Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-09-17 / 38. szám
egyházunk organikus egységének abban a jó rendnek biztos és határozott célok szerinti együttműködhetésnek törvényekben kötelező megállapítását, és mintán ily törvények hiánya ref. egyházunk egyetemére eddig is nagy vesztességgel járt, azok létrehozatalával és életbeléptetésével késlekedés több magasztos cél megvalósítását veszélyeztetné és tehetné kockára; de meg a nemzetközi szerződések erejével biró békekötések és ezeket becikkelyező országos törvények, a Magyarország mindkét hitvallású evangélikusoknak iskolaügyeiben a teljes, tökéletes autonomiát minden tekintetben biztosítja, ezen törvényekben gyökeredző és megingatlan jogával élve az egyház, az iskolaügyre nézve belkörüleg függetlenül intézkedkedhetik : tehát hajlandó az orsz. zsinat az iskolai törvényeket fel nem terjeszteni, hogy a legszorosabb értelemben való egyház alkotmányi törvények a legfelsőbb királyi szentesítéssel elláttatván, azok alapján egyházi életünk mezején az összhangzó, rendszeres működés egyházunk boldogítása, mielőbb megkezdhető legyen, az iskolaügyi munkálatot pedig a ref. egyházunkban fennálló összes alsóbb és felsőbb iskolák mindennemű szellemi és anyagi ügyeire felügyelő hatósághoz, az egyetemes konventhez teszi át, hogy mint egyházunk törvényes jogainak különben is őre és védelmezője, a szükséges intézkedéseket összes tanügyünk öszhangzatos fejlődése érdekében tegye meg. Debrecen szept. 12 Gr. Lónyay Menyhért bizottsági elnök, Tótli Sámuel bizottsági jegyző. A bizottság e felolvasott javaslatával szemben, pártfelei nevében Vályi János a következő határozati javaslatot nyújtotta be: Tekintettel arra, hogy a leirat követelményei folytán a már szentesítés végett felterjesztett alkotmányszervezeti zsinati munkálatokból, az iskolákról szóló egész második főrész a beterjesztett határozati javaslat szerint elkülönittetvén, levétetik és megerősítés végett ujabban is fel nem terjesztetik : ezen tény által iskoláinknak az egyház testével való szoros és elválaszthatatlan egybefiiggése könnyen kérdésessé válhatik, mintha azok mégis elválaszthatók volnának; és igy az államhatalomnak némi indok szolgáltatnék, hogy az egyház és iskoláink közt létező kapcsokat hátrányunkra mindinkább tágítsa. Sőt már maga az általános zsinati határozatok 3-ik § a is erre célzólag akkép módosittatik, hogy azáltal iskoláink még a jövőben is alkotandó törvények előre nem látható korlátozásainak is kitétetnek. Tekintettel arra, hogy a leirat és ennek folytán célba vett módosítások szerint egyházi hatóságaink s bíróságaink határozatai és ítéletei is a jus advocatiaenél fogva azt megillető pártoltatásban és végrehajtási segélyben sem részesittetnek, sőt a még eddig gyakorlatban volt támogatásnak is több részbeni megvonásaival per tárgyaiul a polgári hatóság felülvizsgálata s ítélete alá bocsáttatnak. Végre tekintettel arra, hogy az egyházi hatóságainknak, különösen lelkészeinknek a felsőbb rendeletek végrehajtására köteleztetésük is a bizonytalanságig kiszé lesittetik, mely a közelmúlt tanúsága szerint is könnyen veszélyessé válhatik, megerősitett törvényeink is ellenünk magyaráztathatván. Mondja ki a zsinat határozatilag, hogy a benyújtott szőnyegen levő határozati javaslat mellőzésével az általa mélyen beható higgadt megfontolással alkotott és megerősités végett ő felségéhez felterjesztett alkotmány szervezeti törvényeket minden lényeges változtatás nélkül fentartja és azokat, megerősités végett indokolt felirattal ő felségéhez ismételten felterjeszti. A leiratra adandó valasz elkészítése és annak mielőbb a zsinat elé leendő felirati beterjesztése végett pedig tizenegy tagból álló bizottságot küld ki. Debrecen, szept. 13. Vályi János, Hegedűs László. Ezután a napirend következett, vagyis az elnök kijelentése szerint, megvitatása annak, vájjon az iskolai rész is felterjesztessék-e, vagy pedig levétessék a napirendről. Vályi János úgy vélte, hogy Lónyay a bizottsági vélemény benyújtásakor azt indokolni is fogja. Helytelen továbbá az is, hogy az ülés zárt üléssé alakult, és hogy külön bizottságot küldött ki; ekkép az egész tárgyalás elvontatott a nyilvánosság elöl. A zsinat oly megfontolva készitette el első ülésszakában munkálatát, hogy nem lát benne semmi veszedelmet, ha azok indokolás kíséretében felterjesztetnek, mert lehetetlen, hogy meggyőzetve az által, O Felsége ne szentesítené. A munkálatokat egész terjedelmében, csonkítás nélkül kéri tehát fölterjeszteni. Ajánlja a kisebbségi határozat elfogadását. Lónyay azt mondja, hogy azért nem indokolta a bizottsági véleményt, mert az az általa benyújtott határozatokban ügy is elég bőven van indokolva. Fejes István jelenti, hogy elvtársai nevében felirati javaslatot készített el, melynek kinyomatását kívánja, felolvasását azonban nem kívánja. Balogh Ferenc. Megérkezett a döntő pillanat. Nekünk meg kell érteni a kor, sőt mondhatnám, a jövő szózatát. Tudva van, hogy a protestantismus s különö! sen a kalvinismus mindig elől tartozik lobogtatni a haladás zászlóját, de örök alapra állva. A mi rajongva ölelt autonomiánk küzdelmeinkben fogant szeretett gyermekünk, ha azt sújtják, a némaság zára is lepattan ajkunkról. Kérdés hogy és mikor született autonomiank ? A mult századok martyr vértől áztatott, néha rémletesen sötét kebelében, mikor állam, kormány és katholicismus válhatlannak látszó nem alliance, de unificatióban voltak egymással. Róma egyháza s az akkori kormányhatalom ez egyesülte az iskolákat teljesen uralta, a mieinket részben megsemmisítette, részben kegyetlenül nyomta. Csak felekezeti iskolák léteztek. Nem volt más menekülés, mint a béke kötések és vér hullás árán kivívott törvényes kiváltságok fellegvárába húzódni. Az állam sem volt laikus. Mi megharcoltuk, illetőleg őseink, a nagy harcot s az autonomia az akkori egyoldalú állammal szemben megszilárdult. Ámde e század roppant fordulaton ment át, Az uj kor szabad szelleme az államot elvonja egyes felekezetek servitiumából, az állam laikus, s az egyenlőség magas elvénél fogva nem szabad részrehajlónak lennie, egyes felekezetet kiváltságolni. A privilégiumok korának le kell járnia. Ha ma nálunk még fen vannak az el nem hordott korlátok, ezek ideiglenesek s nekünk kell elől menni, hogy az állam és egyház kölcsönös szabadságj nak örvendjen. Nekünk kell dolgozni, hogy az állam , mindnyájunké s ne egy előjogozott egyházé legyen. A