Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-01 / 40. szám

Az iskola és egyház legrégibb múltjából megtudtuk, hogy itt, 1607-ben az evangélikusok felsőbb iskolát állítottak, theologiai intézettel; ez iskolának első igazgatója volt: Tilger Dávid.— 1672 óta az, — a város tanácsával együtt evangelizaltatván, — a tanács kormányzása alatt állott, melynek első evang. tisztviselője egyszersmind az egyház felügyelői tisztséget viselte, s ez usus itt soká dívott. Az iskolának volt 8 osztálya ; tanítattak benne a theologiai és bölcseimi tudományok is. — Bekövetkezett a Pázmánok s Kolonicsok, — az üldözések gyászos időszaka (1672—1681.) Elveszett a protestánsok altal épített 2 templom és az iskola is (1672-ben juh 8.) Tököly felkelése után 1681-ben bekövetkezvén a sopronyi országgyűlés, a pozsonyiak még az évben hozzá fogtak a mai két templom és iskola felépítéséhez. Következett a 3-dik, az enyhébb, — de sanyargattatásokban még elég bő korszak: 11. József türelmi parancsa óta — mai napig. De e kor történetei szélesebb körben ösmeretesek lévén, azokból csak némelyeket említünk. A Bach- Thun-féle korszakból, a mai időben annyira németnek becsmérelt város s annak lakossága érdekében — csak azt az egyet véljük kiemelendőnek, hogy — mig a reformátusok részéről az első a debreceni — s az evangélikusok részéről a sopronyi oskola, önállóságának árán s a német nyelv behozatala által, megnyerte a nyilvánossági jogot : Pozsony derekasan ellenállott. Beszéde fonalan egyatalában kiemeli az előadó: hogy a protestantizmus elnyomatása hazánkban mindég karöltve járt a politikai szabadság elnyomatásával (ebből okuljunk atyafiak !) és viszont a protestánsok ellentállása, kitartása s győzelme a haza szabadságát és győzelmét eredményezte. Azután áttérvén az előadó az ujabbkori alkotmány vívmányaira, említi Székács ismert propositióit s az acsai tanari értekezletet a theologia ügyében, — mig végre a legújabb terv megvalósult s az ige testté lőn. Utóvégre megemlékszik még az előadó azon nemeskeblű adakozókról, kik az academia létesítéséhez jelentékeny összegekkel járultak, igy: gf. Pálffy Jánosról (alapítványa : 16,000 frt,) Zsedényiről (alap. 5000 fit,) Reichelről (alapitv. 30,000 frt.) Következett Vasskó Gyula theol. tanár székfoglaló beszéde. Tárgyául kitűzte magának azon kérdést: A dogmákkalszemben mily állást kell el foglalnunk ? Praecisírozza először is e tekintetben a két ellenkező állást: 1. az orthodoxot, mely föltétlenül meghajol azok előtt es 2-szor a rationalisticust, mely szakít azokkal. Melyikkel tartsunk ? Hogy arra felelhessünk, tudni kell: mi a dogma? — »Ouod semper ab omnibus creditum est.® Volt-e a keresztyén dogmáknak joguk általanos hitnek tekintetni ? Utal a zsidó befolyasra (Ebionitismus), a hellen befolyásra (Plató) a keresztyén ségben s abból levonja azt: hogy a dogmáknak nem volt joguk arra, hogy absolut igazságoknak tűnjenek föl. Protestántismus jellege = a forma és lényeg közti különbség. A jelenkor vallási meggyőződése a jelenkor formáiba öntessék. Eszme a keresztyénség s mint ilyen maradandó, a dogma csak forma s mint ilyen változható. De e tekintetben nem csak jogosultságról, hanem kötelességről is van szó. Kötelességünk a keresztyénség eszméit az ujabbkor destructiv tudósainak támadásai alól megmenteni. — Strauss. — Plogy szálljunk szemben ? Már a geocentricus nézet elegendő a keresztyénség elvetésére. Kiterjeszkedik a materialismus, nevezetesen a jKraft und Stoff-féle« könyvben kifejtett eszméire. Ennek ellenében helyezi az isteni rtvtvua-1. Áttér a rationalismusra. Ez a formával a lényeget is elvetette. Azért nem kell. Hát a tanár ur ? Azon felelettel végzi: hogy ő »a modern álláspontot foglalja el.» Hallani akartunk volna e feleletnél még többet is! »P3rős várunk» — első versének eléneklése után az oltár elébe lépett Superintendens ur, zárszavát mondandó. Három szava volt. Egy a tanári karhoz, melyet kitartásra és ernyedetlen munkásságra a jövendőbeli hála fejében serkentett; egy az academiai ifjúsághoz, melyet hazafias, meleg és atyai szavakkal pályáján buzdított : egy meg a megjelent közönséghez jelenlétüket szívélyesen köszönvén meg. Mindhárom szavat azon hármas tétel körül gyönyörűen fűzte : »Philosophia invenit, theologia credit et religio habét!® Mindhárom szava bizonynyal a jelenlevők szivébe mélyen vésődött. p:vvel lett az ünnepélynek vége. Megszemléltettek még az uj académiai épületnek termei (4 tanterem a tanárok terme és a pedellusi lakszoba) s a Drotleff könyvkereskedő által ajándékozott gyönyörű Luther-képek. Délután Palugyaynal közebédnél sereglett össze a vendégkoszorű. Polevkovics Gusztáv, récsei ev, lelkész. Iskolai értesítők. — Nyolcadik közlemény. — 104. A karcagi négy osztályú ref. gymnasium értesisője. 7-dik évfolyarrl. Igazgató Kovács Imre. Ertekezés: Mythusokat vagy történeteket jobb-e tanítani az algymnasiumban ? az igazgatótól. Tanulók sz. az év végén 65, kik közül 43 ref., 11 zsidó, 8 r. kath., 3 gör. kath. A tanterven a lefolyt évben azért nem tettek lényegesebb változtatást, mert arra számítottak, hogy mind az országgyűlés, mind a zsinat dönteni fog a középtanodák ügyében. A rendes tanárok, egynek kivételével, beléptek a tiszántúli ref. tanári nyugintézetbe. A könyvtár 1142 kötet könyvből áll. Ösztöndíj alapítvány egy sincs. 105. A karlócai szerb főgymnasium értesítője. Szerb nyelven. Igazgató Lazics István. Értekezés: A rigómezei szerb dialektusról, Zsivanovics Jánostól. 106. A kecskeméti ref. főiskolai jog- és államtudományi kar évkönyve. 7-dik évfolyam. Igazgató Csilléry Benő. Értekezés : C. Suetonius Tranquillus /felolvastatott a tanév megnyitásakor,) Dr. Beliczay Jónástól. Hall-