Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-15 / 42. szám

lom 1 szellemű horvát szó áthallatszik a Dráván s számos községet ural még annak innenső partján is, azon ponton, hol a magyar nyelvnek a Kanizsától Pécsig terjedő hosszú vonalon, nem volt addig őre, hogy legyen ez : a magyar »Wacht am Rhein.* Csurgó e helyzeti fontosságát, az alapitó nemes gróf előrelátó intemióját követve b. Eötvös is, a hazai tanitóképezdék egyikét egész előszeretettel helyezte, ideiglen a gymn. épületébe, hazánk e s/.élső pontjára; a jelenlegi okt.ügyi miniszter pedig, a kicsiny, de áldozatkész város altal emelt diszes emeletes épületbe tette azt át véglegesen. Ekként kettős pecséttel pecsételtetett el Csurgó a magyar nyelv és közművelődés őr- és tűzhelyéül. Belátta Csurgó e jelentőségét a nagy közönség is, s felfogta valiáskülömbség nélkül. Az egyházmegyét nemzeti missiót teljesítő munkájában hatalmasan gyamoliták: az alapitó grófi család folytatólagosan, különösen annak szellem- és névörököse a jelen Festetich György gróf, kijelentve, hogy v

a mi volt alapitó ősének Csurgó, az nekie is, s biztosítva hason érzelmekről utódai iránt ismajd első sorban az alapító gróf e nagy művének részese, javainak is inspektora Nagyváthy ; ezek kor és elvtársuk Sárközy István, a Somssichok, az Inkey, a Csépán, s Nyárady csaladok, az igénytelen baranyai ref. lelkész Belevary, ki azzal hálálta meg Csurgónak képeztetését, hogy io.coo frtnyi tekintélyes összeggel? az istvándi ref. lelkész Vincze Sámuel özvegye, ki szintén Csurgón tanult férje emlékére 4000 frttal segélyezte az intézetet, hivatásának megfelelhetni. A belső somogyi ref. egyházmegye, a gondjaira bizott e szent hagyományt, önmaga is hűséggel őrizte, áldozataival fejlesztette, s lőn az egy osztályból hat osztály, két tanár helyett hat rendes tanár, dijazva a kezdetbeni 200 bankó forint helyett 800 frtig emelkedő fizetés és diszes értékes szabad lakással; a tanulók száma 24-ről 182-ig, könyvtára a 8-ik ezer kötetig növekedett; tápintézetében pedip 50 frtért minden valláskülönbség nélkül ioo növendéket is élelmezve, s igy kerek száz forintért tandijt s tankönyvek árát is beértve, s százakra menő jutalmat osztva ki évenként növendékeinek, teljes testi és s'.elletni ellátást nyújtva, egészséges kies helyen, a szülői fel ügyeletet, a város physicai s morális viszonyai folytán, minden tekintetben pótló gondos nevelés és atyai őrködés mellett. A belsősomogyi e. megye azonban ugy gondolkozik, hogy a 6 osztály a maga bevégzetlenségében, miután a gymn. törvényjavaslat egységesnek tervezi a középtanodát, s 4, 6 osztályt csak kivételesen vél engedélyezendőnek, olyan, mint egy több emeletű épület, melynek teteje nincsen, s mint élőfa, csonka koronával, kitéve az idő szeszélyének, vagyis az érettségi vizsgákban más nagyobb gymnaziumok alárendeltségének. Az egyházmegye ezt nem akarja. Akarja ellenben, hogy gymnaziuma egységesen szervezett, hogy bevégzett egész, hogy öncél legyen ; s ezért legközelebb tartott képviseleti közgyűlésében egyhangúlag kimondá, hogy gymnáziumát 8 osztályúvá emelendi, s mar a jövő 1882/83 ik tanévben két tanár beállításával a 7-ik osztályt, az 1883 84-dik tanévben ismét két tanár beállításával a 8-ik osztályt, összesen tehát 10 tanárral a 8 osztályt megnyitandja. Jól tudjulc mi, hogy a jelenkor nem a humán irányt képviselő gymnásialis műveltséget, hanem a reál irányú képzettséget követeli inkább, s hogy hazánknak és speeialiter magyar fajunknak ipari, kereskedelmi, gyakorlati irányú tanintézetekben van nagy hiánya, hogy ezekre van nagyobb szüksége. Ámde ezen szükséglet pótlása a kormány dolga, s oly intézetek helye az ipari és kereskedelmi fokusok városaink. Csurgó pedig nem ily központ, s növendékeinek kontingensét nem oly vidék, nem iparosok és kereskedők, hanem a társadalomnak egy más rétege adja. A belsősomogyi ref. egyházmegyének, a dunántul 13 megyéjében szétszórt 9 egyházmegyéből álló 225.000 főnyi dunántiiíi ref. egyházkerületnek, a pápai főiskola mellett, ez egyetlen gymnáziuma, de egyúttal annak életszüksége is, s e gymnázium, alapitvanylevele értelmében, az elévülhetlen humanismus klassikai műveltségének van szentelve. Megértve az egyházmegye e szándékát, Csurgó városa 5000 frtnyi, a város lakosai majd 4000 frtnyi, az egyházkerületi kozgyü'és évenként 500 frtnyi, a járás országgyűlési képviselője Somssich Pál IOOO, <tz egyházmegye esperese 1000 frtnyi, Matolcsi Józsefné, s id. Csorba Eduárd kaposvári lakosok 2 - 2uo frtnyi adomány nyal siettek első példát adni az áldozat tételben. A belsősomogyi ref. egyházmegye, bár egyházközségei, lelkészei és tanítói, személyenként együtt 20.000 frtnyi tőke kamatainak megfelelő összeggel járulnak évenként a gymnázium fentartásához, s jelenté keny terménybeliekkel a tápintézethez, ujabb áldozatoktól maga sem riad vissza P2gyházaitól, lelkészeitől, tanítóitól, vagyonosabb egyházi híveitől varja a megfelelő egyszersmindenki rrai áldozatot, vagy alapítványt. Tanintézetünk azonban nemcsak saját fiainkért van. Miként eddig is ezreket nevelt más felekezetűek közül is a hazának, ugy ma is tanítványainak épen fele róm. kat., móz. vallású s ág. evangkból áll. A nemzet minden rétegét felekezeti különbség nélkül, a lcözhaza érdekében szolgáló ez intézet betetőzése, s megszilárdítása hazai közművelődési közös cél tehát, a mit elősegíteni közös érdek, s erkölcsi kötelesség. Felemeli tehát esdő szavát a belsősomogyi ref. egyházmegye, s egy század óta előszór emeli fel, a nemzeti nyelv és közművelődés érdekében, hazánk lelkes fiai és leáni/ai hozzátok, s egész bizodalommal emeli fel, sőt nemzeti s hazafiúi egységérzetünkbe vetett azon hittel, hogy eddigi szokatlan mérvű erőfeszítései, a tanügynek hozott áldozatai után, férfias önérzettel járulhat mindazokhoz, a kiknek érzékük van a hazai kultura iránt, s a lak tudják, hogy kis nemzetek csak szellemi fölényükkel s önfeláldozásig is lelkesülni kész fiaikban biztosithatják létein-