Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-01 / 40. szám

megtapasztaltam, hogy igenis voltak s

régi jó idők !" Akkor volt az, midőn a gyülekezetben megvolt a papok s azok családjai iránt a vallásos kegyelet, s a papokban megvolt az erős hit, a tudományszomj, a vallásos buzgóság, mely, miként áldott emlékű Szőnyi Nagy István uram mondja: a martyrok koronájára is érdemessé s méltóvá telte a papot (lásd : „Martyrok Co rónája' kolozsvár 1675.) Falnak atyja János 1773-ban született Ladányban, s lett — mint fölebb mondók 1798-ban oda való, később (1802.) Fokszabadi pappá s a mezőföldi egyházmegj ének híres és nevezetes esperesévé. Erről regélte nekem halasi káplán-koromban az universalis ismeretü s páratlan kedélyű Péter Imre bácsi, hogy midőn mint ifjú mérnök a Sió canalisatiójánál dolgozott s az öreg atya házánál naponkénti vendég volt, minő rend, vallásos éiet s a mellett kiváló társadalmi miveltség lakott annál a háznál ! Midőn már — úgymond — délutánonként eleget beszélgettünk volna, a kemény esperes rendesen igy szólt valamelyik lányához: »menj be, kincsem, a belső cubiculumba, s muzsikálj a clavicordiutnon a drága geometra úrnak egy lelkes magyart® ! Mar ekkor özvegy volt az öreg, 1822-ben veszté el hü társát, Balogh Esztert (B. István tarcali pap leányát), kivel 1798-ban kelt egybe, kinek emlékét e pár versben örökité meg: Elvitte magával szivemet, Eszterem ! Több házastárs nekem földön már nem terem. Munkás életét az öreg is bevégezte 1839, esperesi hivatalának 15-ik évében. Pál született 1802. január 1. estve 7 8 óra között, mely eseményt az öreg atya a »Catechismusi házi kincshez* fűzött családi jegyzékrovatba ezen szavakkal irt be : „kit az úr Isten tegyen nagygyá' 1 Iskoláit Nagy-Székelyben (a mai gyönki gymnásium Nagy-Székelyben született), Pápán, s Debrecenben végezte, ezután Gyomára ment akad. rectorúl. Ennek végeztével a mezőföldi e. megyébe visszajővén, az én öreg apám halála után, 1832. Gergely napkor b. f. kajári pappá lett, s itt tölté buzgó munkálkodás között egész életét. Ez év julius 2-án akarta megünnepelni kajári papságának 50 éves jubileumát, de az isteni gondviselés másképen intézkedett felőle. Junius 23-tól julius 5-ig gyengélkedett, ekkor délben még jó ízűen evett, azután ledőlt a divánra, s többé se nem szólt, sem szemeit fel nem nyitá. Ág) ban fekvő beteg soha nem volt, hivatalát buzgón s lelkiismeretesen mindig maga vitte, s káplánt csak halála előtt pár hóval kért ! Lelkészkedése ideje alatt keresztelt: 2532, confirmált: 933, esketett: 697, s elpredikált: 968 halottat. 1833-ban nőül vette bicskei lelkipásztor Szászi János Terézia leányát, kit azonban 1835-ben elvesztett! másodszor nősült 1838-ban, vévén a gr. Nádasdy család dudari tiszttartója, néhai Komáromy András leányát, Lídiát. E házasságból születtek : Gusztáv, kunszentmik- ( lósi tanár, Sándor, bpesti gyakorló otvos, és két leány, kik azonban még kisded korukban elhaltak ! Érdekes, s szép ismereteket tanúsító cikkeivel e lapok t. olvasói gyakran találkozhattak. A Nádasdy család lepsényi levéltárában történt kutatásainak érdekesebbjeit ő maga már felhasználta. Az ő s atyjának közérdekű irományai az e. megye birtokába jutottak. A magyar ref. egyh. történelemben, a mult és jelen század egyh. irodalmában kitűnő jártassággal s ismeretekkel birt. Bod, Sitiai, Benlcő, Tóth Ferenc, Salamon mind nagyban ismeretesek voltak nála. Én gyermek korom óta ismervén — gyakran fordultam hozzá tanács- s útbaigazításért, különösen midőn az Athenást irtuk, s ő minden kérdésemre tudott adni helyes kimerítő feleletet. Keresem Szrógh Jánost, kinek „A/7. óra* című énektörténelmi művét óhajtám, nem csak a művet küldé hozzám, hanem utasított, hogy életrajzát a „Prédikátori Tárház* melyik „fogásá"ban találom, s hogy halála eseteért édes apámhoz forduljak, mert Ilidvégen halt meg. Kerestem valami Dálnoki Sámuel nevű énekes embert, bejártam érte három superintendentiát, senki se tudott róla, ő megmondá, hogy Miskolcon keressem, mert oda való poézeos praeceptor volt. Hetényi János hires philippicájára a Zsoltárokat illetőleg nagy szükségem lett volna 1 Itt minálunk nem tudott róla senki semmit 1 ő nem csak az évet s művet jelölé ki, a melyben s a mikor megjelent, hanem a kitűnő cikket le is másolta részemre. Vécsey Józsefet, Takácsi Ádámot kerestem én az egész országban, nagyon keveset kaptam róluk 1 ő utasított, hogy V. iránt fent Abaiijhan kereskedjem, mert ott született, s életére nézve forduljak a külső somogyi egyh. megye levéltárához, mert szakolyi és kapolyi pap volt. T.-re nézve megírta a váci egyház elromboltatásának s újra épülésének történetét, stb. stb. De számtalant tudnék ilyet felhozni, melyekben a jó öreg nekem kitűnő segedelmet nyújtott. Hol szedte — hol vedte a jó öreg ezeket ? megírta nekem maga igy : „tanulok én, édes öcsém, még most is, tanúlok mindent, csak a predékátiomat nem tudtam soha bemagolni, hanem elmélkedtem folyvást és prédikáltam az evangéliumból a saját lelkemet4

1 Ez is nagyon jellemző. 81. évig hordoztad jó öreg az élet terhét, fájdalmát —a halál által történt veszteségeken túl -— nem éreztél soha, csak mikor életed végén, rendes dolgozó szobádat segédednek kellett átengedni. Az élet — mint utolsó leveleidnek minden sorából kiismerszik, csak tehernek látszott már előtted, megnyúgodtál—nyúgodjál az Ür eljöttéig ! Kálmán Farkas Egy tiz változatú, egészen uj orgona három változat podállal ellátva, jutányos áron eladandó Bakos Károly orgonamüvésznél Czegléden. 2 — 3. J\Iai számunkhoz mellékelve va nos könyvjegyzéke, " Felelős szerkestő és kiadó tulajdonos : EstHa-gi 2v£or. TSCH M.-féle művészeti intézet Budapesten.