Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-24 / 52. szám

KÖNYVISMERTETÉS. Nyilatkozat. Komjáti Gedeon úrnak e becses lapok 46. sz.-ban »A n.-kállói ev. ref. egyház története« c. szerény dolgozatom jóakaratú s beható ismertetéseért szívesen mondok köszönetet. A n.-kállói ev. ref. lelkészi állomás javadalmazásáról megejtett szamadására nézve azonban, nehogy az olvasó készpénznek vegye az ő általa felmutatott számadásokat (1500—2000 frt), mivel én magam két év alatt sem látok ily szép összeget conventióm után, még ugy sem, ha fát, rozsot stb. felszámítok is : kinyilatkoztatom, hogy : 1. az a 91 kat. hold föld csak volt a határrendezés előtt az én számomra 1875-ik évben kiállított dijlevélben, mint ezt művecském 185. lapján jeleztem is ; de az 1878-ban megejtett határrendezéskor meglehetősen leapadt az, mint ilyenkor szokás (remanencia, utakra stb.), apadt több, mint 10 kat. holddal; 2. miután én a n.-kállói allami főreáltanodában, a vallástani tárgyakat, a ref. növendékek által adott, méltán csekélységnek mondható 30—40 írtért, a prot. növendékeknek tanítani kénytelen vagyok hetenként 7 órán, tehát tőlem telhető buzgalom s lelkiismeretességgel végzett lelkészi teendőmön kivül, az egyetemes ref. egyház érdekében majdnem annyi tanítási órat adva, mint egy akadémiai tanár, ki ezen kivul semmi egyéb munkára kötelezve nincs: e miatt vagy káplánt kell tartanom, (kinek díjazása s ellátása 300 frt), vagy nem gazdálkodni. Mióta itt hivataloskodom (1876 óta), még eddig nem gazdalkodhattam s jelzett conventionalis földilletményemért szedek évenként 465 frtot, vagyis holdanként nem 7 frtot, mint ismertető K. G. úr számítja, hanem 4 frt és néhány krt. Természetes, hogy ily haszonbér mellett nemhogy 1500—2000 frtra menne évi jövedelmem ; de az egy 1000-et is ugyan nehezen közelíti meg oly szellemi s testi erőfeszítéssel járó napimunkáért, aminőt lentebb jeleztem. A 600 frttal díjazott positiókon ily terhek nincsenek s a sok szabad időnek gazdálkodásra való fordítása által a 600 frt positióból gyakran lesz olyan 1000 frt, mint a minő 465 frt haszonbérem mellett, javamra felszámitható. Ezen nyilatkozattal tartoztam az olvasó közönségnek, hogy a positick védelmezése kérdésében Ítélhessen s leik észi fizetésemet alaposan ismerje. N.-Kálló, 1882. nov. 15. Görömbei Péter. BELFÖLD. Egyházi és iskolai ügyek az országgyűlésen. A vallás- és közoktatási minisztérium költségvetésének tárgyalása alkalmával több függő kérdésre nézve érdekes felszólalások történtek és nem minden eredmény nélkül. Legelőször Urváriy Lajos Muraköz magyar püspökség alá helyezése iránt tett indítványt, melyhez hozzászóltak Bessenyei/, Vucsetics és Tkaly, az utóbbi hangsúlyozván azt, hogy a Muraköz lakossága magyar kiván lenni, a mint volt. Zsilinszky Mihály a nazarénusokra hívja fel a kormány figyelmét. A nazarénusok —mondá —mind nagyobb hatással vannak a népre, mert vallásuk ellene van a katonáskodásnak, paptartásnak, anyakönyv-vezetésnek. A katonai kormány a nazarénus katonát kórházi szolgalatra alkalmazza. E felekezet kiváltságokat kezd élvezni, és veszélyessé vált. Az országban bevett vallások hivei az áttérés esetén tartoznak papjuknal jelentkezni, s csak elbocsátó levél mellett vétetnek más felekezetbe, de a nazarénus ily formákhoz nem köti magát; a családfőt az áttérésben követi az egész csalad. A polgári hatóságokat is kijátszik, mert eddig a gyakorlat az, hogy gyermekeiket a szolgabirónái tartoznak bejelenteni. A szolgabíró egyszerűen beírja, hogy N. N. házastársaknak gyermekük született s átteszi azon felekezet papjához, hová azelőtt az illető házastársak tartoztak. Az, hogy azon gyermek törvényes vagy törvénytelen-e? szoba sem jön, de nem is igen jöhet, mert maga a nazarénusok házassága minden törvényes tanuk jelenléte nélkül, minden ünnepélyes eskü nélkül történik, ugy, hogy eltekintve az örökösödésnél támadható zavaroktól, a nép, mely azt nem érti, könnyen zavarba jön a törvényesség és törvénytelenség fogalmaira nézve ; és minthogy a nazarénus házasság minden költség nélkül történik, a mi az alsóbb néprétegben nagyon sokat jelent, igen sokan hajlandók ezen házasságot, a mely bizony nem egyéb, mint vadházasság, elfogadni. Vannak egyes községek, hol, mint szóló egy okmányt Ilódmező-Vásárhelyről mutat fel, hivatalos közegek a nazarénusok egybekeléséről bizonyítványt szolgáltatnak ki Azon kérdést intézi a miniszterhez, hogy miután nyilvános dolog, hogy a nazarénusok tantételei között vannak oly tanok, melyek a fennálló törvényekkel meg nem egyeznek, miután annak szemlélete a nép előtt, hogy házasságkötések és temetéseknél az érvényben levő törvényeket nem kell megtartani, véghetetlen rossz hatással van a népre : vájjon hajlandó-e oly rendszabályokat alkalmazni, melyek ugy a vallásszabadság nagy elveinek, mint a törvényes rend követelményeinek megfelelnek? (Felkiáltások: »Polgári házasság !») Irányi Dániel teljesen egyetért Zsilinszkyvel az iránt, hogy nem szabad túrni oly felekezetet, melynek tanai az ország törvényeivel ellentétben állanak. Nem lehet nézete szerint túrni, hogy a nazarénusok a védkötelezettséget ne teljesítsék. Ezt kijelentette a nazarénusok küldöttsége előtt is, kik több izben felkeresték őt. Azt hiszi, hogy a tapasztalható bajok terjedésének csak ugy lehet gátat vetni, ha egyrészt a polgári házasságot, másrészt a vallásszabadságot életbe lépteti a törvényhozás. Szóló kimondja, hogy nem fog nyu-