Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-17 / 38. szám

— behajtására nem hajlandó. Ha az egyháznak tetszik fegyelmezni hiveit s ha ezt azok elfogadják, mi köze ahhoz az államnak. Ha az egyháznak a pénzbírság tetszik, ahhoz is mi köze. Legfelebb azt mondhatja, hogy assistentiát nem ad behajtásához. Akinek nem tetszik a mi fegyelmezésünk : menjen el tőlünk. A 16-ik század szigorú egyházfegyelme meglazult s ennek elég kárát is valljuk. Ennek halvány sugára az a jog, amit a fegyelemre vonatkozólag fenntartottunk. Ha az állam assistentiát nem ád : nem kényszerithetjük. A hivatalnokokra vonatkozó kivánatof ő is elfogadja. Kiss Áron. Hosszasan időzünk e pontnál, de nem hiába. Létfellétele ez az egyháznak. Nekünk nem anynyira hivatalnokainkkal, min egyházunk tagjaival volt s van bajunk. Miért védi annyira királyunk egyházunk tagjait ellenünk ? Hagyjuk meg az eredeti szerkezetet, irjuk meg a feliratban, hogy az nekünk saját belügyünk. A hivatalnokokra vonatkozólag belenyugszik, de amazt fenntartaná akár ád az állam assistentiát, akár nem. Koncz Imre csatlakozik Kovács Albert nézetéhez. A fegyelmi eljárás ugy, a hogy felterjesztettük, fentartandó. A hivatalnokokra vonatkozólag azonban ő más nézetben van. 1850 óta mutatkozik az a kórjel, hogy a kissebb egyházakban nem akad gondnok s presbyter. Ennek azonban nem a vallástalanság, hanem az adóemelkedés az oka. Ott, a hol akkor 40 frtot fizettek ma 200 frt az adó s ha az egyház nem tud fizetni, lefoglalják érte a gondnok vagyonát. Ettől menekülendők, nem fogadják el a gondnokságot a presbyterek. Hozzá járulna a felmentéshez, ha elfogadtatnék az a hozzátétel, hogy a vonakodás alaposságát az egyház határozza meg s ne az illető választott. Dr. Kovács Ödön. A pénzbírságot gyakorolta az egyház, gyakorolhatja ezután is. Az egyház prudentiájától függ, mikor használja e kétséges eszközt. A hivatalnok felmentési okai közül elfogad némelyeket, de van egy, amit nem fogad el s ez a polgári közszolgálat. Hisz ép azokból szeretjük választani hivatalnokainkat. Igaz, hogy van oly polgári közszolgálat, mely gátolja az egyházi hivatal gyakorlatát, tegyünk tehát bele egyet, melyet a kormány nem kiván, de azért mi betehetjük s ez a hivatal megválthatása legyen. Körmendy Sándor. Helytelen áiláspoütot választottunk, midőn a leiratot pontonként kezdtük tárgyalni. Az lett volna helyes, ha csak a főelvekre vonatkolag értekeztünk volna. Igy elvonjuk argumentumainkat a nagy közönség elől, conclaveban vagyunk, a mi nem helyes. Észrevételei a fennforgó tárgyra következők. Az elénk terjesztett kivonatos szövege a leiratnak hibás, mert a leiratban benne van az, hogy az egyh. fegyelmi hatalmat gyakorolhat, csak az mondatik, hogy pénzbírságot nem róhat ki. Ha van fegyelmi jogunk, olyannak kell lenni, hogy végrehajthatási jogunk is legyen. Nem ott a baj, a hol Ballagi mondta, t. i. a lelkészekben, hanem többször ott a hol Koncz Imre jelezte. A súlyos terhek alól szeretnék kihúzni magukat az emberek. Az ilyenek ellen azt a fegyelme1

- gyakoroljuk-e, hogy kizárjuk őket az egyházból vagy inkább tán célszerűbb lenne a pénzbírság. Ha az állam a végrehajtást nem teszi meg, a Kovács Ödön által ajánlt szer sem segit, mert azt sem hajthatjuk be. Fizetéssel csábitsuk-e a vonakodókat ? Medicina pejor morbo. Azt hiszi, hogy ha a feliratban felvilágosítanék a kormányt, engedne e különben sem nagy elvi fontosságú kérdésben. Ha az államnál az egyéni szabadság elve megengedi, hogy a bírság elvállalására 100 forint pénzbirsággal kényszeríttethessék az illető : az autonomia nevében is megengedtethetnék a pénzbírság. Dr. Jeney Viktor szerént a hivatalvállalás épen oly közteher, mint a kepe. Ha az illető egyházi hatóság megállapítja, hogy a gondnokság equivalens ennyi meg ennyi forinttal, ezt akkor a 200. §. szerént behajtja a polgári hatóság, mert egyházi teherré tettük. Fogjuk tehát ugy fel a közhivatalt, mint közterhet. Kiss Albert, a fegyelemügyben Kovács Alberttel tart. Azonban az adó nemei közt az építkezések nél előforduló napszámozást felemlittetni kívánja. A hivatal alól felmentő körülmények közül töröltetni kéri a kenyérkeresetet, mely oly határozatlan fogalom, hogy a kisebb egyházakban mindenki azzal mentené magát. Szász Domokos. A fegyelmi jog confessionkban is benne van, azt fel nem adhatjuk. Azt a jogát az egyháznak nem ismeri, hogy pénzbírság behajtását a polgári hatóságoktól kérhette volna. A mit tetszett a polgári hatóságnak behajtani, azt behajtotta, mást nem. Ismeri a kúriának egy döntvényét, mely szerént a lelkészek fizetése, s az egyházi adón kivül egyébnek behajtására nem köteles a polgári hatóság. Ha felírunk is a birság behajthatóságáért, nem fogja megtenni az állam. Ha magunk be tudjuk hajtani, azt hiszi, hogy ez ellen nem tesz kifogást. A fegyelmi jogot fenntartja, de a pénzbírságot nem. Lónyay indítványára a szövegező bízottságra hagyják, hogy e dolgot formulázza újra. Következett a kormány azon követelménye, hogy a rendeletek ellen egyszer írhassanak fel az illető egyházi hatóságok, de a másodszori rendeletre kötelesek legyenek végrehajtani. Lónyay Menyhért gróf. A kormány módositványa közül ezt tartja legsérelmesebbnek. Bizonyára a mi jo gaink nem ismerése miatt tette ezt a követelést. Abban igaza van a kormánynak, hogy az administrativ ügyekben kötelesek legvenek a lelkészek a rendeletek teljesítésére, de másrészt sértetlenül kívánja megőriztetni azt az alapot, hogy minden rendelet, mely egyházi ügyben adatik, a püspök utján jöjjön hozzánk. Az administrativ esetek el vannak sorolva a törvényben. Ezek ellen való renitentiat a jó administratio el nem türi. Az egyházi rendeletek jöjjenek a püspök utján. Azt a jogot, hogy ily esetekben is egyszeri felirati joga legyen csak a papoknak, becsempésztetni nem engedi. Utasitsuk a bizottság elé, majd az el fogja találni mint formulázza. (Felkiáltások : elfogadjuk !)