Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-03 / 49. szám

egyetlen szavát eddig ,e cathedra* még nem hallottuk. Mondhatnók mi magyarok itt Madácscsal: „Valóban szörnyű bűn lehet, mi haragra gyujthata egyházát a szent szeretetnek.' A mi ezen borzasztó dolgoknak véget vetett, az nem a pápaság jobb ker. belátása; az a civílisátió, mondja Hase Polémikájában, mely a modern állam által képviselve, ily szörnytetteket területén többé nem enged meg. Ezzel azonban még gyökerükben elfojtva nincsenek. Még 1862 tavaszán ünnepet hirdetett ki a toulousei érsek; ünnepet a vérnász előjátékának emlékeül az 1000 hugonottának 1562. május 16-ikán történt legyilkolására. Az ujabb konkordátumok mindegyike a kárionikus jog szabad gyakorlata után sovárog, mely kétértelmű kifejezéseiben a régi borzasztó eretnekségi törvényeket is magában foglalja, mint a római breviárium például, mely magasztalja castiliai sz. Ferdinándot, ki az eretnekeket vakbuzgóan üldözte, brutális fanatismusában saját kezével fát hordozván a máglyákra. Ebben állana, mondja Hase, kedvező körülmények között az inquisitió. Igy még nem rég, rövid idővel a csalhatatlansági dogma kihirdetése előtt, kárhoztatta a pápai Syllabus a lelkiismereti szabadságot s a hitvallasok egyenjogúságát mint a modern idők tévedéseit, mig másrészről Arbues Péter, a spanyol eretnekmester s a koldus Labre József az egyház szentei közé vétetett föl, Döllinger Ítélete szerint szándékos ujjmutatásául annak, mily pápai alapelvekre vetemedik a csalhatatlansági dogma. Ma is a püspökök a pápának kezébe letett esküben, melylyel szemben a hazafisági eskü elmaradhat, lekötelezik magukat „haereticos pro posse persequi.« »Pro posse' tehát az akarat nem hiányzik (Vége következik.) Szlávik Mátyás, a halle-wittenbergi >bibl. Hung. könyvtárnoka.« IRODALOM. A Révai-testvérek könyvkiadó hivatalában Jó könyvel: címe alatt, az uj magyar ^ponyvairodalom* néhány füzete jelent meg, melyek a következők: I. Mátyás király és Bente úr. Néprege Mátyás királyról. Versbe szedte Jókai Mór. 3 képpel. 24 oldal. Ára 5 kr. 2. A ki a szentjét el nem adja. Elbeszélés Irta: P. Szathmáry Károly. 3 képpel. 24 oldal. Ára 5 kr. 3. Herceg Eszterházy Miklós kalandjai, szárazon és vizén. Irta: Mikszáth Kálmán. 3 képpel. 24 oldal. Ára 5 kr. 4. Mátyás király és a szegény varga. — A cinkotai kántor. Irta: Jókai Mór. 3 képpel. 16 oldal. Ára 3 kr. 5. Mátyás király és a gonosz kamarás. Irta: P. Szathmáry Károly. 2 képpel. 32 oldal. Ára 5 kr. 6. Az ördög orsója vagy a tolpányi boszorkány históriája. Irta : Mikszáth Kálmán. 2 képpel. 24 oldal. Ara 5 kr. 7. Egy világhős gyermekkora. (Garibaldi ifjúsága.) Irta: Kámán diák (Tors Kálmán). 2 képpel. 24. oldal. Ara 5 kr. 8. A falu koronája. Elbeszélés. Irta : Tolnai Lajos. 2 képpel. 16 oldal. Ára 3 kr. E vállalat szerkesztője P. Szathmáry Károly. Mint az itt közzétett lajstrom mutatja, az ország nevezetes írói vállalkoztak arra, hogy műveikkel leszálljanak a ponyvára, hogy azt mind tartalmilag, mind alakilag megnemesitsék. Nem nyerészkedő vállalatról van itt szó ; mert hiszen a ponyva eme termékei ugyanazon áron jutnak a nép kezébe, melyen az eddi giek : népünk erkölcsi és irodalmi felemelése a nagy cél. melyre vállalkoztak jelesebb szépirodalmi iróink, s mely, még a kiadó fáradságát is csak akkor fizeti meg, ha e művek elterjedés tekintetében teljes sikert aratnak. Ez pedig csak akkor lesz elérve, ha ezen kétségkívül jobb termékeknek sikerülni fog az eddigi selejteseket : többnyire külföldi ponyva-irodalom rossz fordításait, zsivány és szörny-történeteket, a nép erkölcsét, ízlését és nyelvét rontó munkákat a térről leszorítani. E nagy cél elérésére azonban sem a sajtó munkásainak legjobb akarata, sem akiadó merész vállalkozása nem elégségesek: azt csak úgy lehet elérni, ha a nagy cél és vállalat érdekében a nemzet egész művelt zöme kezet fog s azt minden tőle telhető módon és eszközök által támogatni és terjeszteni fogja. Első sorban lelkészeink és tanítóink vannak arra hivatva, hogy reá mutassanak a jóra a selejtes mellett s figyelmeztessék híveiket, tanítványaikat ez uj és olcsó irodalmi termékekre, melyek hivatva vannak népünket hasznosan mulattató olcsó olvasmánynyal ellátni. KÜLÖNFÉLÉK. " Személyi hír. Debreceni Lajos, kunhegyesi ref. leány tanitó, tavaszszal fogja megünnepelni tanítósága 50-dik évfordulóját. E alkalommal Kunhegyes ki akar tenni magáért, a »Nagy Kunság* pedig előre is királyi kitüntetésre ajánlja a jubilánst. * A vajdahunyad-zarándi ref. egyházmegye Déván tartott rendkívüli közgyűlésén Dósa Dénes szászvárosi tanár indítványára elhatározta, hogy a gyümölcstermelés emelése s ez által a nép anyagi jólétének fokozása céljából köteles minden lelkész, shol ez nem volna, a tanitó már a jövő év tavaszán gyümölcsfaiskolát állítani, legalább 3-szor annyi oltványnyal, mint a hány család van az egyházkozségebn. Csak nemes és a kereskedésre alkalmas gyümölcsfajok, nevezetesen alma- és körteoltványok termelendők. A faiskola kezelői kötelesek az ily nemes oltoványokat a nép szegényebb részének ingyen, a vagyonosabbaknak a lehető legmérsékeltebb áron bocsátani rendelkezésükre, általaban odahatván, hogy a nép a gyümölcstermelést megkedvelje s anyagi helyzetének javítására felhasználja. Az ügy főintézőjévé Jakab Mózsa algyógyi ref. lelkész választatott. Az oltóágak, vadoncok stb. beszerzése és szétosztása, valamint a felügyelet és ellenőrzés munkájában segédkezni fognak