Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-29 / 5. szám

célra fordított szép tettel találkozunk, mind annyiszor erősebb gyökeret ver az emberbarát szivében az a meggyőződés, hogy dacára az anyagiság elterjedésének, nem halt még ki a halandók szivéből a szent láng, melyet vallásnak nevezünk, melynek világa és melege annyi sok áldást árasztott, s most is még számtalan bajainkon segit, szellemi országunkat és annak javait gyarapítani és felvirágoztatni kész. Önkénytelenül támadnak ily gondolatok az emberben, ha az uj, épülőfélben levő nagyszerű kézsmárki ev. templom mellett elmegyen és felidézi emlékezetébe, mennyi áldozatot kívánt már e remek épület és mily nagy erőfeszítésre kell még készen lenni a csak 1900 lelket számláló egyházközségnek, hogy a megkezdett munkát isten dicsőségére és az emberek áldására bevégezhesse. Ezen állitásom igazolására csak az utolsó két év adományait hozom köztudomásra, melyek e célra befolytak. 1880-ban lűhrer Gusztáv IOO frtot hagyott. A serfőzde-egylet 1690 frt 10 krt, az egyháztagok gyűjtés utján 2705 frtot ajándékoztak, jótékony vállalatokból 44 frt 70 kr., idegenektől 8 frt. 80 kr, összesen tehát 4548 frt. 60 kr. gyűlt be templomépitési célra. A közel mult 1881 -ík évben ugyan e célra adakoztak, az ottani barátságegylet, azelőtt ifjabb nőegylet az oltárkép megszerzésére 900, Stevcel szül. Nendtvich asszonyság harangokra 1000, orgona felállításra 1000, Dr. Stencel Sándor 200, Toppercer Károly kézsmárki születésű, most pozsonyi lakos IOO és Szumrá/c Ede IOO, tehát összesen 3300 frtot. Úgy, hogy a nevezett egyházközség más gazdag adakozásain kívül nép- vagy ismeretes középtanodájara, csupán templom építési célra a két utolsó évben 7848 frt 60 krt gyűjtött. De e sok gond és pénzáldozat között sem feledkezett meg a késmárki egyházközség többi föladatairól Ugyanis az úgynevezett pozsonyi énekes könyv (Pressburger Gesangbuch), — mely itt és más szepesi városokban közhasználatnak örvend, a könyvkereskedésekből végkép kifogyott, úgyhogy antiquariusi úton sem kapható. A község, azon égető szükség kielégítésére 7 tagú bizottságot küldött ki, oly feladattal, hogy a régi énekes könyvből azokat az énekeket, melyek úgy szólván a községtagok vérébe mentek át, válaszsza ki; csatolja hozzá azokat a főbb énekeket, melyek egyházunk sarktanait tükrözik vissza, és készítsen ily módon egy uj énekes könyvet, mely az egyházközség által lesz kiadandó. Ez meg is történt s az uj énekeskönyv*) megjelent a türelmi parancs százados ünnepély megörökítésére. Az ev. isteni tiszteletben az ének igen nagy szerepet játszik. Ez szokta előidézni a kellő áhítatos han. gulatot s előkészíteni a kedélyeket az isteni ige befogadására. Még a szónok lelke is emelkedik és felbuzdúl egy tekintélyes gyülekezet összhangzó, áhítatos éne-*) Ily cím alatt • Evangelisches Gesangbuch zum Gebrauche bei dem öffentlichen Gottesdienst«. Késmárk, Verlag der ev. Géni einde 18S1. kére. Az ének ily fontossága mellett vigyáznunk kell, nehogy hatását csökkentsük, így ne legyen igen hosszú, hanem annál könnyebben érthető, hogy a gyakrabban előfordulókat könyv nélkül is tudják a hívek, mert na gyon is igaz, mit Baehr mond*) ,Hundert Lieder, die das Volk aus dem Herzen frei singen kann, sind mehr werth, als zweitausend, die es aus dem Buche singen muss*. Az ének tartalma legyen továbbá nemcsak a hitnek és az egyházi tannak megfelelő, de költői szépségű is. Eormájától és dallamától megkívánjuk, ne legyen erőszakolt és keresett, hanem természetes, könynyed és mar magában is tetsző, megragadó és lelkesítő. Ezen tartalmi és alaki kivanalmaknak majdnem kivétel nélkül megfelelnek az előttünk fekvő uj énekes könyv dallamai. Azon kivűl a régi pozsonyi énekes könyv fölött több előnynyel bir. Ámbár csak 425, a pozsonyi azonban 487 számot tartalmaz, még is a I. Zeit- und Festlieder; II. Allgemeine Lob- und Danklieder; III. Lehrund Glaubenslieder ; IV. Lieder vom christlichen Sinn und Wandel; V. Lieder für besondere Verháltnisse; VI. Lieder von den letzten Dingen, — címek és fejezetek alatt nagyobb változatosságot mutat föl és teljesebb, mint régibb társa Részemről azt is nagy előnynek tartom, hogy minden ének felett a sz. írásbeli hely is jelezve van, mely neki úgy szólván thémáúl szolgál. A szerző nevét, születési és halálozási évét is kitéve találjuk az egyes énekek mellett, csakhogy itt még tovább lehetett volna menni és a szerzőnek rövid életrajzát is adni, minthogy a szerző életviszonyából merített tanúság leggyakrabban az ének értelmét könnyíti és becsét emeli. Jgy p. o. Neumark dicső énekét : „Wer nur den lieben Gott lásst walten", — az sokkal bensőbben fogja fölfogni és becsülni, a ki ismeri szerző keserves életviszo-. nyait, az elszenvedett csapásokat, a nevezett majd nem csodálatos megmentését, luiekek az év végére, confirmátióra, az öngyilkos temetésére és több afféle viszonyokra, melyek a régi könyvben nem voltak meg, itt az újban rendelkezésünkre allanak. Luther híres dala: ,Erős vár a mi istenünk4

, mely nem tudom mi okból a pozsonyi énekes könyvből kimaradt, a megbeszélt műben szintén feltalálható. Énekes könyvünk végét 25 sikerült ima képezi és pedig, reggeli és esti használatra, gyónás és sz. vacsorai — valamint betegség és halálozási esetekben. Az uj könyv nagy nyolcad formájú, 464 lapot számlál és egynehány nyomtatási hibán kivűl, külső kiállításában is sikerült és a fiatal kézsmárki nyomdának dicséretére válik. Kívánatos, hogy ez az uj énekgyüjtemény már a népiskolai vallástanitásnál is használtassák és megfelelő részében megismertessék a gyermekekkel, kik e vallásos kincscsel megbarátkozván, azt az élet későbbi útjain *) Der protestantische Gottesdienst, Ileidelberg, 1850.