló tanintézetek különféle jellege megkívánta volna, hogy a különféle tanintézetekről külön fejezetekben történjék intézkedés. Megkívánta volna ezt különösen a prot. iskolák jogi állása, de megkívánta volna a célszerűség is. Csak ez által lett volna a törvényjavaslat könnyen áttekinthető, beosztása tényleg fönnálló, törvényekben gyökerező viszonyokon alapuló természetes rendszer kifejezése, mintegy visszatükrözése a valóságnak, egy célszerű átmenet a jelenből a jövőbe. Természetesen álta'ános intézkedéseket egy külön fejezetben lehetett volna összefoglalni. Mig igy a törvényjavaslat igen sok szakaszánál kétes, vájjon annak szabványai az összes iskolák —- vagy azoknak egy ré szére — az államiakra-e, vagy a felekezetiekre is vonatkoznak ? Sok szakasznak első bekezdése a miniszter rendelkezése alatt álló iskolákra, a második bekezdése a felekezeti iskolákra vonatkozik, a, mi számtalan zavarra szolgáltathat okot. Például — igy folytatja — a 27-ilc szakasz i-ső pontja, ugy látszik, az összes iskolákra volna alkalmazandó ; a 2-ik és 3-ik pont csak az állami intézetekre vonatkozik. A 30-ik szakaszban egészen különböző szabványok vannak összefoglalva. Idézhetnék még több ilyen szakaszt is, de azt hiszem, a törvényjavaslat ezen szerkezeti hiányait még azok is el fogják ismerni, a kik a javaslat irányát inkább helyeslik, mint kárhoztatják De vannak a javaslatban olyan kétértelmű szakaszok is, ilyen különösen a 70-ik § is, a melyről nem tudom, hogy annak homályos szerkezete a pongyolaság, vagy szándékos kétértelműség rovására esik-e? Mind ezen hiányai a javaslatnak oly tetemesek, hogy még, ha annak tendenciáját nagyrészt helyeselné is valaki, a javaslatnak majdnem mindegyik szakaszához volna kénytelen módosítást benyújtani. En tehát oly törvényjavaslatot, melynek majdnem mindegyik szakaszát módosítani kívánnám, még általánosságban sem fogadhatok el. A benyújtott különvéleményre röviden annyit kivanok megjegyezni, hogy annak azon részéhez, mely a felekezeteknek, nevezetesen a protestánsoknak biztosított jogok föntartását követeli, teljesen hozzájárulok. Osztom azon nézetet is általában, hogy egységes középiskola létesítésére kellene törekednünk, de ezen iskola szervezetére nézve, különösen arra nézve, hogy abban a realisztikus vagy humanisztikus irány mennyiben legyen képviselve, a különvélemény és azt pártoló némely szónok álláspontját nem tekinthetem mindenben a magaménak és erre nézve nézeteim érvényesítésére való törekvésem teljes szabadságát kívánom magamnak fönntartani. Csak annyit jegyezek meg mar most is, hogy az egységes középiskola alatt nem érthetem az összes középiskolák teljes egyenlősítését. Miután pedig mind azt, amit állameszme, állami szellem, magyar államiság, magyar kultura érdekében, a tárgyalt törvényjavaslat elfogadása által elérni kívánnak, sokkal czélszerübben tartom elérhetőnek határozati javaslatom által, kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot mellőzni, határozati javaslatomat pedig elfogadni méltóztassék. * * Erre a törvényjavaslat általánosságban, fölállással, nagy többséggel elfogadtatott. Csupán a függetlenségi párt s a nemzetiségiek maradtak ülve, Elfogadtatván a javaslat, Hermán különvéleménye elesett s elvettettek szintén fölállással Prónay b. és Gull hat javaslatai is.