Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-03 / 49. szám

— hogy az e tárgyban szükséges képzettség, egy pár i alkalmas kézikönyv magán áttanulmányozása által épugy — ha nem jobban — megszerezhető, mint a sok tekin­tetben túlterhelt tanulók előtt pár heti órán tartott elő­adások által. Az utolsó napig népes közgyűlés, az elnökség s tagok részéről kölcsönösen hangzott igen szívélyes és érzékeny köszönő és bucsu nyilatkozatok után, nov. 29-én délben oszlott szélylyel. Ez nap délutánján még az esperesek értekezletet tartottak a dassificatio és qualiíicatió ügyé­nek megbeszélése végett. A tiszáninneni ref. egyházkerület rendkívüli közgyűlése. A nevezett egyházkerület nov. hó 28. és 29. nap­jain Sárospatakon, a zsinati törvények kihirdetése és életbeléptetése céljából, id. br. Vay Miklós főgondnok és Kun Bertalan püspök elnöklete alatt rendkívüli köz­gyűlést tartott, melyre ugy az egyháziak, mint különö­sen a világiak szép számmal jelentek meg. A világiak közül ott voltak a többi közt Hegedűs László, Lükő Géza, Bárczay Ödön orsz. képviselők, ifj. br. Vay Miklós, Comáromy László alispan, Ragályi György és Gyula, Kovács Károly, Farkas József, Bizony Ákos, Dr. Len­gyel Endre, Fráter Sándor, Dókus Ernő és Gyula stb. stb. A tárgyalások elég gyorsan és simán folytak ; hosszabb vita egy kérdésnél se merült fel, ami főképen annak tulajdonítandó, hogy a gyűlést megelőző napon ugyancsak id. br. Vay főgondnok és Kun püspök elnöklete alatt értekezlet tartatott, amelyen a közgyűlés tárgyait megbeszélték és kellőképen előkészítették. Az említett értekezlet egy bizottságot küldött ki a célból, hogy az állapítaná meg a zsinati törvények életbeléptetésének módozatait s ezekre vonatkozó javaslatát terjessze a köz­gyűlés elé. A bizottság, melynek tagjai Fejes István, Dó­kus (lyula és Szinyei Gerzson voltak, el is készítette javaslatát s ez szolgált a közgyűlés tanácskozásainak alapjául. A közgyűlést nov. 28-kán reggel 9 órakor a püs­pök, imádkozással nyitotta meg, mire br. Vay főgond­nok röviden előadván a gyűlés tárgyait, mindenekelőtt a zsinati jegyzőkönyvnek az egyházi törvények életbe­léptetésére vonatkozó két pontja olvastatott fel, azután pedig az egyházi törvények kihirdetése történt meg, akként, hogy a jegyző a törvények bevezetését, feje­zetcímeit és megerősítési záradékát olvasta fel. Erre az elnökség felszólítván az értekezlet által ki­küldött bizottságot, hogy terjesztené elő az egyházi törvények életbeléptetésére vonatkozó javaslatát. Tejes István, mint azon bizottság előadója, élő szóval kifejté a bizottság megállapodásait s azokat a közgyűlés pon­tonkint tárgyalás alá vette. A bizottság a zsinati törvények életbeléptetésére nézve általában azt javasolja, hogy azok két csoportra osztassanak. Az egyik csoportba soroztatnának azok, amelyeknek végrehajtására nézve már a jelen gyűlés megtehetné a szükséges intézkedéseket; a másik cso­portba ellenben azokat kellene beosztani, amelyek a zsi­nat határozata értelmében szabályrendeleti uton hajtan­dók végre s amelyekre vonatkozólag ennélfogva az egy­házkerületnek statútumokat kell majd kidolgoznia. A bizottság eme javaslatát a közgyűlés magáévá tette s az utóbb emiitett statutumok kidolgozására, va­lamint általában mindazon, az egyházi törvények élet­beléptetése körül felmerülő kérdések megoldására, me­lyek alaposabb meggondolást és tanulmányt igényelnek s melyek ennélfogva a jelen közgyűlés által el nem in­téztetnek, — egy bizottságot küld ki, melynek tagjait még a jelen gyűlés folyamán megválasztván, az ekként kiküldött bizottságnak a tavaszi közgyűlés elé kell majd beterjesztenie a maga munkálatát. Az egyházi törvények mikénti végrehajtásának rész­letes tárgyalásánál, mint fennebb is jeleztük, az emiitett hármas bizottság élő szóval előadott javaslatai szolgál­tak alapul. Legelőször is az egyházi törvényeknek az egyház­községekiől szóló i-ső fejezete, illetőleg annak néhány §-a került tárgyalás alá A 21. §-ra vonatkozólag elha­tároztatott, hogy a mi egyházkerületünkben fennálló régi gyakorlat, amelynél fogva t. i. az egyházközségi köz* gyűlésnek tagja minden adófizető egyháztag, továbbra is fenntartandó. Elhatároztatott továbbá, hogy a pres­byteriumok, — dacára annak, hogy a presbyterek a mi superintendentiánkban életfogytig választattak, — uj év után az egyházi törvények értelmében újra alakitandók. Hogy miképen történjék a presbyteriumok újjáalakítása, erre nézve, valamint az uj presbyterek esküszövegére nézve is, melynek megállapítása az egyházkerületeket illeti (26. §.), felszólittatott a hármas bizottság, hogy még a jelen gyűlés folyamán terjessze elő javaslatát. Az egyházmegyékről szóló 2-dik fejezetet illetőleg e közgyűlés csak annyit mondott ki, hogy az egyház­megyék már legközelebbi közgyűléseiken ugy közigaz. gatásukat, mint törvénykezésüket a zsinati törvények értelmében rendezzék be. Az egyházkerületekről szóló 3-dilc fejezetnél kimon­datott, miszerint minden egyházmegye, tekintet nélkül népességének számára, a superint. gyűlésre az esperesen és a segédgondnokon kivül 3 egyházi és 3 világi kép­viselőt küld. A főtanodák és főgymnasiumok tanári ka­rai 1 — 1 egyházkerületi képviselőt választanak. Az egy­házkerületi tanácsbirák száma 8-ban állapíttatott meg, kik közül természetesen 4 egyházi és 4 világi. Az egy­házker. tanácsbirák azonban csak akkor választatnak meg, ha a presbyteriumok újjászervezése már megtörtént. Ugyancsak a 3 dik fejezet 53. §. g) pontjánál ha­tározatba ment, hogy a jelenleg működő egyházkerületi tanügyi bizottság tagjai most újra nem választatnak, hanem folytatják tovább is működésüket. A segédlelkészeket érdeklő 53. §. e) pontját és a

Next

/
Thumbnails
Contents