Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-25 / 8. szám

A gazdaságtanban : a vegytan és physika ismerete különösen e két tárgy azon alrészeiben való jártasság, melyek itt inkább alkalmazhatók. Az állat- és növényélettannak, továbbá a talaj geologiai szerkezetének és vegyi alkatrészeinek ismerete. A tulajdonképi földmivelés, konyhakertészet és díszkertészet főelveiben jártasság és ügyesség az itt használt eszközökkel való bánásmódban stb. A testgyakorlatban megkívántatik, hogy a jelölt ismerje az emberi test alkotását, különösen a csontok, izületek, csuklók és izmok szerkezetét tekintettel a gymnastikai gyakorlatokra ; maga is legyen ügyes a testgyakorlatokban, tudja azokat rendszeresen vezetni tekintettel a nemre és korra, és ismerje az alkalmazandó elővigyázati eszközöket. A képesítési okmányok az előtt bizonyos díjért (pl. a főtanitói 10 írt, a segédtanítói 5 frt) adattak ki, ma ingyen szolgáltattatnak ki. A törvény pénzbirsággal s fogsággal bünteti azokat, kik képesítési okmány nélkül tanitnak; a birság 25 — 50, majd 50—100 frtig terjed és 8 —14 napi fogság. Ismételt esetben a fogság 1 havi, vagy egész évi is lehet. A ki pedig képesittetése határain kiviil eső tárgyakat tanit, arra e büntetések fele alkalmazandó. Az iskolákra való felügyeletet a törvény a belügyminiszter főfelügyelete alatt: tartományi, kerületi és arrondissement (járási) iskolafelügyelőkre bizza. Az egész ország fel van osztva három fő tanfeliigyelőségre. Az elsőbe tartozik : Noord-Brabant, Gelderland és Limburg ; a másodikba : Dél- és Észak-Holland, Zeeland és Utrecht; a harmadikba: Friesland, Overijssel, Gröningen és Drenthe. Azután fel van osztva az ország 25 districtusra s 94 arrondissementra, mindegyiknek élén egy-egy tanfelügyelő s még ezek mellett meg vannak a helyi iskolaszékek is a polgármester s a község tanácsának tagjaiból. Ezeknek kötelessége a község minden iskoláját évenként legalább kétszer meglátogatni, gondoskodni, hogy az iskolai törvények pontosan megtartassanak ; vezessenek naplót úgy a tanító egyéniségéről, eljárásáról, mint a tanítványok számáról és az oktatás állapotáról. Minden év márc. i-én tegyenek jelentést az arrondissement tanfelügyelőjének. Ez az illető arrondissement határain belül tartozik lakni s a járásába tartozó állami és felekezeti iskolákra ügyel fel, azokat évenként többször meglátogatja, valamint a tanító képezdéket, a minf

a leckéket és negyedévenként jelentést tesz a kerületi tanfelügyelőnek. A kormány évenként bizonyos összeget bocsát rendelkezésére, melyből a tanítók számára állítandó könyvtár költségeit fedezi. A kerületi tanfelügyelőknek kötelessége úgy az iskolákat látogatni, mint a járási felügyelőkkel, helyi tanügyi bizottságokkal és községi elöljárósággal irás- és szóbeli érintkezés állal folytonosan evidentiában tartani az iskolaügy állapotát. Évenként meglátogatja egyszer a kerületébe tartozó iskolákat; negyedévenként gyűlésre hivja össze a kerületben levő járási felügyelőket; évi jelentését a főfelügyelőnek terjeszti be. Mindnyájok felett áll a három tartományi főfelügyelő mindeniknél kiterjedtebb jogokkal. Mindezek a kormány által neveztetnek ki mindég csak 6 évre, ennek leteltével azonban újra megerősíttethetnek. Már egészen a törvénykönyv utolsó lapjait forgatjuk, közben csak átlapozva azokat, melyek aprólékos, mondhatnám magán háztartási dolgokkal foglalkoznak, és még sehol nem volt egyetlen szó sem a tankötelezettségtől. Feltűnő jelenség 1 mikor úgy a német, mint a magyar törvényhozásnak ez egyik legelső követelménye. E dolog egészen a szülők szabad tetszésére van bizva. Mikor az 1857-iki iskolai törvény javításáról volt szó, a »Nederlandsche schoolverbond« (n. alföldi iskolai szövetkezet) egy javaslatot nyújtott be az általános tankötelezettségre vonatkozólag, a mely szerint minden gyermek köteles volna a hatodik évétől , 13-dik évéig a rendes iskolakba járni s 13—16 ig ismétlő iskolákba azok, kik a közép és felső oktatásban nem részesülnek. E javaslatot az antirevolutionairek „decretum horribilec

<

nek nevezték, mely a Krisztusban nyert szabadságot megköti.* Nevezték ezt annak azért, mert mindenütt az állam állítván iskolát, majd oda kényszeritendi a tankötelezettség kimondásával a gyermekeket ; az állami iskola pedig atheista vagy legalább nem krisztusi keresztyén. »Olyan nemzedéket nyernénk onnét, mondja Dr. Kuyper, melyben a legnemesebb életerő, a lelkiismeret ereje, lenne megbénítva.* A törvény hát nem is tesz semminemű kényszerítő intézkedést, csak ennyit tesz e dologban, hogy minden év febr. elseje előtt küldjék be mind az allami, mind a felekezeti iskolák igazgatói a polgármesternek és a tanácsnak azoknak a 6 éven felüli és 12 éven aluli gyermekek névsorát, kik azon év jan. 1. mint tanulók hozzájuk jártak ; ugyanezt tegyék a házi tanítók is. A község elöljárósága meg készítse el az azon év jan. i-én a községben levő 6—12 éves gyermekek névsorát. Azután hasonlítsák össze a kettőt és azoknak neveit, kiket az első névsorban nem találtak meg, írják ki s még márc. i-e előtt tegyék nyilvánossá. Az ig)' kiírtaknak szülői vagy gyámjai, kivéve az orvosi segélyt, a község részéről semminemű segélyben nem részesülhetnek, ha csak be nem bizonyítják, hogy gyermekük alaptalanul került a névsorba. „Nyilvános dicséret vagy jutalomosztás által is elő lehet mozditni az iskola hű látogatását.8

Be nem oltott gyermekek nem vétethetnek fel. Az oltás orvosi bizonyitványnyal igazolandó a beiratásnál. Nagyon jellemző a holland szabadságszeretetére, hogy ha az idő folyamán meg is tud alkudni azzal, hogy az állam rendelkezzék iskolái felett, de már azt a hatalmat nem adja meg neki, hogy egyéni jogai felett kényszeritőleg parancsoljon. *Ex nvgue leonem«, ebből azt a népet, mely politikai s lelkiismereti szabadságáért ma is képes volna újra 80 évig háborút viselni. Es hogy ez itt ismertetett uj törvény épen azért nem lesz