Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-03-04 / 9. szám

felső járás : váci, kosdi, vác-hartyáni, veresegyházi, szadai, fóthi, gödöllői, r.-palotai ; középjárás: pesti, ó.-budai, monori, gyömrői, h. györki, péceli, r.-csabai, pomázi, monostori, pócsmegyeri, tóthfalusi, kis-oroszi egyházak lelkészeiből és a pesti theologiai tanárokból, fennhagyatván azonban mindenik lelkésznek azon joga, hogy tetszése szerint azon járáshoz csatlakozhatik, melyhez csatlakozni leginkább óhajt. 6. §. Mindenik járási lelkipásztori egyesület, kebeléből egy elnököt és jegyzőt választ, évenként 2 vagy 3 izben összejövetelt tart, értekezletéről jegyzőkönyvet vezet, s azt az egyházmegyei lelkipásztori egyesület gyűlésére felterjeszti. 7. §. A járási értekezletek helyének, idejének meg- ; határozása, az összejövetelek anyagi oldalát érdeklő ügyek elintézése, a járási lelkipásztori egyesületek jogköréhez tartozik. 8. §. A járási lelkipásztori egyesületek kötelességei és tanácskozásának tárgyai következők lesznek: a) A szellemi téren való felytonos előhaladás a | prot. lelkész egyik feladata lévén, legalább is egy egyházi lapnak, vagy folyóiratnak járatására magokat a tagok kötelezik; s az egyházmegyei lelkipásztori egyesület altal kitűzött feladatokat, s egyes tagok által netalán felhozott tárgyakat megvitatják. b) Minthogy a prot. lelkész, erkölcsi tekintetben gyülekezetének tükre tartozik lenni: ennélfogva az egyesület tagjai, sz. hivatalukról netalán megfeledkező társaikat előforduló esetekben, testvéri szeretettel és szelídséggel figyelmeztetik és intik. c) A járási lelkipásztori egyesület tagjai kötelezik magokat, a komjáti kánon 3. fejezet, 44. kánona jelen idő és körülmények szerinti szem előtt tartására. d) A hívek vallásossága s egyháziassága, nagy mértékben a vallásos nevelés és oktatastól függvén : ennélfogva az egyesület tagjai köteleztetnek a gyermekeknövelésére és oktatására különös gondot fordítani. e) Nemkülönben a conürmandusok oktatását, az iskolatanitók mellőzésével személyesen végezni. E végre a legjobb kézi és vezérkönyveket egymással megismertetik, a vallástanítás módszeréről tanácskoznak; általában a népnevelés és oktatás feletti felügyelés felől eszméket cserélnek. f) Az igehirdetés segédeszközeiül szolgáló müveknek egymassali megismertetése s közlése. g) A gyakorlati lelkészet körébe vágó nevezetesebb tárgyaknak megvitatása, u. m.: mikép kell a gyülekezetre felügyelni ? mikép kell azt helyesen kormányozni ? mikép kell a hallgatókkal különböző lelki állapo' tukban bánni ? mennyiben lehetséges, és mikép kell az egyházi fegyelmet gyakorolni ? h) Szintén nevezetes tárgyát képezi a járási lelki pásztori egyesület értekezleteinek, az egyházak, valamint az egyházmegye emberbaráti és jotékony intézetei anyagi emeléséről való tanácskozás. i) Végre az egyesület tagjai azon legyenek, hogy köztük a szívélyes és bizodalmas viszony és testületi szellem fenntartassék s élesztessék. III. Az egyházmegyei lelkipásztori egyesület szerkezete s teendői. - 9. §. Az egyházmegyei lelkipásztori egyesület, a járási lelkipásztor-egyesületek összes tagjaiból áll; kebeléből elnököt és jegyzőt választ ; évenként egyszer az egyh. megyei gyűlést megelőző napon értekezletet tart. 10. §. Tanácskozmányának tárgyai: 1. A járási lelkipásztori egyesület jegyzőkönyveiben foglalt tárgyak feletti tanácskozás. 2. A lelkipásztorság körébe vágó minden tárgyak és indítványok feletti eszmecsere és vita, és végre 3. a járási lelkipásztori egyesületeknek a szükséghez képest megvitatás végett feladványok kitűzése. Minden változtatás nélkül közöltem ez alapszabályokat, melyeken az egyes egyházmegyék helyi és másnemű viszonyaihoz s az uj egyházi törvényekhez képest különben is módosítani, bőviteni vagy egyszerűsíteni kell. Én részemről még rövidebb alapszabálylyal is beérném, mert elvégre a legjobb, legterjedelmesebb szabályzat is csak irott malaszt, ha az intézőférfiakban s a lelkészi körök tagjaiban nincs meg a kellő ügybuzgóság és munkaszeretet. E bajon nem segit a legügyesebben szerkesztett alapszabályzat sem, mig ha akarat s egy kis lelkesedés van a főkben és tagokban, minden irott szabályzat nélkül is elérhető a kívánt eredmény. Mindamellett, hogy a lelkészi körök munkássága a kellő irányban és mérvben megindulhasson, bizonyos programmra, irányt jelölő alapszabályokra mégis szükség lesz, s azért voltam bátor e szabályzatot közzétenni s leli cesztarsaim becses figy elmébe ajánlani. Egyúttal — már ha az ismétlés hibájába esem is, nem bánom — legyen szabad megújítanom múltkor tett azon másik indítványomat, illetőleg tiszteletteljes kérésemet: >;

>

Ha előbb nem, a tavaszi egyh. megyei közgyűlések alkalmával indítsanak a hivatottabb lelkésztársak e fontos ügyben élénk mozgalmat s egyszersmind tegyenek konkrét indítványt is az iránt, hogy az egyházmegye kisebb körökre osztatván fel, e kisebb körök mielőbb megalakuljanak, s évenként legalább kétszer, a megyei összes körök pedig évente egyszer értekezleteket tartsanak/ Lévay Lajos.