Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-15 / 42. szám

elmúlt időben a bánáti esperesség elég jogtalanul tette. A hűtlenségre, honárulásra, alkotmány elleni izgatásra és sajtóvétségekre büntetések vannak szabva, de a büntető hatalom nem az egyház, hanem az állam. Az egyházkerület s egyházegyetem mondja ki, hogy kötelességének ismeri a hatalmában alló minden eszközzel a hazafias, a magyar szellem terjesztését előmozdítani s e tekintetben belátása szerint intézkedni, kimondhatja, hogy lelkész s tanitó csak az lehet, a ki a ho ni tanodákban tanulmányait végezte, kimondhatja, | hogy a ki a magyar nyelvet nem bírja, se lelkész, se tanitó nem lehet ; sőt azt is kimondhatja, hogy a ki államellenes üzelmek miatt a világi hatóság által el lett Ítél ve, hivatal-vesztettnek nyilvánittatik, de tovább a világért se menjen. Rendőri tisztet teljesíteni, az egyház feladatával homlokegyenest ellenkezik. Véleményemet elmondtam, vessen rám követ, a ki ezért bűnösnek tart. Belohorszky Gábor, bács-síerémi ev. főesperes. A vasárnap megszentelése érdekében Jól esett olvasnom e becses lapokból, miszerint vallás- és közoktatásügyi miniszter ur a vasárnap megszentelése, illetve az ünnepi munka-szünet szabályozására törvényjavaslatot szándékozik a képviselőház elé terjeszteni. Annak a bizonysága ez, hogy a kormánykörökben is belátták, miszerint vallás és erkölcsiség egymástól elválhatlanok ; s a közerkölcsiségnek tesz a kormány, illetve a képviselőház hasznos szolgálatot, ha a vasár- s ünnepnapok megszentelésére megteszi a leghelyesebb, legcélravezetőbb intézkedéseket, azaz ha az ünnep megrontóira büntetést szab. A bizottságnak, mely a más keresztyén államok e célból alkotott törvényeinek tanulmányozására is utasíttatni fog, módjában lesz a mi magyar viszonyainknak, népünk jellemének megfelelő törvényjavaslatot készíteni. Ugy hiszem, senki sem óhajtja vagy tartja kivihetőnek, hogy az ünnepek megszentelése egész amerikai vagy angol értelemben vitessék keresztül. Részletesen ehez szólani nem kívánok. Egyet azonban, mint szerintem nagyfontosságú dolgot, bátor vagyok a kiküldendő bizottság s a n. m. miniszter ur figyelmébe ajánlani : azt, hogy az ünnep^ s vasarnapokat a kormány is megszentelje, s a protestáns ünnepeket is egyenlőképen a rom. kath. ünnepekkel. 1 erjessze ki a miniszter ur figyelmét, hogy vasár- s ünnepnapokon sem országos, sem heti vásárok tartása meg ne engedtessék. Eddig pedig csakugyan beszélhetünk sérelemről mi protestánsok. Egyetlenegy ünnepünk van csak, mely a rom. kath. ünnepekkel össze nem esik, vagy a mit legalabb ok egész ünnepnek nem tartanak t. i. a nagy péntek. Ezt az egyet sem tartotta eddig tiszteletben a kormány. Tudja jól mindenki, hogy ez a mi református ker. egyházunk kizárólag magyarokat számlál kebelében, a miért sok helyen ezt a vallást a nép épen magyar vallásnak is nevezi s ennek a kiválólag magyar egyháznak egyetlen egy ünnepnapját Magyarországon a magyar kormány eddig nem tartotta tiszteletben. Épen most nem régiben és pedig Siklóson az u. 11. Nagyasszony-napi vásár egyik napja magára az ünnepnapra esvén, a vásár más napra tétetett. Eltétetett a heti vásár is kisasszony-napjáról más napra. Csak a nagy pénteki vásár áttétele nem történt meg; bár meg lett keresve az egyh megye nevében Baranyamegye közgyűlése, majd felterjesztés történt az egyh. kerület utján a magas kormányhoz is. Az a minister ki 10 évi ministerkedése alatt oly szép eredményét tudja felmutatni a közoktatas terén lázas buzgalmanak ; — az a minister, kinek az igaz benső vallásosság is egyik legszebb jellemvonását képezi; — az a minister, kit eddig többször vádoltak azzal, hogy a róm. katholicismussal szemben a többi felekezetek nála egyenjogúságra nem találnak, de a mely vádat nem mulasztott el több alkalommal, igy a tiszteletére legutóbb rendezett ünnepélyen is, magától elutasítani : Ne mulassza el a vasárnap s ünnepnapok megszentelésére alkotandó uj törvényjavaslatban egy §-t a vásároknak ünnepnapokoni betiltására is szentelni, és pedig ugy, hogy Magyarországon az u. n. magyar egyház egyetlen nagy Péntekje is figyelembe vétessék s azokon vásárok tartása meg ne engedtessék ! Szabó <József, drávapalkonyai ref leikés/.. KÖNYV1SMERTETES. A keresztyén anyaszentegyház rövid története. A kecskeméti evang. tanitói kör megbízásából evang. népiskolák használatára összeállította: Kovácsics Gyula tanitó. Ara 16 kr. o. é. Kiadja: Vajdics Károly Pápán. Egyházi tankönyv-irodalmunk újra egy hézagot pótló könyvecskével gazdagodott a föntebbi cim alatt sajtó alul kikerült mű megjelenésével. Mig a reálékból gomba módra jelennek meg az egyes szakművek, addig a hit- és erkölcstani tárgyak megírására s kidolgozására csak gyéren akad egy-egy vallalkozó szellem, pedig erről az egyes hitfelekezeteknek s illetve az egyházkerületeknek már rég kellett volna gondoskodniok. A dunántúli ev. egyházkerület népiskolai bizottsága habar lassan, de mégis intézkedik időnként egy-egy a hit és erkölcstani tárgyakhoz tartozó mű megjelenhetése végett, a mint igazolják ezt: az 1879-dik évben megjelent s általa ajánlott Turcsányi-féle jeles kis bibliai történetek és az 1880-dik év utó felében megjelent Bognár-féle káté. Azonban egy szinte fontos, és az egyházi tanok közt nem jelentéktelen, s a fönt jelzett mű kérdésének megoldásához még eddig nem tétetett meg a kellő lépés. Tanítóink e téren, mint ezt iskolavizsgálói hivatalos körutaimban tapasztaltam, nagyobb-86*