Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-03 / 49. szám

— hogy az e tárgyban szükséges képzettség, egy pár i alkalmas kézikönyv magán áttanulmányozása által épugy — ha nem jobban — megszerezhető, mint a sok tekintetben túlterhelt tanulók előtt pár heti órán tartott előadások által. Az utolsó napig népes közgyűlés, az elnökség s tagok részéről kölcsönösen hangzott igen szívélyes és érzékeny köszönő és bucsu nyilatkozatok után, nov. 29-én délben oszlott szélylyel. Ez nap délutánján még az esperesek értekezletet tartottak a dassificatio és qualiíicatió ügyének megbeszélése végett. A tiszáninneni ref. egyházkerület rendkívüli közgyűlése. A nevezett egyházkerület nov. hó 28. és 29. napjain Sárospatakon, a zsinati törvények kihirdetése és életbeléptetése céljából, id. br. Vay Miklós főgondnok és Kun Bertalan püspök elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyre ugy az egyháziak, mint különösen a világiak szép számmal jelentek meg. A világiak közül ott voltak a többi közt Hegedűs László, Lükő Géza, Bárczay Ödön orsz. képviselők, ifj. br. Vay Miklós, Comáromy László alispan, Ragályi György és Gyula, Kovács Károly, Farkas József, Bizony Ákos, Dr. Lengyel Endre, Fráter Sándor, Dókus Ernő és Gyula stb. stb. A tárgyalások elég gyorsan és simán folytak ; hosszabb vita egy kérdésnél se merült fel, ami főképen annak tulajdonítandó, hogy a gyűlést megelőző napon ugyancsak id. br. Vay főgondnok és Kun püspök elnöklete alatt értekezlet tartatott, amelyen a közgyűlés tárgyait megbeszélték és kellőképen előkészítették. Az említett értekezlet egy bizottságot küldött ki a célból, hogy az állapítaná meg a zsinati törvények életbeléptetésének módozatait s ezekre vonatkozó javaslatát terjessze a közgyűlés elé. A bizottság, melynek tagjai Fejes István, Dókus (lyula és Szinyei Gerzson voltak, el is készítette javaslatát s ez szolgált a közgyűlés tanácskozásainak alapjául. A közgyűlést nov. 28-kán reggel 9 órakor a püspök, imádkozással nyitotta meg, mire br. Vay főgondnok röviden előadván a gyűlés tárgyait, mindenekelőtt a zsinati jegyzőkönyvnek az egyházi törvények életbeléptetésére vonatkozó két pontja olvastatott fel, azután pedig az egyházi törvények kihirdetése történt meg, akként, hogy a jegyző a törvények bevezetését, fejezetcímeit és megerősítési záradékát olvasta fel. Erre az elnökség felszólítván az értekezlet által kiküldött bizottságot, hogy terjesztené elő az egyházi törvények életbeléptetésére vonatkozó javaslatát. Tejes István, mint azon bizottság előadója, élő szóval kifejté a bizottság megállapodásait s azokat a közgyűlés pontonkint tárgyalás alá vette. A bizottság a zsinati törvények életbeléptetésére nézve általában azt javasolja, hogy azok két csoportra osztassanak. Az egyik csoportba soroztatnának azok, amelyeknek végrehajtására nézve már a jelen gyűlés megtehetné a szükséges intézkedéseket; a másik csoportba ellenben azokat kellene beosztani, amelyek a zsinat határozata értelmében szabályrendeleti uton hajtandók végre s amelyekre vonatkozólag ennélfogva az egyházkerületnek statútumokat kell majd kidolgoznia. A bizottság eme javaslatát a közgyűlés magáévá tette s az utóbb emiitett statutumok kidolgozására, valamint általában mindazon, az egyházi törvények életbeléptetése körül felmerülő kérdések megoldására, melyek alaposabb meggondolást és tanulmányt igényelnek s melyek ennélfogva a jelen közgyűlés által el nem intéztetnek, — egy bizottságot küld ki, melynek tagjait még a jelen gyűlés folyamán megválasztván, az ekként kiküldött bizottságnak a tavaszi közgyűlés elé kell majd beterjesztenie a maga munkálatát. Az egyházi törvények mikénti végrehajtásának részletes tárgyalásánál, mint fennebb is jeleztük, az emiitett hármas bizottság élő szóval előadott javaslatai szolgáltak alapul. Legelőször is az egyházi törvényeknek az egyházközségekiől szóló i-ső fejezete, illetőleg annak néhány §-a került tárgyalás alá A 21. §-ra vonatkozólag elhatároztatott, hogy a mi egyházkerületünkben fennálló régi gyakorlat, amelynél fogva t. i. az egyházközségi köz* gyűlésnek tagja minden adófizető egyháztag, továbbra is fenntartandó. Elhatároztatott továbbá, hogy a presbyteriumok, — dacára annak, hogy a presbyterek a mi superintendentiánkban életfogytig választattak, — uj év után az egyházi törvények értelmében újra alakitandók. Hogy miképen történjék a presbyteriumok újjáalakítása, erre nézve, valamint az uj presbyterek esküszövegére nézve is, melynek megállapítása az egyházkerületeket illeti (26. §.), felszólittatott a hármas bizottság, hogy még a jelen gyűlés folyamán terjessze elő javaslatát. Az egyházmegyékről szóló 2-dik fejezetet illetőleg e közgyűlés csak annyit mondott ki, hogy az egyházmegyék már legközelebbi közgyűléseiken ugy közigaz. gatásukat, mint törvénykezésüket a zsinati törvények értelmében rendezzék be. Az egyházkerületekről szóló 3-dilc fejezetnél kimondatott, miszerint minden egyházmegye, tekintet nélkül népességének számára, a superint. gyűlésre az esperesen és a segédgondnokon kivül 3 egyházi és 3 világi képviselőt küld. A főtanodák és főgymnasiumok tanári karai 1 — 1 egyházkerületi képviselőt választanak. Az egyházkerületi tanácsbirák száma 8-ban állapíttatott meg, kik közül természetesen 4 egyházi és 4 világi. Az egyházker. tanácsbirák azonban csak akkor választatnak meg, ha a presbyteriumok újjászervezése már megtörtént. Ugyancsak a 3 dik fejezet 53. §. g) pontjánál határozatba ment, hogy a jelenleg működő egyházkerületi tanügyi bizottság tagjai most újra nem választatnak, hanem folytatják tovább is működésüket. A segédlelkészeket érdeklő 53. §. e) pontját és a